Vasárnapi Ujság – 1881

1881-01-09 / 2. szám - Czigány muzsikus (képpel) 27. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A Petőfi-társaság közgyülése 27. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek

28 szoros Lázár, volt 1848—9-ki honvédminiszter, Leflo tábornok, Biancini olasz tábornok, Scheib­er a franczia nemzetgyűlés volt tagja, Beöthy Ödön, Orbán Balázs, s Ribrault. Szellemes társalgás közt folyt el az est, melynek végén Ribrault arra kérte Hugót, hogy ol­vasson fel valamit. Hugó engedve a kérésnek, a «Kis Napoleon»-ból olvasott fel egy részletet, mely mély benyomást gyakorolt a jelen voltakra. Az ülést Komócsy a közönségnek mondott köszö­nettel zárta be. A közgyűlés után a tagok a Szikszay-féle vendég­lőben gyűltek össze lakomára, mely vidám felköszön­tések közt folyt le. Megjelent egy franczia író is, Lamaugarnn, a «Gaulois» itt időző levelezője, ki egy rövid felköszöntőt magyar nyelven mondott el a francziák és magyarok kölcsönös rokonszenvére. VAS­ARN­API UJSÁG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Lapunk ez évi folyamában, ott a­h­ol eddig a Verne-regények jelentek meg, egy érdekes angol regényt közlünk szintén illusztrácziókkal. Tes­szük ezt leginkább a változatosság kedvéért, hogy olva­sóinknak valami újat, s a mellett szintoly becseset nyújthassunk. Az általunk e czélból kiválasztott angol regény, melynek közlését mai számunkban megkezdjük s mely az egész évfolyamon átvonul, egy érdekfeszítő családi történetet ad, de oly keret­ben, mely — táj- és természeti képeivel, uti kaland­jaival s tapasztalataival — némileg a Verne műíveire emlékeztet. Hogy olvasóinknak a Verne által most megkezdendő új utazási regény („A Jangada, nyolcz­száz mértföld az Amazonon») élvezetét is lehetővé tegyük, e művet, melynek színhelye déli Amerika rengetegeiben van, szintén adni fogjuk rövidletben és képekkel, de nem a «Vasárnapi Ujság»-ban, hanem melléklapunkban, a szintén képes ,, Világ­krónika" -ban s annak közlését is még e hóban meg­kezdjük. Báró Radvánszky Béla érdekes művéből ,,Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. szá­zadban" most jelent meg az első kötet első fele. A második és harmadik kötet megjelent már koráb­ban, nagy érdekű részletes adatokat közölve. Az első kötet átalános történetét adja a magyar családi viszo­nyoknak, szokásoknak, a háztartásnak, az életmód­nak a viseletnek, lakásnak, bútorzatnak stb. A szerző rendkívüli sok és jellemző adatot kutatott föl, hogy a régi magyar családi életről és tűzhelyről lehető teljes képet adjon s minél mélyebben belepillant­hassunk az elmúlt «régi jó idők» patriarkh­ális köreibe, fényűző vagy egyszerű világába. A derék műből még az első kötet második része van hátra. A teljes mű (3 kötet) ára 10 frt és Knoll akadémiai könyvárus utján kapható. Az esztergomi kincstár fényképeit, mivel Danko műve tudvalevőleg igen kevés példányban nyomatott, Beszédes Sándor fényképész külön füze­tekben is ki fogja adni. Maguk a képek ugyanazok lesznek, melyek a díszmunkánál s a szöveget dr. Czobor Béla ismert régész fogja írni, bevezetés gyanánt a hazai egyházi műkincsekről önállólag is megemlékezvén. Az egész munka öt — 11 fényképi táblából és szövegből álló — füzetre osztva, e hó végéig Beszédesnél Esztergomban füzetenkint 10 frtért rendelhető meg. A magyar bortermelők lajstroma. A földmi­velési minisztérium összeállittatta Magyarország azon bortermelőinek „Törzskönyvét", kik száz hekto­literen felüli borkészlettel rendelkeznek. A kimuta­tás 1880-ról szól, s az államnyomda adtak. A nevet, lakhelyt és a különféle borok mennyiségét feltün­tető rovatok fölött magyar és franczia szövegű ma­gyarázat van. E «Törzskönyv» czélja az, hogy a kül­földi borkereskedők tudjanak hova fordulni, ha köz­vetlenül alkudozni akarnak. Folyóiratok: A „Figyelő" irodalomtörténeti közlöny januári füzete derék bibliográfusunk Szinnyei József arczképét közli. Első czikke Andrád Sámuelről meseirodalmunk s humorisztikai tartalmú prózánk egyik úttörőjéről szól, kinek elfeledt emlékét Jakab Elek eleveníti föl. Ezt követi «Kisfaludy Károly, mint drámaíró» Molnár Józseftől, továbbá dolgo­zatok dr. Fülöp Adorjántól, Abafi Lajostól stb. — Az ,,Erdészeti Lapok" deczemberi füzete Illés Nán­dor, Rónai Antal, Molitor Ágost, Bedő Albert s má­sok tolláb­ól közöl szakszerű czikkeket s közli a Wag­ner-alapitványra történt adakozások lajstromát is. Fali naptárak. Posner Károly Lajos két, kiadá­sában megjelenő diszes kiállítású naptárt küldött be szerkesztőségünkhöz. Az egyik az úgynevezett ma­gyar királyné naptár, melyen egészen uj és sikerült rajzban királynénk látható. Ez a naptár most már 8 ik évfolyamát éli. A másik diszes iroda-naptár szé­pen színezett rajzokkal. E naptárak nem árusit­tatnak el, s a kiadó csak a királyi udvarnak, s jóaka­róinak és barátainak küldi meg. Kiadói könyvjegyzék. Megjelent az Aigner Lajos által 1868—1880-ig kiadott művek jegyzéke. Nagyobb vállalatai közt van a „Nemzeti könyvtár", melyből eddig 20 kötetet bocsátott közzé ; folytatá­sában Vajda János, Sárossy Gyula, Balogh Zoltán Beöthy László stb. művei fognak napvilágot látni; a „Magyar regénycsarnok" szépirodalmi könyvtár a „Koszorú" szépirodalmi folyóirat, a „Figyelő1, irodalomtörténeti közlöny, melyből eddig 9 kötet jelent meg, a Petőfi-Társaság könyvkiadványai (eddig 1­7 kötet) és a ,,Magyar könyvesház" czimű népszerű gyűjtemény, eddig 86 füzettel. Kiadványai közt a szépirodalom van túlsúlyban. Fejedelmi írók: Oszkár svéd király ujabb köl­tői dolgozatait az uj év elején bocsátotta közzé. Munkájának czime: «Költemények és levelek nap­lómból.» Lajos, Portugália királya, ki szintén szép­irodalommal foglalkozik, a mult év végén fejezte be Shakespeare III. Rich­ardjának fordítását hazája nyelvére. A király összes fordításainak jövedelmét jótékony czélokra szánta. Új zenemű. Horváth Attilától, a szép tehetségű világtalan zeneszerzőtől «Praeludium és fug» czimű, zongorára szerzett zenemű jelent meg, mely az orsz. vakok intézetének igazgatójánál 1 frtért szerezhető meg. A nemzeti színházban e hsó 5-én Shakespeare «Vízkereszt» czímű színjátékát elevenítették föl, s a közönség igen jól mulatott a költői szellem e neve­zetes műve fölött, s a szereplők is sok sikerrel mű­ködtek. Újházi, Szigeti József, Vizváry, Halmi nagy derültség közt játszottak. A közönség még a zenekar helyét is megtöltötte. Drámákon csak ritkán látni ily nagy közönséget. A népszínházban a mult héten egy kis franczia bohózatot mutattak be Meilhac és Halevytől az „Alagút" czim alatt. Mulattató bohóság, melynek hőse egy erkölcsös hírben álló férj, Ch­ampagnol közjegyző, ki a vasúton egy alagút «védárnyékában» meg akarja csókolni utitársnéját, de ez lármát üt és Champagnol urat bűnpör fenyegeti. De ennél is job­ban retteg a feleségétől, ki az esti lapokból olvasni fogja a botrányt. Fűhöz-fához kapkod, hogy elfog­lalja a menyecskét s valami módon elzárja a világ­tól. Leülteti festetni az egész háznépet, czukorral tartja, Olaszországba készíti, napával is kibékül, szóval a legirtózatosabb áldozatokra vetemedik. Utoljára is a véletlen siet segítségére: a kompro­mittált asszonyságnak kérője akad, ki maga nyomja el a hírlapok pletykáját. Az ügyesen szerkesztett bolondságban Eöry, Kassai, Együd, Rákosi, Szidi, Dancz Nina, Pártényiné játszották a nagyobb szerepeket. A műcsarnokból. Makart egyik híres és nagy terjedelmű festménye «Diána vadászata» a hét végé­től fogva ki lesz állítva nálunk is. A képzőművészeti társulat és a kép tulajdonosa, a berlini Rosenberg közt már létrejött az egyezség a kiállítás iránt s a kolosszális festmény, mely Bécsben és Berlinben oly nagy feltűnést okozott, kétségkívül nálunk is sok nézőt fog a műcsarnokba vonzani. — Az állandó képárucsarnokot e hó közepén nyitják meg a képző­művészeti társulat épületében: már több művész jelentkezett s a kiállítás ugy a művészekre, mint a látogatókra nézve díjtalan lesz. A képzőművészeti társulat pártolására Tren­csén megye közgyűlése 200 frtot szavazott meg. Falfestmények az uj városházában. Lotz Károly jeles képírónk elkészité a budapesti uj város­ház termének ékitésére szánt falfestményekhez a vázlatokat. Ezek a tudományt, művészetet, igazság­szolgáltatást, hazaszeretetet, ipart és a kereskedel­met ábrázolják. A gr. Teleki drámai pályázatra 25 mű (színjáték és vígjáték). 1. Végzet. 2. Szerelem és előítélet. 3. A gyűrű. 4. Eladó jószág. 5. A színműírók. 6. A lovagias kor. 7. A kaczér. 8. A férfi ingatag. 9. Új paradicsom. 10. A rokonok. 11. Atilla. 12. Az utolsó kaland. 13. A vér. 14. Kont a kemény vitéz és hős­társai. 15. Büszkék. 16. Az abbé szerelme. 17. A hagymádi kántor. 18. A klikk. 19. Appius Claudius. 20. Alhikmet. 21. A korszellem. 22. Vértanú és szent. 23. Kalóz. 24. Két apa. 25. A bolond malom. A Dóra-féle jutalomra (az agro ingadozásának hatása a kereskedelmi forgalomra) pályázik négy mű. A Gorove-jutalomra pályáznak : 1. Schopenhauer és Hartmann. 2. A pesszimismus bölcsészete. 3. Scho­penhauer Arthur és Hartmann Ede, jeligéje Spi­nozától. Az Oltványi-jutalomra egy mű van: «A magyar­országi Pálos-rend története a legrégibb időktől a mohácsi vészig. (1215—1526.)» Az Oltványi-Fraknói-jutalomra is csak egy a ver­senyző : «A mohácsi­ vész előtt tartott magyarországi egyházi zsinat története.» A Fekésházy-jutalom ruthén szótárra van ki­tűzve, s beérkezett két ruthén-magyar szótár, s egyik jeligéje Kölcseytől, a másik Kis Jánostól van választva. Fraknói főtitkár ezek után felolvasta a Páz­mándy és Saissy urak által kiadni tervezett „Revue Hongroise" segélyezése tárgyában kiküldött bizottság jelentését. E bizottság kívánatosnak tart oly folyó­iratot, mely kulturai működésünket franczia nyel­ven ismertesse. A vállalat segélyezését ép azért ajánlja, de csak az esetre, ha a tervezett folyóirat szerkesztéséhez egy akadémiai tag közreműködését kieszközlik. A segélyezést oly módon ajánlja a bi­zottság, hogy az akadémia a folyóiratból 150 pél­dányt vegyen át s e czélra évenkint 600 frtot szavazzon meg. Az akadémia elfogadta e javaslatot. Ezzel az összes ülés véget ért és az első osztály ülése következett Pulszky Ferencz elnöklete alatt. Ballagi Mór a magyar nyelv ujabb fejlődéséről értekezett, s védelmezte az ujabb szavakat, melyek ellen a «Nyelvőr» irtó háborút indított. Nyelvújítá­sunk valódi forradalom volt, nemzeti fölgerjedés műve volt az, a minek Kazinczy ihletett kezdemé­nyezője s utána több mint félszázad óta a nemzet legjobbjai folytatói, befejezői. Ha azt vitatjuk, hogy jogosult-e ez vagy ama szó, azt is kell kérdenünk, van-e joga nemzetnek forradalomra. Ha végiglapoz­zuk szótárainkat, azonnal meggyőződhetünk, hogy a szótár fele része oly szavakból áll, melyeket az orthologia elítél. Például felsorolja az «e» betű alatt található ujabb szavakat, csak azokat, melyek beszéd­ben és az irodalomban általánosak, de ezek is nagy tömeget tesznek. A belső ihlet és a szükség egyfor­mán közreműködtek az új szavak megteremtésére. A merész szó­alkotások maradandósága és jogosult­sága jeles költők által van szentesítve, oly költők által, kik irodalmi remeklést vittek véghez , szente­sítve van a nemzet által, mely azok jogosultságát elfogadta, saját észjárásához megfelőnek találta. Magyartalan lett-e az uj szavak által nyelvünk ? El­ismeri, hogy olyan szókat, mint alany, anyag, szi­lárd stb. bizony ma senki sem merne alkotni, de — úgy­mond — ne is próbálja senki, mert nem élünk többé a teremtő erejű nyelvalkotás forradalmi kor­szakában és beérhetjük a nyelvnek törvényes eszkö­zökkel való gazdagításával. De a közkeletű szókat többé kiirtani nem lehet csak azért, hogy kétes ér­tékű nyelvészeti dogmáknak hódoljunk, mert ez nyelvünk teljes ellapítására vezetne, s kezdhetjük, a­hol a század elején. Hiszen már némelyek szerint Vörösmarty sem tudott írni. Kire és miben bízzék hát a nyelvbúváklat, ha Vörösmartyra sem lehet ? Bízzék a tudományban ! Igen, de hát az a kérdés, a tudomány mire épitsen ? A régi irodalomra, a kó­dexekre, melynek minden izén megérzik a romlott latinság ? vagy a nép nyelvére, melyben minden szépsége mellett is annyi a giz gaz ? Nemzeti irodal­munk klasszikai kora e század harmadik évtizedével kezdődik és alkalmasint Aran­nyal végződik. E kor­nak nyelvalkotását nem leh­et kiküszöbölni. Őrizked­jünk is, mert a nyelvészkedés mostani iránya a czél­tól csak eltávolít. Az élénk tetszéssel fogadott előadás után Simonyi Zsigmond mutatta be Teza Emil pisai egye­temi tanár és külső tag egy kis értekezését Baldi Bernardin olasz-magyar szótáráról, mely irodalom­történetünkben szerepel. Teza azt mutatta ki, hogy méltatlanul szerepel, mint a nápolyi múzeumban levő kéziratból meggyőződhetett. A szótár nem önálló nyelvtudományi munka, hanem Verancsics ötnyelvű kis betűrendes szótárának (1595.) kivonata. E fölfedezés elejti mindazokat a kombinácziókat, melyek Baldi szótárához füzettek. Ilyen főkép az, hogy e szótár tanúskodása szerint már a XVI. szá­zadban nálunk öntudatosan csináltak uj szókat; ez újítások nem egyebek iráshibáknál. A földtani társulat január 5-iki ülésén Bernáth József a Balaton éjszakkeleti partján történt földsü­lyedésről szólt, mely földalatti üreg létezésére enged KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia január 3-iki ülésén jelentették be a pályázatokra beérkezett műveket. Az év végén tizenkét pályázat határideje telt le. A Mar­czibányi-, Bézsán- és Athenaeum-féle pályadijakra nem érkezett versenymű. A Lévay-féle díjra nyilt pályázat volt hirdetve s egy ajánlat érkezett. A többi pályadijakra beérkeztek. A gr. Nádasdy-j­utalomra hat költői beszély: 1. A tündér. 2. A királyleány. 3. Béla király. 1. Disz­nóölés. 5. A hattyúdal. 6. Ki mint vet ugy­arat. 1. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.

Next