Vasárnapi Ujság – 1882

1882-01-15 / 3. szám - A Petőfi-társaság közgyülése 44. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekü közlemények, vegyesek - Egy irodalmi tévedés helyreigazitása. Thuri Etele 44. oldal / Történelem, régészet és rokontárgyak

1. SZÁM. 1882. XXIX. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 91 Műve képekkel jelenik meg, melyet Biczó Géza rajzol. * Figyelmeztetjük az olvasókat, hogy a Franklin-társulat által a mult év október havában hirdetett, három hóra érvényes könyvárleszállitás folyó január hó végével megszűnik, s a netán később beérkező megrendelések már nem vétetnek te­kintetbe. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola «Értesítőjét» megkaptuk, szerkesztette Kiss Sándor igazgató tanár. Az 1878—81-iki tanévről szól. Az intézet állami segélyt élvez s nyilvános joggal van felruházva. A 1878. év szept. 15 én nyilt meg tizen­öt tanitván­nyal, és tiz tanárral. Az 1880—81-iki tanévben a három osztályban 31 tanuló volt, kiket 9 tanár oktatott. Költségei 7200 frtra rúgnak, mely­nek fedezésére az állam 3000 frtot, a város évenkint 1200 frtot ad, a többi a kereskedelmi kamara által nyújtott segélyekből, tandíjakból, adományokból fedeztetik. Folyóiratok. A „Történelmi Tár" évnegyedes folyóirat első kötete következő közleményeket ad: «Bocskay István politikai levelezése», Szabó Károly­tól, «Bethlen Gábor és a porta», Szilágyi Sándor­tól, «Tomori Pál kiadatlan levelei», Fraknói Vil­mostól, «Fráter György levelezése», Károlyi Árpád­tól s több kisebb közlemény. Mellékletül szolgál Tomori levelének egy hasonmása, és egy másik fac­simile, egy furcsa fenyegető levél a bártfai levéltár­ból, melyet Szádeczky Lajos mutat be. A kötet ára 1 frt 30 kr. — A „Magyar Könyvszemle" julius-októ­beri kötete most jelent meg. Fraknói Vilmos «Bib­liográfiái apróságok» czimü czikket közöl benne, ezt követi Csontosi János tanulmánya a magyarországi középkori könyvmásolatokról, és betüfestőkről; Dietz Sándor a budapesti egyetem növénytani intézetének könyvtárát ismerteti, Reizner János pedig III. Fer­dinánd király rendeletét a magyar könyvek elkob­zásáról ; végül kisebb vegyes közlések következnek. — A „Koszorú" újévi első füzete Cassone Józsefnek, Petőfi olasz forditójának arczképét közli, és Szana Tamás irt hozzá életrajzi adatokat. Novella Vértessy Arnoldtól, költemény Dalmady Győzőtől van a fü­zetben ; Lankától «Hogyan éltünk ötven év előtt» czimü budapesti korrajz, dr. Hatala Pétertől «Mek­kába» czimü uti emlék, Kóroda Páltól «Igazság a költészetben» czimü értekezés, ezenkívül könyv­ismertetések. A képzőművészeti társulat albumlapjai, me­lyet a tagok évi illetményül kapnak, már szétkül­dettek. Három van. Az első legnagyobb Thán Mór történeti képe «Mátyás király tudósai és művészei körében», melynek eredetije falfestmény a nemzeti muzeum lépcsőházában. A sokszorosított másolatot Mihalek Lajos hazánkfia rajzolta. A két kisebb műlap egyike Detaile B. franczia festő «Honvéd­törzstiszt»-je, a másik Cuyp Albert h­íres «Hollandi családja«. Amannak az eredetije a múzeumban, ezé az országos képtárban látható. Mindkettőt Woernle V. A. metszette. Munkácsy festményei Bécsben. A «Krisztus Pilátus előtt» a bécsieket valóságos lázba ejtette. Folyvást egész tömegek látogatják, s a festmény este villamos világítás mellett is látható. A királyné e hó 7-én délben nézte meg a festményt, sű­rün lefátyolozva, ugy hogy a fejedelmi látogatót sokan csak akkor ismerték meg, mikor már távozóban volt. Némely bíráló Munkácsy e festményét a jelen­kor festőművészete legkitűnőbb alkotásának mondja. Munkácsytól pár nap múlva még több képet is kiállítanak, ezek közt lesznek «A műteremben», s a «Siralomház» és «Milton» ismétlései. A bécsi művé­szek nem épen közönyösen nézik a közönség tódu­lását és a magyar művész ünneplését. Makart, a rendesen hallgatag művész egy estély alkalmával felköszöntőt mondott s így szólt: «Uraim! Éjnek kell lennie, hogy Friedland csillagai ragyogjanak. (Ismeretes idézet a Schiller Wallensteinjából.) Úgy látszik, hogy némely kollegánk már villamos világí­tás nélkül nem tud színezésre szert tenni. Kívánom, hogy az újévben mindnyájunknak jó dolga legyen». Makart festményei a műcsarnokban. A mű­csarnokban jelenleg Makartnak öt festménye van kiállítva, az «Öt érzék», tudniillik a látás, hallás, szaglás, izlés és tapintás. Egy-egy női alak képviseli ezeket. Inkább a női bájt mutatják, mintsem valami allegóriai ábrázolásai az eszmének, de nagy melegséggel festve és ragyogón színezve. Legszebb a «tapintás», egy vízből kilépő nő, karján gyerme­kével, míg lábai tapogatózva keresik a lépcsőt, melyen fölhalad. A «hallás» sás közt álló nő, ki fülére helyezi jobb kezét, valami neszre figyelve. A «látás» buja női alak, gyöngyös hajjal s kac­ér­kodva néz a kezében tartott tükörbe. Az «izlés» és a «szaglás» szorosan vett magyarázata a fogalom­nak. Az «izlés» lábainál gyümölcsök. Gránát­alma vörös-sárga lombjai közé nyúl, hogy leszakítson onnan egy gyümölcsöt. A «szaglás» rózsafa alatt áll, s egy kövér rózsára hajlik. A műcsarnokból, Munkácsy «Krisztus Pilátus előtt» festményének kiállítása után, mely február­ban történik, még egy nem kevésbbé érdekes kiállí­tásra van kilátás. Valószínű ugyanis, hogy a képző­művészeti társulatnak sikerül Zichy Mihály «Curti­sante» czimü nagy festményét rövid időre megsze­rezni és Munkácsy festménye után a műcsarnokban kiállítani. A nemzeti színházban Wiltné asszony e hó 7-én kezdte meg vendégszereplését a ,,Hugenották­"-­ban mint Valentin, hangerejének egész frisseségével, és művészetének kifogástalan tisztaságával énekelve e szerepet. A jeles művésznő a tavaszig marad ven­dégül. A népszínházban nagy hatással adták elő már­több este Lecocq­uj operettejét, a „Nap és hold" cziműt. Az «Angol», «Marjolaine», «Kis herczeg» geniális zeneszerzője ezt is egész frisseségében árasztja el kecses dallamokkal, finom zenével. Évek hosszú sora óta ily kellemes zenéjű operette nem jelent meg a színpadokon. A népszínházban a bemutató előadáson (e hó 7-én) olyan volt fogadtatása, mely biztosította, hogy hosszú életű lesz. Kár, hogy szövege (Vanloo és Leterrier írták) oly sikamlós tárgyú, hogy még az egyes részletek szehd­tése sem igen használ. Pedig máskülönben mulattatón van a színpadra adva. Az egész történet, mely Portugálliában játszik, a körül forog, hogy Don Brazeiro már negyedik ízben követi azt a szokást, hogy prokura házasodik, azaz van egy megbízottja, a­ki egy nőt kiszemel számára, megköti vele a szerződést, oltárhoz is lép, aztán haza viszi Don Brazeironak az ősi kastélyba. Most is így vetett véget a harmadik özvegységének a don, s épen várja nejét, a­kit még nem ismer. De egy fiatal kreol lány, Manola viszontagságai úgy hozzák magukkal, hogy a kastélyban ő mutassa be magát a báró Brazeiro nejének, így akarván kijátszani egy ül­dözést. Brazeironak megtetszik Manola, csakhogy épen megérkezik Beatrix is, az igazi feleség, azonban Manolának látszólag még mindig a báró feleségének kell maradni. Szerencsére ismeri Beatrixot, s meg­egyeznek, hogy legyen közülök az egyik a nap, a másik a hold. A hold aztán irtózik a lámpafénytől, ugy hogy a báró arczába sem tekinthet. Reggel pedig feljön a nap, tudniillik Manola. Itt tehát kéthejű­ségről van szó, a­mi elég pikáns. E körül forog a történet. Az előadás jó, s a közönséget folytonos jókedvben tartja egy vén szerelmes miniszter szere­pében Kassai. Pálmai Ilka, Hegyi Aranka pedig az énekek által hatnak. Solymosi, Kápolnai, Tihanyi szintén sokkal hozzájárulnak az előadáshoz. Iítést, de nem tévesztendő össze a bolognai Paulus Hungarussal. Zsilinszky Mihály az 1600-iki pozsonyi ország­gyűlés történetéről irt egy tanulmányt, melyhez az adatokat az országos levéltárban, a bécsi titkos levéltárban, a lőcsei városházán levő követi jelen­tésekből állította össze. Az előhaladt idő miatt azon­ban csak a nádorválasztásra vonatkozó részből olva­sott föl egy töredéket. Bécsben nagy erőfeszítést tettek, nehogy a protestáns Thurzó Györgyöt vá­las­szák meg, de végre is fölvették a jelöltek közé s az országgyűlés 150 szóval őt választotta meg Erdődy Tamás ellenében, ki 50 szavazatot kapott. Ezzel végződött az ülés. A földtani társulat e hó 11 -én tartott h­avi ülésén Szontagh Tamás «Adatok Magyarod (Pest­megye) és környékének geologiai ismeretéhez» czimü tanulmányát mutatta be. Petrografiai leírását adja az egyes gyűjtött kőzeteknek, mely szerint azok Lab­radorit (Andesini Augit Trach­yt törmelékei­ek bi­zonyulnak. — Dr. Schaffarzik Ferencz bemutatta a­ zágrábi földrengési tünemények grafikai statiszti­káját táblázatokon. Ebből kitűnik, hogy a földren­gési tünemények elmúlóban vannak. A grafikai ös­­szeállításon mult év deczember hó végéig 197 lökés van kimutatva. — Dr. Staub Mór, ki már régebben foglalkozik a Zsil-völgy fosszil flórájának tanulmá­nyozásával, erre vonatkozó kutatásainak egyes rész­leteit adta elő. Pálmák maradványai is fordulnak itt elő, s ezekből is bemutatott egy pár töredéket, a babérfélékből pedig öt fajt. A „Kemény Zsigmond társaság" január 6-án ülést tartott Maros-Vásárhelyen­­. Apár elnöklete alatt, l­akatos Sámuel Bajza József beszélyeiről és költeményeiről tartott ismertető felolvasást, mint székfoglalót. Medgyes Lajos rendes tagtól pedig «Abudvári torna» czimü költeményt olvasott fel Deák Lajos. Uj árvaház a fő­városban. Az 1857-ben elh­unyt Mayer Ferencz alapítványa, egyéb összegekkel egye­sítve, most már 200.000 frt, s ebből a főváros az alapító nevét viselő árva- és szeretetházat kiván emelni a budai részen. 80 ezerbe kerülne az épület s 120 ezer forint maradna kamatozásra. A 6 ezer forint évi kamatból el lehetne tartani 35 g­7ermeket; ugyanannyit tartana benne a szeretetházi egyesület, noha alaptőkéje ma még nem több 14 ezer forintnál. A még hiányzó 30 helyet oly árvákkal töltenék be, kiknek eltartásáról a hatóság és egyesek gondos­kodnának. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia jan. 9-iki ülésén két székfoglaló értekezés volt, s ezenkívül még egy har­madik fölolvasás. Majláth­ Béla „Adatok a helynevek történetéhez" czím alatt egy napjainkban vitatott kérdéshez szólt hozzá. Hunfalvy Pál, Salamon Ferencz s többen az utóbbi időkben nagy tevékenységet fejtenek ki a magyarországi helynevek értelmének és eredetének nyomozásában. Majláth­ Béla nem fogad el minden szláv nevet arra nézve, h­ogy ősrégi szláv emléket őriznek. A magyar honfoglalás már sok oly helyne­vet vett át, melyeket a népvándorlások többszörö­sen kiforgattak eredeti alakjából, jelentőségéből és elszlávosítottak. A magyarok által alapított helyek nevei pedig sokszor később nyertek szláv elnevezést, avagy elszlávosítva jutottak hozzánk. Szólt a szláv történetírók túlzásairól is, kik a nevekben a szláv gyökszókat keresve, ezen a nyomon akár azt is kideríthetnék, hogy Attila is szláv név és nyakas embert jelent. Tuhutumra szintén ráfoghatnák a tuha ószláv szó segítségével, hogy «éles eszű vezér». Majláth­ főkép Liptó megye helyneveivel foglalko­zott, melyekből sokat fentartottak eredeti magyar nevükön a régi okiratok, mig egyszer csak tót neve­ken fordulnak elő, vagy az uj földesurak nevei sze­rint változnak. Solymos például szláv fordításban Szokolcs lett, Marczelháza egy uj birtokos neve után Mitosi. Még sok ily nevet sorolt elő, melyekről okiratok bizonyítják, hogy magyar névvel bírtak. A második székfoglalót dr. Vécsey Tamás tar­totta „Az Árpád kori jogtudományról", ismertetve veszprémi egyetemet, mely a 12 ik század v­égén a főiskolából lett egyetemmé. A veszprémi káptalan kezében volt, az viselte terheit is. Előadták a jogi tanfolyamon a magyar törvényeket, a szokásjogot, a hivatalos irályt s az oklevél-szerkesztést. A jogi tanfolyam öt évre terjedt s a fakultás 15 tanárból állott. A könyvek ez egyetemen sem v voltak ritkáb­bak, mint másutt s Vécsey bemutatott egy érdekes könyvjegyzéket a 13. századból. A tanárok közül Pál, ki veszprémi nagyprépost is volt, érdemel­em­ MI ÚJSÁG ? A képviselőház e hó 11-én kezdte meg ülésé­t az ünnepi szünetek után. Az első ülésben Pauler igazságügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be az uzsora és káros hitelügyletek ellen. A másnapi ülésben az 1882-iki költségvetés tárgyalása kezdődött. Először a pénzügyi bizottság előadója, Hegedűs Sándor szólt, élénken kiemelve a kiadások megszorításának szükségét. Utána Som­sich Pál, közéletünk veteránja és a parlament egyik kitűnő szónoka hatásos beszéd­ben intézett támadást a kormány politikája ellen, ki­mutatva, hogy 1875. óta, mióta a jelenlegi kormány vezeti az ország ügyeit, a közös kiadások 8, az összes kiadások pedig 87 millióval emelkedtek, s a defic­it 1880 ban két millióval volt nagyobb, mint 1845-ben. Somssich a mérsékelt ellenzék nevében határozati javaslatot nyújtott be, hogy a ház ne fogadja el a költségvetést még átalános tárgyalás alapjául se. A függetlenségi párt részéről hasonló tar­talmú határo­zati javaslatot Eötvös Károly terjesztett elő, tüzetes beszéd kíséretében. Az átalános vitára eddig 14 szó­nok jegyeztette föl magát. Erzsébet királyné Angliában. Királyné ő felsége az eddigi intézkedések szerint csak február 3-ikán, Münchenen és Párison át indul Angliába, Combemer-Abbey-be, hová február 7-ikén érkezik. Visszatérőben Erzsébet királyné Viktória angol ki­rálynét is meglátogatja. A temesvári szerb püspökségi kormány­zóvá, Vojnovics püspök halála következtében, Joano­vits Germán szentgyörgyi arkhimandrita nevezte­tett ki. Egy érdemes tudósunk félszázados jubi­leuma. Tóth Lőrincz veterán író, a magyar jog­tudomány egyik kitűnősége, ápril 13-án fogja meg­ülni ötvenéves írói jubileumát. Első költői műve ugyanez nap, 1832-ben jelent meg. Maga az ősz író ez alkalommal gyűjteményt fog kiadni, vagy öt­százra menő s nagyobbára ismeretlen epigrammái­ból, beszélyeiből, emlékbeszédeiből. Vámbéry Ármin jeles tudósunk fölszólítást nyert Koppenhágából az ottani földrajzi társaságtól

Next