Vasárnapi Ujság – 1883
1883-08-26 / 34. szám - Bedő Albert 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Wagner Károly 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Wagner Károly (arczképpel) Illés Nándor 545. oldal / Élet és jellemrajzok - A földrengés pusztitása Ischiában 34. szám / Időszerű illusztrácziók - A kholera Egyiptomban: Kairói lakosok hajóra tódulása a Niluson 34. szám / Időszerű illusztrácziók - Ischia vára 34. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - A nápolyi öböl térképe 34. szám / Térképek - «Jolán» czimü regényhez (22 kép) 34. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
34-ik szám 1883. BUDAPEST, AUGUSZTUS 26. XXX. évfolyam. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI UJSÁG és 1 egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 félévre 6 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : I egész évre 8 írt 1 * félévre — 4 « I Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : / egész évre 6 frt Külföldi előfizetésekhez a postailag félévre 3 " meghatározott viteldíj is csatolandó. A MAGYAR ERI »ÉSZET KÉT VEZÉREEREI A. R . WAGNER KÁROLY. 1830-1879. És ismert igazság, hogy még a politikai önállóságnak is a közgazdasági jóllét az alapja. E tudatnak köszönhető az a serény munkásság, mely közgazdasági ügyeinkben mai napság mindenfelől nyilvánul, ujabb bizonyságát szolgáltatván a magyar faj életképességének. Hogy kiválólag földművelő állam vagyunk, s hogy a földművelésben fekszik erőnk súlypontja, a fölött alig van a ki kételkednék. De a földművelés alatt a legtöbben csak mezőgazdaságot értenek, nem akarván fölismerni, hogy vannak a földművelésnek más ágai is, és hogy az igazi czél, a magyar nemzet vagyoni gyarapodása csak akkor érhető el, ha azokra is oly gond fordíttatik, amilyet közgazdasági fontosságuknál fogva megérdemelnek. A földművelés különféle ágai között kiváló helyet, sokkal kiválóbbat, mint azt sokan gondolják, foglal el az erdészet. A magyar birodalom 56 millió katasztrális holdnyi területéből 15.865,752 hold, tehát több a terület negyedénél (28*33%) erdő; minélfogva egy-egy lélekszámra valamicskével több esik erdőből egy holdnál, míg szántóföld, kert, rét, stb., körülbelől 2V0 hold jutna átlag egyre-egyre. És mégis az erdészet az, melyet a nagy magyar közönség aránylag legkevésbbé ismer, melynek művelői legidegenebbek előtte, kiknek munkásságát legkevésbbé méltányolja. És hogy mégis létezik magyar erdészet, magyar erdészeti irodalom , azt nagyrészt azon férfiú ernyedetlen , úttörő munkásságának köszönhetjük, kinek arczképét itt bemutatjuk. Wagner Károly szerkesztésében és kiadásában láttak először napvilágot 1862 január 1-én az «Erdészeti Lapok», az erdészetnek nyelvünkön mai napig is egyetlen közlönye, bebizonyítván, hogy a magyar nyelv áll már a fejlettség azon színvonalán, melyen az eddig teljesen a német nyelv által prcedominált erdészeti szakot, segédtudományaival együtt, irodalmilag tárgyalni képes. Ennek bizonyítására pedig azon időben szükség volt, mert bár voltak, akik a kincstári erdészet és a selmeczi erdészeti akadémia megmagyarítását sürgették, azzal lettek elutasítva, hogy a magyar nyelv nem képes e feladatnak megfelelni. A feladat nem volt csekély. A műnyelv megállapítása alig leküzdhető akadályokba ütközött. Kevés volt a szakképzett magyar erdész, kivált az olyan, aki magyar nép lakta vidéken nyert alkalmazást s tehát a nép szájáról lesfa ette volna el a szót. Akadtak azért mégis fél BEDŐ ALBERT, WAGNER KÁROLY.