Vasárnapi Ujság – 1882

1882-09-10 / 37. szám - Egy angol herczeg a khedivénél (képpel) 591. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekü közlemények, vegyesek

592 melyek a tudomány-egyetem jog- és államtudományi karán szükségesek. Zenemű: A Harmónia zeneegylet kiadásában «Gyermek-élet” czimen tiz zongora-darab jelent meg Somogyi Mórtól. Mindenik darab könnyü modorban van irva, a legifjabb zongorázok számára vagy mu­lattatására. A tiz darab czime : Reggeli ima. Vig történet. Az iskolában. Haza­felé. Vigadó. Panasz. Vigasztalás. Este. Mit mesél a nagymama. Jó éjt. — A füzet ára 1 frt. A kolozsvári nemzeti szinház subvenczióját a király fölemelte, egyelőre két esztendőre 10—10 ezer forinttal, a deficzit törlesztése végett. A vidéki magyar színészet. Hivatalosan össze­állított kimutatás szerint Magyarországon jelenleg 31 engedélyezett színtársulat működik a vidéken és pedig 30 határozott fizetéses (fixum) és 4 osztály­részes (proportió). Ennél a 34 társulatnál van 346 nő és 429 férfi, összesen 775 tag. Ezeken kívül a zenészek és szolgaszemélyzet. A 775 tag díjazása társulatonkint, a havi kiadásokat számítva, a követ­kező : Lászy Vilmos társulata 1297 frt, Sághy Zsig­mondé 685, Kárpáth­y Györgyé 366, Hubay Gusztávé 435, Mándoky és Beődyé 2016, Balogh Alajosé 576, Csóka Sándoré 1840, Gerőfy Andoré 1715, ifj. Bokor Józsefé 630, Bényey Istváné 1023, Balassa Károlyé 1040, Völgyi Györgyé 949, Tóth Béláé 955, Sztupa Andoré 880, Krecsányi Ignáczé 2463, Szabó Antié 355, Károlyi Lajosé 685, Szigeti Gézáé 375, Gáspár Jenőé 505, Mártonfi Pálé 613, Aradi Gerőé 1918, Szegedi Mihályé 872, Nyéki Jánosé 443, Szeles Jó­zsefé 450, Bánfalvi Béláé 240, Miklósi Gyuláé 835, az aradi egyleté 3160, Jakab Lajosé 1125, Bogyó Alajosé 1893, Polgár Gyuláé 805 frt. Felekiné jubileuma. Az írók és művészek tár­sasága ünnepélyt készit Felekiné asszonynak, a nemzeti szinház jeles művésznőjének tiszteletére, ki huszonöt év óta működik a szinészi pályán. Diszes albumban hatvan oly iró arczképét gyűjtik össze, kiknek darabjaiban a művésznő játszott; ezenkívül arany babérkoszorút nyújtanak át, melynek egyes leveleire azon városok nevét vésik, a­hol Felekiné vendégszerepelt. Az ünnepély nov. 24-én lesz, a művésznő neve napján. Képtárlatok a vidéken. A vidéki képkiállításra eddig mintegy 40—50 hazai művész jelentkezett; körülbelül 200 kép van bejelentve. Az első kiállítás november 18-án nyílik meg Székes­ Fehérvárott. Utána Debreczen, Kassa, Miskolcz, Kolozsvár, Temesvár s így a többi nagyobb magyar városok következnek. A rendező bizottság még egy felhívást bocsát ki a hazai művészekhez, melyben a beküldési határidő megjelölése mellett újból felszólítja őket a kiállításban való részvételre. A kiállításban részt­vevő művészeknek semminemű kiadása nem lesz, a­mennyiben a csomagolási és szállítási költségeket teljesen a rendező bizottság fedezi. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A tudományos intézetek és szépirodalmi társaságok a nyári szünidő után csak a jövő hóban kezdik meg működésüket. A tudományos akadémia október 2-án tartja első ülését, a Kisfaludy-társaság október 25-én, a Petőfi-társaság pedig okt. 8-án, a történelmi­ társulat október 5-én, a filológiai, vala­mint a földtani társulat is október 4-én, a­ földrajzi társulat október 15 én, a régészeti társulat október 31-én. A Petőfi-társaság Pozsonyban. A Petőfi­társaság a télen Pozsonyba rándul, hogy ott a Deb­reczenben megkezdett felolvasó cziklust folytassa, valamely később kijelölendő pozsonyi jótékony czél javára. A gömörmegyei muzeum-egylet megalakult Rimaszombatban, hol e hó 4 én tartotta első gyű­lését, átalános részvét közt. Az alispán, Szontagh, gyöngélkedése következtében b. Nyáry Jenő elnö­költ, s Fábry János adta elő az egylet czélját, és ter­jesztette elő az alapszabályokat, melyeket el is fo­gadott a gyűlés. Ennek a belügyminisztériumhoz való felterjesztésére, tagok gyűjtésére, alkalmas helyi­ség keresésére bizottságot alakítottak. Gyűlés után a jelenlevők többsége Felső-Pokorágyon Groó Vil­mos tanfelügyelő vezetése alatt ásatást rendezett. Felső-Pokorágyon már több alkalommal urnákat találtak s ez izben is 10—12 urnát, telve égetett csont darabokkal ástak ki, melyek mind az ős po­gány korból valók. A társaság hosszú kocsisoron vonult este a városba vissza. VASÁRNAPI ÚJSÁG. A gömörmegyei régészeti és művészeti ki­állítás közérdeklődés közt nyílt meg e hó 4-én Rima­szombaton. A megnyitó beszédet, mely e kiállítás művelődési jelentőségét fejtegette, Szontogh Bertalan elnök tartotta, mire Nyáry Jenő báró Gömörmegye bronzkori leleteiről értekezett. A kiállítás öt ter­met tölt meg 3000 tárg­gyal; két teljes termet a régi festmények, kettőt régi fegyverek, edények, pén­zek stb. foglalnak el. Különösen kitűnnek b. Nyáry Jenő 300 at meghaladó tárgyai, gr. Andrássy Dénes és Manó családi ereklyéi, özv. János Deák Andrásné által kiállított Ferenczy-féle szoborművek. Érdekes tárgyakat állítottak ki Jolsva város, a Kovács-, Radvánszky-, Borbély-, Bornemisza-, Sándy- és Szentiványi családok, továbbá a rimaszombati gym­názium, a csetneki evang., a zeherjei református egyház, a kis-honti esperesség, a gömörmegyei tan­szer-múzeum. Az egész kiállításnak főértéket és be­cset azon körülmény kölcsönöz főleg, hogy vala­mennyi tárgy kizárólag Gömör megyéből került. Ugyancsak akkor nyílt meg a gömörmegyei gazda­sági egyesület termény- és gépkiállítása. A megnyitó beszédet az egyesület elnöke Farkas Ábrahám tar­totta. A kiállítás átalában sikerült. A terménykiállí­tók sorában van Koburg Fülöp herczeg is. A Kárpát-egylet választmányának utolsó ülé­sén, melyet Poprádon tartottak, ismét többféle in­tézkedést tettek útépítésekre, úti jelzők felállítására. A kárpáti múzeum építése is halad, s az ennek ja­vára rendezendő sorsjátékra eddig 944 nyeremény­tárgy érkezett. kítása Bács-bodrogmegyei történelmi társulat­ala­érdekében intéz felhívást Margalits Ede zombori tanár a megye közönségéhez. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Az egyetemi tanév megnyitása, e hó első napján a szokott ünnepélyességekkel ment végbe. Jelen volt Trefort közoktatásügyi miniszter is. Be­szédet kettőt tartottak : dr. Apáthy volt rektor, és dr. Jendrassik, az uj rektor, ki élesen nyilatkozott a középiskolai rendszer ellen és az egyetemre jövő ifjak elégtelen képzettségéről. Dr. Apáthy István, a mult évi rektor, beszédé­ben egybefoglalta az egyetemi év nevezetesb mozza­natait. A bölcsészeti karnál az eddigi három éves tanfolyam négy évre emeltetett. Az egyetemen ok­tatással foglalkozott 63 rendes, 1­7 rendkívüli, 8 he­lyettes és 76 magán­tanár, továbbá 26 tanársegéd s nyelvtanító és 1 vívómester, tehát összesen 198 ta­nár. A hittudományi karnak a lefolyt évben 82, a joginak 1560, az orvosinak 953, a bölcsészetinek 422, a gyógyászatinak 174, a szülészetinek 60 hall­gatója volt. A hallgatók összes száma 3252. A hall­gatók közt vallás szerint van 1358 r. kath., 99 g. kath., 325 ág. hitv., 369 helvét, 6 unitátus, 118 zsidó. Magyarországi 2988, horvátországi 28, lajt­h­ántuli 32, más idegen állambeli 11. A lefolyt évben tudorrá avattatott a jogi karnál 147, az egyházjogi­nál 2, az államtudományinál 86, a sebészetinél 7, a vegyészetinél 2, a bölcsészetinél 27, tehát összesen 296 tudori oklevél adatott ki. Az egyetemi hallgatók ösztöndíja 47,180 frtra rúgott. A tanárok fizetése 323,708 forintot, az egyetemi szükséglet 516,416 frtot tett ki. Dr. Jendrassik Jenő rektori beköszöntőjében rámutatott arra a sajnálatos körülményre, mely — mint mondá — már évek óta kisért. Ez az, hogy az egyetemen a hallgatók között a tudományokban való nagy készületlenséget lehet tapasztalni. Ennek a sajnos körülménynek abban látja okát, mert az egye­temi hallgatók olyan kevés készültséggel jönnek fel az egyetemre, hogy nem képesek az ott előadott tárgyakat megérteni, s kellő módon átölelni. Ezután éles kritika alá vette a középiskolai tanrend­szert, s fejtegette a gymnáziális oktatás hiányait. A tanulók a középiskolákban határozottan rossz okta­tást nyernek , ez pedig a rendszer alapos hiányossá­gára vezethető vissza, mert e mellett a tanároknak minden jóakarata kárba vész. A közoktatásügyi mi­niszter segíteni akart már e bajon ; egy általa össze­hívott bizottság uj tanrendszert dolgozot ki, azonban ez az uj tanrendszer megváltoztatja ugyan némileg a régit, de alapjában véve épen olyan rész mint a régi volt. Az ifjakat túlhalmozzák a gymnáziumok­ban olyan tantárgyakkal, a­mik teljesen igénybe veszik minden idejét s nem engedik kifejlődésre jutni tulajdonképeni műveltségét. Teletömik a tan­rendet reális tantárgyakkal, daczára, hogy ezeknek a gymnáz­iumokban való meghonosítása sehol sem bizonyult czélszerűnek. Ennek a sajátszerű rend­szernek az ifjak erkölcsi jellemére is káros hatása van, mert az által, hogy olyat és annyit követelnek tőlük, a mivel megbirkózni képtelenek, a könnyel­műségre nyitnak utat előttük. Végül az egyetemi 35. SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. polgárokhoz, az ifjakhoz fordult, azokhoz az ifjak­hoz, a­kik az egyetemre magukkal hozták azt a be­tegséget, melyet hosszasan fejtegetett. Felhívja őket, hogy legyenek szorgalmasak és törekedjenek saját igyekezetükből pótolni azt a készületlenséget, mely­nek nagy részben a tanrendszer az oka. MI ÚJSÁG? A Pető­fi-szobor leleplezése, a szobor­bizottság végleges megállapodása szerint október 15-én lesz. Alkalmi beszéd tartására Jókait kérik föl, de szólani fog a bizottság elnöke, gr. Károlyi István is. A pá­lyanyertes ódát Nagy Imre, a nemzeti színház mű­vésze szavalja el. Ez ódára hirdetett pályázaton 42 versenymű közt, mint mondják, három van olyan, mely igényt tarthat a pályadíjra. A bizottság e hó­n iki ülésén még egyéb intézkedéseket is meg­állapított. A szobornak Huszár Adolf által készített 12 lábnyi gipsz mintáját a debreczeni kollégium mú­zeuma kapja meg, mert Debreczenben a költő neve­zetes napokat töltött, s különös kegyelettel visel­tetett mindenkor Debreczen iránt. Az Izsó-féle hatodfél láb magas mintát és a két életnagyságú mellszobrot a gömörmegyei régészegylet rimaszom­bati múzeuma kapja, mert Izsó itt nyerte első okta­tását Ferenczitől.­­ A bronz­ szobor már néhány nap múlva megérkezik Turbain bécsi öntőműhelyé­ből. Gránit talapzatának [felirata lesz : Petőfi, a má­sik oldalán pedig ez lesz vésve: Nemzeti adakozásból 1882. A leleplezés ünnepélyére meg fog hivatni a kormány, az országgyűlés mindkét háza, a tud. aka­démia, a Petőfi-társaság, Kisfaludy-társaság, a nem­zeti- és népszínház igazgatósága, a főváros törvény­hatósága, Kis-Kőrös hatósága, valamennyi törvény­hatóság s mindazon egyletek és intézetek, melyek e czélra adakoztak, a képzőművészeti társulat és Re­ményi Ede, ki a költségek legnagyobb részét hang­versenyekkel gyűjtötte össze. Az összes fővárosi dalegyleteket is fölkérik, hogy az ünnepély emelésére a nagy költő pályakoszorúzott dalát: «Tied vagyok, tied hazám» énekeljék el. A szobor költségeihez — 16,000 frt — hiányzó 3000 frt pótlására a főváros törvényhatósága fog felkéretni. Az ünnepély sor­rendje és részletes megállapítása végett 12 tagú ünnepély-rendező bizottságot választottak, mely munkálatát a szept. 25-én tartandó gyűlés elé fogja terjeszteni. Ennek tagjai lettek Gerlóczy Károly elnöklete alatt b. Podmaniczky Frigyes, Királyi Pál, Gyulai Pál, Arany László, Ybl Miklós, Bnsbach Pé­ter, Dalmady Győző, Schulek Frigyes, Sárosi-Kapel­ler Ödön, Huszár Adolf és Reményi Antal. Az ünnepélyről emlékalbumot fog szerkeszteni Reményi Antal, melyben a szobor története, az alkalmi óda, ünnepi beszéd s a leleplezési ünnepély sorrendje lesz megírva. Selmeczbányán is lesz közelebb Petőfi-ünne­pély. Ugyanis az ottani «Híradó» szerkesztőjének indítványára bizottság alakult, mely emléktáblával fogja megjelölni azt a házat, a­hol a költő hosszabb ideig lakott. A főváros hatósága és a Petőfi-szobor, Budapest tanácsa e hó 7-iki ülésén már elhatározta, hogy a közgyűlésnek a szobor költségeiből hiányzó 3000 frt megszavazását ajánlja továbbá, hogy a szobor környéke a leleplezés idejére lehetőleg díszes állapotba helyeztessék. A trónörökös-pár szeptember 19-én indul el Triesztből Görgénybe. Pausinger, Wagner és Scho­bel kincstári pagonyfelügyelők, mint a görgény-szt.­imrei erdészeti hivatal főbb tisztviselői, mindent elkövetnek a szükséges rendezés érdekében. A kora őszi medvevadászathoz szép sikert jósolnak­ Trefort jubileumához. A közoktatásügyi mi­niszternek e hó 4-ikén minisztériumának tisztvise­lői gazdag díszítésű albumot nyújtottak át, sötét­piros bársony tábláján üvegre festett jelképekkel. Belől az első lapon a miniszter czíme, aztán rövid ajánlás, mely az album átnyújtásának alkalmát nevezi meg. Azután 35 lap következik, kabinetkép számára. Még egy másik albumot a tanfelügyelők nyújtanak át e hó 14-én, a tanfelügyelők arczképé­vel. A főváros hatósága nevében pedig Gerlóczy alpolgármester igen szép feliratot intézett a minisz­terhez, megköszönve a közreműködést, mel­lyel a főváros haladását elősegítette. A miniszter a leg­melegebb hangon irt válaszban felelt e föliratra, s többi közt ezeket mondja: «Nagyságod érdemeim méltánylásában talán az igazi mérvet túlhaladta; egyben azonban betű­­szerint igaza van, én Budapest legbensőbb barátja vagyok. S az nem is lehet máskép. Én a folyó hó végével megünnepelhetném 50 éves jubileumomat, mint Pest lakosa, mert én 1832 óta, midőn az egye-

Next