Vasárnapi Ujság – 1882
1882-11-19 / 47. szám - Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab (14 képpel) 747. oldal / Elbeszélések, genreképek
748 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 53. SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. A háznál minderről mit sem tudtak s ment minden az előre kitűzött rend és terv szerint. — Lady Arden és a leányok részt akarván venni az Eliz kiházasitásában, az egész család, Györgytől kisérve, Londonba ment a szükséges bevásárlások végett. Frankot és a kis Nagybabát is magukkal vitték s ez utóbbi maga parányi méltóságában, mellyel mindenki felett uralkodott, nagyban élvezte a Londonban léteit s Eliz által vezettette magát és napról napra különböző részeit járta be a városnak. Rendesen gyalog mentek, de egyik nap kocsin hozatták haza magukat a kis Nagybaba is, de különösen Eliz egészen magánkívül látszott lenni a nagy felindulásban, úgy hogy lady Arden azt híve, hogy nagyon kifáradt a kis gyermekkel való barangolásban — szobájába küldötte őt pihenni. Eliz nem szólt semmit, csak engedelmeskedett; de a gyermek — kiben a szó nem marad meg — elkezdte beszélni, hogy látták a papát s hiába csitították a nagyobbak, hogy ne beszéljen ilyeseket, ő a maga ártatlanságában csak megmaradt állítása mellett, ámbár annak senki sem tulajdonított valami különösebb fontosságot. Annál nagyobb volt a György meglepetése, mikor ebéd után — melyre Eliz nem jelent meg — Évi egy levélkét csúsztatott kezébe, melyre Eliz, plajbásszal és zilált betűkkel annyit irt: «Jer hozzám Evelynnel, beszélnem kel veled.» Évi a leányok szobájába vezette Györgyöt, hol Elizt még most is halványan s képéből egészen kikelve találta. — Az istenért, mi bajod, kedves? —kérdé György megrémülve. — Ne sokat kérdd, •— szólt Evelyn, — majd elmondja magától, amit tud; tény, hogy egész lénye nagy rázkódást szenvedett. A dolgot én megmondom helyette, aztán kérdezd ki, ha akarod. Eliz beleegyezőleg intett. S Evelyne elbeszélte, hogy amint Eliz a kis gyermekkel Covent Gardenbe ment, hogy ott a virágokat megnézzék, egyszerre a gyermek felkiáltott: Ni, a papa ! Eliz körülnézett s egy embert látott, aki csakugyan egészen a papához hasonlított, csakhogy nagyon meggörnyedve, — de maga sem akarva hinni szemeinek, a gyermeket is csititni akarta, hogy nem az — mialatt az öreg úr eltűnt egy fordulónál. — No, hát csalódtatok, — mondá György. — Nem, nem, — szólt Eliz nála szokatlan eréllyel, — amily igaz, hogy itt ülök, a bajonet volt! Aztán követtük is a merre ment, s mindketten újra ráismertünk. Egy szálloda kapuján bement, a Nagybaba utána is akart menni, de én nem engedtem, hanem kocsit vettem s haza jöttünk. — S tudod-e minő szálloda volt? — Az «Öreg tanya» volt a czimere. — Az «Öreg tanya?» — kérde György megütközve. — Hallottad-e e czéget valaha? — Ezelőtt soha, de fogadom, hogy soha el nem feledem többé. — Különös, — mormogá György, — de nem mondta meg, miért találja különösnek. Csak később, mikor a dolgot Evelynnel újra megbeszélte, vallotta meg, hogy a néhai nagybátyja, életében, ha Londonba ment, mindig az «Öreg tanya» czimü szállodába szokott szállani s mikor György e nevet hallotta Eliztől, azt hitte, hogy a lány, talán ismerve e körülményt, képzelete által helyezte a néhait e helyre, hol életében gyakran meg szokott fordulni. De ha Elize nevet soha sem hallotta előbb, e föltevés elesett, ellenben a látomány annál többet nyert valószínűségben! (Folyt. köv.) az is, hogy hatszor annyi terhet szállítanak az itteni vonatok, mint Ausztria-Magyarország összes vasutai. Londonban a Midland-állomásra naponkint 319 személy s tehervonat jön és megy. A vasutakba fektetett tőke 1880-ban 42 milliárd forintot tett s ha e tőkének csak 4"/6-os kamatát számítjuk, e vasutak tiszta jövedelmének 1680 millió forintnak kellene lennie, azaz naponként mintegy 5 milliónak, a nyers bevételnek még egyszer ennyinek. S e számok még óriásabbaknak látszanak, ha meggondoljuk, hogy a vasutak tényleg csak egy félszázad óta léteznek. A mesterséges foggyártás az Egyesült államokban igen elterjedt iparág. Jelenleg 12 gyárban évenként mintegy 10 millió fogat készítenek, azaz ez ország minden ötödik lakosára egyet. E fogak értéke mintegy egy millió dollár. Anyagul használják a porczellánföldet, hegyi quarczot s más ásványokat,, továbbá festésül platinát, titaniumot s aranyat. Az ásványokat veres izzásba hozzák s azután hideg vizbe dobva annyira szétmorzsolják, hogy a vizszinén úsznak. A festő anyaggal keverve a jegeczek darabjait érczmintákban ismét izzásnak teszik ki, mely eljárás igen nehéz. A fogak kitömésére évenként mint MERÉNYLET MILÁN SZERB KIRÁLY ELLEN A BELGRÁDI SZÉKESEGYHÁZBAN, OKT. 23-ÁN. EGYVELEG. : A vasúti forgalom óriási voltát eléggé mutatja az a statisztikai adat, hogy jelenleg a világ összes vonalain évenként 1550 millió ember utazik (több, mint ahány lélek van a földön) s így naponként átlag 401 millió. Ez óriási számból magára Nagy-Britanniára 40 százalék esik, azaz mintegy 620 millió ember. Európára 1140 millió, Németországra 200, Ausztria-Magyarországra 40 millió. Míg tehát nálunk minden lakos átlag évenként csak egyszer utazik vasúton, Németországban már ötször, Nagy-Britanniában 15-ször. Ausztria-Magyarországban 1871—1880 közt 358 millió utas ment vasutakon, oly szám,mely Nagy-Britanniában alig egy félévre jut. Az angol vasúti forgalom óriási nagyságát mutatja egy félmillió dollár értékű aranyat használnak fel. 1778—1833 ig e czélra ólmot használtak. New Yorkban 8 ,Párisban sok fogorvos gyémántot s smaragdot használ. A betömésnél különféle gépeket alkalmaznak, melyeket az Egyesült államokban évrőlévre tökéletesítenek. Jelenleg már egy fogorvos legegyszerűbb készüléke is mintegy 500 dollárba kerül. * Korán érett gyermekek minden korban voltak, de valószínű, hogy soha sem találtattak oly nagy számmal, mint jelenleg a rohamos haladás korában. Érdekes a következő példa is. Egy Boston mellett lakó gyáros 14 éves fiát Páris mellett neveltette. A fiú egyszerre csak otthon termett. Megszökésének magyarázatául azt hozta fel, hogy nem tudta kiállani, hogyan ferdítik el hazája történetét Párisban. Egyik tanár például azt állította, hogy Lafayette franczia tábornok űzte ki az angolokat Észak-Amerikából s Washington csak egy kissé segített neki. Jellemző az is, hogyan szerzett pénzt a fiatal amerikai hosszú útjára — tanuló társainak zsebpénzéből apró kölcsönöket vett fel s mindeniknek váltót adott az összegről. * A villamvilágitás már klímába is elhatolt. Shanghaiban az ottani európai gyarmat a villamvilágitást az utczalámpáknál alkalmazza, átalában kitűnő sikerrel.