Vasárnapi Ujság – 1881
1881-08-21 / 34. szám - Békey Imre 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Gáspár János 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Molnár Aladár 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Bu-Amema az algiri lázadók vezére 34. szám / Arczképek, Külföldiek - Az országos tanitógyűlés elnökei (Békey Imre és Gáspár János arczképével) 531. oldal / Élet- és jellemrajzok - Garfield a kórágyon a «Fehér ház»-ban 34. szám / Időszerü illusztrácziók - Idyll az erdőben.(Böhm Pál festménye) 34. szám / Műtárgyak - A cseh nemzeti szinház Prágában az augusztus 12-ki tűzvész előtt 34. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - Liverpoolban lefoglalt pokolgép 34. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
532 VASÁRNAPI UJSÁG 32. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. Ez elnökök arczképét mutatjuk be olvasóinknak ez alkalommal. Jól ismert név mind a kettőé nemcsak a paedagogiai lapokból, hanem a közélet teréről is, hol már jelentékeny mult áll hátuk mögött s mi örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy most a tanitógyűlés alkalmából e régi ismerősöket szinről szinre mutassuk be olvasóinknak. Békey Imre, az orsz. tanitógyülés nagy többséggel megválasztott elnöke s Budapest főváros tanfelügyelője, Budapesten 1832. okt. 6-án született. Atyja Békey Máté, nyug. helytartótanácsi titkár volt. Elemi oktatásban szülői házában részesült, azután pedig a pesti kegyesrendiek gimnáziumába járt, hol 1847-ben végzé tanulmányát s azután bölcsészeti, majd jogi tantárgyakat tanult a pesti egyetemen s ezt befejezve, 1855-ben a volt budai helytartóságnál államszolgálatba lépett. Két évig vidéken (Egerben és Székes-Fehérvárott) is hivatalnokoskodott mint szolgabírói tollnok. 1801-ben Budapesten törvényhatósági aljegyző lett, s midőn néhány hó múlva az ügyvédi oklevelet is elnyerte, a választók bizalma folytán már 1867 -ben tanácsnokká lett s a tanügyi dolgokat vezette egész 1878 október haváig, midőn a kormány fölhívása folytán megvált a fővárosi szolgálattól s miniszteri osztálytanácsosi ranggal az eltávozott Baja Gergely helyére fővárosi tanfelügyelővé neveztetett ki. Ugyanez évben a kormány a párisi kiállításra küldte ki, hol mint jury-tag működött s tanulmányai eredményét külön füzetben is megjelent hivatalos jelentésben irta meg, mely «Elemi iskolák» czimmel a párisi világkiállításról kiadott művek közt az első füzetet képezi. Neje, Zitterbarth Lujza, a közoktatásüggyel foglalkozó nőegyletekben szintén nagy tevékenységet fejt ki, az orsz. nőiparegyletnek egyik alelnöke s a jelenlegi orsz. nőiparkiállítás egyik legtevékenyebb rendezője. E külső életrajzi adatokból láthatjuk, hogy Békey kora ifjúságától fogva hivatalnok és tisztviselő, s mint ilyen másfél évtizeden át kizárólag közoktatásügyi dolgokkal foglalkozik. E két adat jellemzi nyilvános működését. A pedánsságig pontos mindenben, gondosan ragaszkodik a törvényekhez és szabályokhoz, fölkarolt működési terét őszintén szereti, s annak javáért mindent megtenni kész. Budapest főváros közoktatásügye köztudomás szerint a legrendezettebbek közé tartozik az országban, s méltán elmondhatni róla, hogy rohamosan emelkedett. A népoktatási törvény életbelépése óta e városban közel 3 milliót költöttek palotaszerte iskolai épületekre, melyek a kor kívánalmainak megfelelően vannak fölszerelve; itt — e másfél évtized előtt túlnyomólag német ajkú városban — mondták ki először, hogy az iskolában a tanítási nyelv a magyar, mely határozat szigorú életbeléptetésének oly áldásos eredménye volt; e hely volt egyike az elsőknek, hol tanítónőket alkalmaztak, hol a tornatanítást általánossá tették s hol a tanítók számára tisztességes fizetést és nyugdíjat biztosítottak. Vétségen kivül sok más derék férfiú is buzgón fáradozott ez eredmény létrejöttén, de a kivitelben mutatkozó nehézségek dicsőségéből az oroszlánrész bizonyára Békeyé, ki uj állásában is nagy tevékenységet fejt ki ez irányban; kinek ujabban különösen a fővárosi tanitó- és tanitónő-képző intézetek nagy átalakulásában igen sok érdeme van. A tanügy terén szerzett érdemei elismerésein a király a vaskoronarenddel tüntette ki, s a franczia kormány nemcsak emlékérmet adott számára, de a franczia tudományos és művészeti akadémia tagjává is kinevezte. E mellett több tanító-egylet tiszteleti tagja s az orsz. nőiparegylet buzgó igazgató-tanácsosa. Külső megjelenése higgadt, komoly modora már első tekintetre is hatást okoz nyilvános szereplésénél. Tapintatos, rátermett modora miatt a kormány őt bízta meg az első orsz. tanitó-gyülést előkészítő bizottság vezetésével s ez egyik előnye ama nehéz munkában, mely most e sokoldalú és különböző érdekeket egyesíteni akaró testület tanácskozásainak kormányzásában áll. Az országos tanítógyülés korelnöke Gáspár János, Alsó-Fehérmegye tanfelügyelője és ismeri jeles paedagogiai író. Nem annyira külső tekintélye, mint inkább a szeretet, melylyel környezik, s egy érdemes munkában eltöltött élet múltja teszik őt a tanítógyülés kiváló alakjává. «Sokan vannak ugyan itt 60 éven felül levők, de a közbizalom egyhangúlag őt jelölte ki korelnöknek»— mondá az elnök megnyitó beszédében. A közbizalom csakugyan a tanítók atyjának tekinti őt, nemcsak azért, mert elterjedt olvasókönyvei után mindenki ismerte már, de főkép, mert szelíd lelkülete, örök ifjú rajongása a közoktatásügy kérdései iránt elfeledteti mindenkivel, hogy ő hivatalból nem tanító, hanem a tanítók felügyelője. Gáspár János 1810-ban okt. 27-én született Toroczkó-Szt.-Györgyön, Torda megyében. Atyja András, székely eredetű iskolamester volt, kit az ég csekély jövedelemmel és öt tagból álló családdal áldott meg. Tizenegy éves korában vitte be atyja a szülőföldjöktől nem messze eső hires nagyenyedi ref. kollégiumba, mely, mint annyi más ezer szegény gyermeket, őt is valódi «alma mater»-ként táplálta. A ref. kollégiumokban igen gyakori eset volt, hogy az egyszer beiratkozott gyermek szakállas férfiúvá és felszentelt pappá lett, anélkül, hogy a szülői ház gyámolítására szorult volna. Gáspár is ezek közé tartozott. Minden nap kapott ingyen czipót, s demokrata büszkesége az ma is, hogy nagyobb tanulók szolgája volt (egykor b. Kemény Zsigmondé is); később kisebb tanulók korrepetitora és végül nevelője lett. Még tanuló korában elhunyt atyja s a szegény ifjúnak kellett édesanyja eltartásáról és két kis testvére neveléséről gondoskodni. Nagy hatással volt reá, hogy mint az egyik Zeyk ifjú nevelője, három éven át növendékével együtt a hires Szász Károly házában lakhatott, hol ez időben Erdély intelligencziája össze szokott gyűlni. Ez együttlakás keltette fel a fiatal Gáspárban az írói hajlandóságot, melynek már a részben általa alapított «Önképző kör»-ben is jelét adta. 1841 nyarán, 14 év múlva megválva az anyaintézettől, Zeyk József költségén, kinek fia az ő gondjaira volt bizva, külföldi útra ment s a berlini egyetemen főkép psedagogiával foglalkozva, harmadfél évet töltött. Ez időben személyesen megismerkedett többek közt Diesterweggel, a hires tanférfiúval, ki e korban valódi vezérszerepet viselt. Útközben számos német várost és egyetemet látogatva meg, 1814 közepén visszatért Erdélybe, hol, mint Zeyk József fiainak nevelője, megkezdette működését. A forradalom kiütése s az erdélyi zavarok és pusztítások, a családdal együtt Gáspárt is kizavarták Erdélyből, de 1850-ben ismét visszatérhettek Kolozsvárra. A nyilvános iskolák szünetelvén, vagy működésök megbénulván, közszükségnek szolgált, midőn néhány rokonszellemű barátjával (Finály, Sámi, Berde, Jancsó) magánjellegű középiskolát nyitott a műveltebb családok fiai számára. 1853-tól kezdve pedig a ref. kollégiumban tanította a gimnázium felső osztályaiban a magyar nyelvet és irodalmat. 1855-ben befejezvén nevelői pályáját, növendékét a berlini egyetemre kisérte, s itt egy évet töltve, egész Németországot, Belgiumot, Hollandiát összejárták, s Párisban is időzve pár napig, Svájczon keresztül tértek vissza Kolozsvárra. Ez évek alatt a temető talpából elpusztított nagyenyedi kollégium helyreállítása annyira haladt, hogy nemcsak a papnöveldét (theologiai tanfolyamot) meg lehetett nyitni, hanem — ami azelőtt nem volt — iskolamesterképezdét is határozott állítani (egyelőre mind a kettőt még Kolozsvárott) a főegyházi tanács. S ez utóbbi nagyfontosságú intézet igazgatói tisztét, egyszersmind a főiskolában a nevelés-és tanítástan tanszékét, az e téren elismert jelenségű Gáspárra bizta, ki uj állomását, a férfikor tapasztaltságával, de törhetlen ifjúi lelkesedéssel foglalta el. A theologia, a képezdével együtt, 1858-ban Nagy-Enyedre költözött s azzal Gáspár is. Tanári s igazgatói működésében szerzett érdemeinek elismerése jön, hogy Eötvös József báró a közoktatásügy szervezése alkalmával nemcsak az oly fontos népiskolai olvasókönyvek s utasító vezérkönyvek készítését bizta rá, de hizelgő levélben felkérte, hogy vállalja el Alsó-Fehér- és Küküllő megyében az első osztályú tanfelügyelői állást. 1808 végétől e minőségében nagy tevékenységet fejtett ki, különösen a magyarosítás érdekében. 1876-ban a megyék új szervezése alkalmával Alsó-Fehérmegye tanfelügyelője lett. Gáspár János sokat dolgozott irodalmi téren is. Számos, kivált paedagogiai ismereteket terjesztő czikkein s az erdélyi fő- és középiskolák szervezetére bizottságilag általa dolgozott ,,Javaslaton" kivül, főleg az olvasó-könyvirodalom az, melynek terén rendkívüli érdemmel és hatással működött. Már 1847-ben adta ki 70 kis gyermekbeszélyből álló gyűjteményét első igénytelen alakjában ily czim alatt: «Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára, melyekkel a szülők-, testvérek- és kisdedóvóknak kedveskedik Gáspár J.» — Ugyanezen évben Kovácsi Antallal néhány barátja (Kriza, Gyulai, Szász Károly, Fekete Mihály) közreműködése mellett kiadta első «Magyar olvasókönyv az elemi-, közép- és polgári iskolák számára a lélek- és oktatástan mai igényei szerint dolgozva» czimü munkások I. kiadását. Mindkét mű több rendbeli átdolgozásban és bővítéssel jelent meg. A «Csemegék» prózai részéhez nagy számú verscsemegék is járultak nagy részben a nép ajkáról gyűjtve s képekkel illusztrálva. E kedélyes gyűjtemény csakhamar valóságos családi könyvvé vált s a maga nemében ma is legjelesb terméke irodalmunknak. Az Olvasókönyvet négy kötetben, mint úttörője a modern iskolai olvasókönyveknek, rokonszenvvel fogadták az illető tanintézetek felekezeti különbség nélkül, s jelesb darabjait átvették a későbbi olvasókönyvek szerkesztői. Ettől külön és önállóan jelentek meg a b. Eötvös közoktatási miniszter felhívására készült és országszerte elterjedt «Magyar olvasó könyvei a népiskolák II., III., IV., V. és VI. osztálya számára» négy kötetben, Budakesten. Gáspárnak családi élete is méltó tüköre a jeles nevelőnek. Csakhamar külföldről első ízben visszatérte után nőül vette a kitűnő miveltségű és szellemű Bogdán Juliánnát, számos gyermekeik nevelésében példát mutatva a valódi házi nevelésre. Nejének kis magánbirtokán, Maros-Csúcson, a falusi élet egyszerű kellemes, kerti s mezei munka közepett találja, hivatalos munkássága fáradalmai után enyhületét, az általa mindig szeretett természet ölén. Az országos tanítógyűlés e két vezérférfiú vezetése alatt alakult meg s a napokban már befejezi működését, hogy két év múlva ismét, részben már jobban szervezve, képviseleti alapon összegyűljön.