Vasárnapi Ujság – 1881
1881-01-09 / 2. szám - Czigány muzsikus (képpel) 27. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A Petőfi-társaság közgyülése 27. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
28 szoros Lázár, volt 1848—9-ki honvédminiszter, Leflo tábornok, Biancini olasz tábornok, Scheiber a franczia nemzetgyűlés volt tagja, Beöthy Ödön, Orbán Balázs, s Ribrault. Szellemes társalgás közt folyt el az est, melynek végén Ribrault arra kérte Hugót, hogy olvasson fel valamit. Hugó engedve a kérésnek, a «Kis Napoleon»-ból olvasott fel egy részletet, mely mély benyomást gyakorolt a jelen voltakra. Az ülést Komócsy a közönségnek mondott köszönettel zárta be. A közgyűlés után a tagok a Szikszay-féle vendéglőben gyűltek össze lakomára, mely vidám felköszöntések közt folyt le. Megjelent egy franczia író is, Lamaugarnn, a «Gaulois» itt időző levelezője, ki egy rövid felköszöntőt magyar nyelven mondott el a francziák és magyarok kölcsönös rokonszenvére. VASARNAPI UJSÁG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Lapunk ez évi folyamában, ott ahol eddig a Verne-regények jelentek meg, egy érdekes angol regényt közlünk szintén illusztrácziókkal. Tesszük ezt leginkább a változatosság kedvéért, hogy olvasóinknak valami újat, s a mellett szintoly becseset nyújthassunk. Az általunk e czélból kiválasztott angol regény, melynek közlését mai számunkban megkezdjük s mely az egész évfolyamon átvonul, egy érdekfeszítő családi történetet ad, de oly keretben, mely — táj- és természeti képeivel, uti kalandjaival s tapasztalataival — némileg a Verne műíveire emlékeztet. Hogy olvasóinknak a Verne által most megkezdendő új utazási regény („A Jangada, nyolczszáz mértföld az Amazonon») élvezetét is lehetővé tegyük, e művet, melynek színhelye déli Amerika rengetegeiben van, szintén adni fogjuk rövidletben és képekkel, de nem a «Vasárnapi Ujság»-ban, hanem melléklapunkban, a szintén képes ,, Világkrónika" -ban s annak közlését is még e hóban megkezdjük. Báró Radvánszky Béla érdekes művéből ,,Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században" most jelent meg az első kötet első fele. A második és harmadik kötet megjelent már korábban, nagy érdekű részletes adatokat közölve. Az első kötet átalános történetét adja a magyar családi viszonyoknak, szokásoknak, a háztartásnak, az életmódnak a viseletnek, lakásnak, bútorzatnak stb. A szerző rendkívüli sok és jellemző adatot kutatott föl, hogy a régi magyar családi életről és tűzhelyről lehető teljes képet adjon s minél mélyebben belepillanthassunk az elmúlt «régi jó idők» patriarkhális köreibe, fényűző vagy egyszerű világába. A derék műből még az első kötet második része van hátra. A teljes mű (3 kötet) ára 10 frt és Knoll akadémiai könyvárus utján kapható. Az esztergomi kincstár fényképeit, mivel Danko műve tudvalevőleg igen kevés példányban nyomatott, Beszédes Sándor fényképész külön füzetekben is ki fogja adni. Maguk a képek ugyanazok lesznek, melyek a díszmunkánál s a szöveget dr. Czobor Béla ismert régész fogja írni, bevezetés gyanánt a hazai egyházi műkincsekről önállólag is megemlékezvén. Az egész munka öt — 11 fényképi táblából és szövegből álló — füzetre osztva, e hó végéig Beszédesnél Esztergomban füzetenkint 10 frtért rendelhető meg. A magyar bortermelők lajstroma. A földmivelési minisztérium összeállittatta Magyarország azon bortermelőinek „Törzskönyvét", kik száz hektoliteren felüli borkészlettel rendelkeznek. A kimutatás 1880-ról szól, s az államnyomda adtak. A nevet, lakhelyt és a különféle borok mennyiségét feltüntető rovatok fölött magyar és franczia szövegű magyarázat van. E «Törzskönyv» czélja az, hogy a külföldi borkereskedők tudjanak hova fordulni, ha közvetlenül alkudozni akarnak. Folyóiratok: A „Figyelő" irodalomtörténeti közlöny januári füzete derék bibliográfusunk Szinnyei József arczképét közli. Első czikke Andrád Sámuelről meseirodalmunk s humorisztikai tartalmú prózánk egyik úttörőjéről szól, kinek elfeledt emlékét Jakab Elek eleveníti föl. Ezt követi «Kisfaludy Károly, mint drámaíró» Molnár Józseftől, továbbá dolgozatok dr. Fülöp Adorjántól, Abafi Lajostól stb. — Az ,,Erdészeti Lapok" deczemberi füzete Illés Nándor, Rónai Antal, Molitor Ágost, Bedő Albert s mások tollából közöl szakszerű czikkeket s közli a Wagner-alapitványra történt adakozások lajstromát is. Fali naptárak. Posner Károly Lajos két, kiadásában megjelenő diszes kiállítású naptárt küldött be szerkesztőségünkhöz. Az egyik az úgynevezett magyar királyné naptár, melyen egészen uj és sikerült rajzban királynénk látható. Ez a naptár most már 8 ik évfolyamát éli. A másik diszes iroda-naptár szépen színezett rajzokkal. E naptárak nem árusittatnak el, s a kiadó csak a királyi udvarnak, s jóakaróinak és barátainak küldi meg. Kiadói könyvjegyzék. Megjelent az Aigner Lajos által 1868—1880-ig kiadott művek jegyzéke. Nagyobb vállalatai közt van a „Nemzeti könyvtár", melyből eddig 20 kötetet bocsátott közzé ; folytatásában Vajda János, Sárossy Gyula, Balogh Zoltán Beöthy László stb. művei fognak napvilágot látni; a „Magyar regénycsarnok" szépirodalmi könyvtár a „Koszorú" szépirodalmi folyóirat, a „Figyelő1, irodalomtörténeti közlöny, melyből eddig 9 kötet jelent meg, a Petőfi-Társaság könyvkiadványai (eddig 17 kötet) és a ,,Magyar könyvesház" czimű népszerű gyűjtemény, eddig 86 füzettel. Kiadványai közt a szépirodalom van túlsúlyban. Fejedelmi írók: Oszkár svéd király ujabb költői dolgozatait az uj év elején bocsátotta közzé. Munkájának czime: «Költemények és levelek naplómból.» Lajos, Portugália királya, ki szintén szépirodalommal foglalkozik, a mult év végén fejezte be Shakespeare III. Richardjának fordítását hazája nyelvére. A király összes fordításainak jövedelmét jótékony czélokra szánta. Új zenemű. Horváth Attilától, a szép tehetségű világtalan zeneszerzőtől «Praeludium és fug» czimű, zongorára szerzett zenemű jelent meg, mely az orsz. vakok intézetének igazgatójánál 1 frtért szerezhető meg. A nemzeti színházban e hsó 5-én Shakespeare «Vízkereszt» czímű színjátékát elevenítették föl, s a közönség igen jól mulatott a költői szellem e nevezetes műve fölött, s a szereplők is sok sikerrel működtek. Újházi, Szigeti József, Vizváry, Halmi nagy derültség közt játszottak. A közönség még a zenekar helyét is megtöltötte. Drámákon csak ritkán látni ily nagy közönséget. A népszínházban a mult héten egy kis franczia bohózatot mutattak be Meilhac és Halevytől az „Alagút" czim alatt. Mulattató bohóság, melynek hőse egy erkölcsös hírben álló férj, Champagnol közjegyző, ki a vasúton egy alagút «védárnyékában» meg akarja csókolni utitársnéját, de ez lármát üt és Champagnol urat bűnpör fenyegeti. De ennél is jobban retteg a feleségétől, ki az esti lapokból olvasni fogja a botrányt. Fűhöz-fához kapkod, hogy elfoglalja a menyecskét s valami módon elzárja a világtól. Leülteti festetni az egész háznépet, czukorral tartja, Olaszországba készíti, napával is kibékül, szóval a legirtózatosabb áldozatokra vetemedik. Utoljára is a véletlen siet segítségére: a kompromittált asszonyságnak kérője akad, ki maga nyomja el a hírlapok pletykáját. Az ügyesen szerkesztett bolondságban Eöry, Kassai, Együd, Rákosi, Szidi, Dancz Nina, Pártényiné játszották a nagyobb szerepeket. A műcsarnokból. Makart egyik híres és nagy terjedelmű festménye «Diána vadászata» a hét végétől fogva ki lesz állítva nálunk is. A képzőművészeti társulat és a kép tulajdonosa, a berlini Rosenberg közt már létrejött az egyezség a kiállítás iránt s a kolosszális festmény, mely Bécsben és Berlinben oly nagy feltűnést okozott, kétségkívül nálunk is sok nézőt fog a műcsarnokba vonzani. — Az állandó képárucsarnokot e hó közepén nyitják meg a képzőművészeti társulat épületében: már több művész jelentkezett s a kiállítás ugy a művészekre, mint a látogatókra nézve díjtalan lesz. A képzőművészeti társulat pártolására Trencsén megye közgyűlése 200 frtot szavazott meg. Falfestmények az uj városházában. Lotz Károly jeles képírónk elkészité a budapesti uj városház termének ékitésére szánt falfestményekhez a vázlatokat. Ezek a tudományt, művészetet, igazságszolgáltatást, hazaszeretetet, ipart és a kereskedelmet ábrázolják. A gr. Teleki drámai pályázatra 25 mű (színjáték és vígjáték). 1. Végzet. 2. Szerelem és előítélet. 3. A gyűrű. 4. Eladó jószág. 5. A színműírók. 6. A lovagias kor. 7. A kaczér. 8. A férfi ingatag. 9. Új paradicsom. 10. A rokonok. 11. Atilla. 12. Az utolsó kaland. 13. A vér. 14. Kont a kemény vitéz és hőstársai. 15. Büszkék. 16. Az abbé szerelme. 17. A hagymádi kántor. 18. A klikk. 19. Appius Claudius. 20. Alhikmet. 21. A korszellem. 22. Vértanú és szent. 23. Kalóz. 24. Két apa. 25. A bolond malom. A Dóra-féle jutalomra (az agro ingadozásának hatása a kereskedelmi forgalomra) pályázik négy mű. A Gorove-jutalomra pályáznak : 1. Schopenhauer és Hartmann. 2. A pesszimismus bölcsészete. 3. Schopenhauer Arthur és Hartmann Ede, jeligéje Spinozától. Az Oltványi-jutalomra egy mű van: «A magyarországi Pálos-rend története a legrégibb időktől a mohácsi vészig. (1215—1526.)» Az Oltványi-Fraknói-jutalomra is csak egy a versenyző : «A mohácsi vész előtt tartott magyarországi egyházi zsinat története.» A Fekésházy-jutalom ruthén szótárra van kitűzve, s beérkezett két ruthén-magyar szótár, s egyik jeligéje Kölcseytől, a másik Kis Jánostól van választva. Fraknói főtitkár ezek után felolvasta a Pázmándy és Saissy urak által kiadni tervezett „Revue Hongroise" segélyezése tárgyában kiküldött bizottság jelentését. E bizottság kívánatosnak tart oly folyóiratot, mely kulturai működésünket franczia nyelven ismertesse. A vállalat segélyezését ép azért ajánlja, de csak az esetre, ha a tervezett folyóirat szerkesztéséhez egy akadémiai tag közreműködését kieszközlik. A segélyezést oly módon ajánlja a bizottság, hogy az akadémia a folyóiratból 150 példányt vegyen át s e czélra évenkint 600 frtot szavazzon meg. Az akadémia elfogadta e javaslatot. Ezzel az összes ülés véget ért és az első osztály ülése következett Pulszky Ferencz elnöklete alatt. Ballagi Mór a magyar nyelv ujabb fejlődéséről értekezett, s védelmezte az ujabb szavakat, melyek ellen a «Nyelvőr» irtó háborút indított. Nyelvújításunk valódi forradalom volt, nemzeti fölgerjedés műve volt az, a minek Kazinczy ihletett kezdeményezője s utána több mint félszázad óta a nemzet legjobbjai folytatói, befejezői. Ha azt vitatjuk, hogy jogosult-e ez vagy ama szó, azt is kell kérdenünk, van-e joga nemzetnek forradalomra. Ha végiglapozzuk szótárainkat, azonnal meggyőződhetünk, hogy a szótár fele része oly szavakból áll, melyeket az orthologia elítél. Például felsorolja az «e» betű alatt található ujabb szavakat, csak azokat, melyek beszédben és az irodalomban általánosak, de ezek is nagy tömeget tesznek. A belső ihlet és a szükség egyformán közreműködtek az új szavak megteremtésére. A merész szóalkotások maradandósága és jogosultsága jeles költők által van szentesítve, oly költők által, kik irodalmi remeklést vittek véghez , szentesítve van a nemzet által, mely azok jogosultságát elfogadta, saját észjárásához megfelőnek találta. Magyartalan lett-e az uj szavak által nyelvünk ? Elismeri, hogy olyan szókat, mint alany, anyag, szilárd stb. bizony ma senki sem merne alkotni, de — úgymond — ne is próbálja senki, mert nem élünk többé a teremtő erejű nyelvalkotás forradalmi korszakában és beérhetjük a nyelvnek törvényes eszközökkel való gazdagításával. De a közkeletű szókat többé kiirtani nem lehet csak azért, hogy kétes értékű nyelvészeti dogmáknak hódoljunk, mert ez nyelvünk teljes ellapítására vezetne, s kezdhetjük, ahol a század elején. Hiszen már némelyek szerint Vörösmarty sem tudott írni. Kire és miben bízzék hát a nyelvbúváklat, ha Vörösmartyra sem lehet ? Bízzék a tudományban ! Igen, de hát az a kérdés, a tudomány mire épitsen ? A régi irodalomra, a kódexekre, melynek minden izén megérzik a romlott latinság ? vagy a nép nyelvére, melyben minden szépsége mellett is annyi a giz gaz ? Nemzeti irodalmunk klasszikai kora e század harmadik évtizedével kezdődik és alkalmasint Arannyal végződik. E kornak nyelvalkotását nem lehet kiküszöbölni. Őrizkedjünk is, mert a nyelvészkedés mostani iránya a czéltól csak eltávolít. Az élénk tetszéssel fogadott előadás után Simonyi Zsigmond mutatta be Teza Emil pisai egyetemi tanár és külső tag egy kis értekezését Baldi Bernardin olasz-magyar szótáráról, mely irodalomtörténetünkben szerepel. Teza azt mutatta ki, hogy méltatlanul szerepel, mint a nápolyi múzeumban levő kéziratból meggyőződhetett. A szótár nem önálló nyelvtudományi munka, hanem Verancsics ötnyelvű kis betűrendes szótárának (1595.) kivonata. E fölfedezés elejti mindazokat a kombinácziókat, melyek Baldi szótárához füzettek. Ilyen főkép az, hogy e szótár tanúskodása szerint már a XVI. században nálunk öntudatosan csináltak uj szókat; ez újítások nem egyebek iráshibáknál. A földtani társulat január 5-iki ülésén Bernáth József a Balaton éjszakkeleti partján történt földsülyedésről szólt, mely földalatti üreg létezésére enged KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia január 3-iki ülésén jelentették be a pályázatokra beérkezett műveket. Az év végén tizenkét pályázat határideje telt le. A Marczibányi-, Bézsán- és Athenaeum-féle pályadijakra nem érkezett versenymű. A Lévay-féle díjra nyilt pályázat volt hirdetve s egy ajánlat érkezett. A többi pályadijakra beérkeztek. A gr. Nádasdy-jutalomra hat költői beszély: 1. A tündér. 2. A királyleány. 3. Béla király. 1. Disznóölés. 5. A hattyúdal. 6. Ki mint vet ugyarat. 1. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.