Vasárnapi Ujság – 1883
1883-10-14 / 41. szám - Kállay Albert 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Kelemen Mór 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Lechner Lajos 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Tisza Lajos 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Tisza Lajos (arczképpel, képcsoportozattal és két képpel) 657. oldal / Élet és jellemrajzok - Az uj Szeged: A hid-utcza a hidfőről tekintve. Honvédtiszti lak. Polgári leánytanoda. Kalvária kápolna. A királyi törvényszék épülete. Tiszapart a Stefánia-sétánynyal; a szinházzal és az uj hiddal. Széchenyi-tér a városházával. Szinház. Városházi torony. Posta- és távirda-épület. Klauzál-tér (Középen az Európa szállodával). Pénzügyigazgatósági palota. Gizella-tér a Rozália kápolnával. Népkerti vigadó. Dörre Tivadar rajzai 41. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - Az uj szeged: Alsóvárosi házak Szegeden 41. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - Az uj Szeged: Katonai laktanya Szegeden 41. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak
41-ik szám 1883. BUDAPEST, OKTÓBER 14. Előfizetési feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG é. » egész évre 12 frt Q , VASÁRNAPI ÚJSÁG : { «*» é re ® " i Csapta a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : " ÓVIG ® " POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre— 6 • j * félévre—4 « , \ félévre—3« Külföldi előfizetésekhez meghatározott viteldíj is a postailag csatolandó. SZEGED, a mióta történetét ismerjük, mindig magyar és nagy város volt. Nagy volt az Árpádok alatt, nagyobb Mátyás alatt. Jelentősége a török hódoltság által nem vesztett, s mi legfőbb érdeme, magyar maradt mindvégig. Rajta alól egész Dél-Magyarországon kiveszett a magyarság, utolsó bástyája maradt délfelé Szeged. A törökök kivonulása után a helyzet javulni kezdett. — Szeged mégis minden állami támogatás nélkül emelkedett lélekszámban, iparban és kereskedésben; e század elejétől, sőt már korábbi időtől kezdve, a Bácskában és Bánátban magyar gyarmatokat alapított ; ez által alapvetője lett az alvidéki magyarságnak és terjedésének. A város egyre emelkedett, s mindinkább virágzó lőt, míg a Tisza-szabályozás csapásai nem nehezültek rá, melyek 1850-től kezdve, három évtizeden keresztül, kimerültségig ostromolták s végre elbuktatták a legnagyobb tiszta magyar várost. Számtalanszor föltárta bajait Szeged a kormányoknak. Az idegen kormányzat fülei siketek maradtak panaszaira; az alkotmányos magyar kormányzat emberei a vizszabályozást nem ismerték, s kik a kormány kebelében ismerték, azok a régi idegen kormányzat örökölt maradványai voltak, kik nem tartották feladatuknak Szeged árvíz-bajain gyökeresen segíteni. Ily viszonyok közt a szegény elhagyatott város helyzete mind válságosabbá lett. Panaszai, kérvényei mind rimánkodóbbakká váltak ugyan, de mit ért, ha a döntő tényezőknek, a helyzetet nem ismervén, valósággal «menekülniök» kellett a szegedi deputácziók elől. Már 1876-ban az isteni gondviselésen kivül egyedül polgárai erényeinek köszönhetni, hogy a város el nem úszott; de 1879. márczius 12-én éjjeli 1 órakor a vészharang megkondult, és Szegedet sem polgárainak erénye, sem a gondviselés meg nem menthette , elveszett az árvízben. Csak haldoklására ébredt, s fordult figyelmével feléje a magyar haza; átalános fájdalom, mély gyász nehezedett a hazafiúi keblekre. De írt, balzsamot a gyász, a részvét és milliók fájdalma nem hozott; a város elveszettnek látszott. Reménytelenség érzete vett erőt a szegedieken és másokon egyaránt. Midőn a reménység világa már alvó félben volt, márczius 17-én új fordulat állott elő. Ő felsége, a király Szegedet meglátogatta; e látogatás óriási hatással volt a jövendőre. A király kimondta: «Szeged ismét lesz, és szebb lesz, mint volt». A királyi szót tettek követték. Az országgyűlés megalkotta az 1879: XX. t.-czikket, mellyel a széleskörű hatalommal fölruházott kir. biztosi intézménynek tette föladatává Szeged vizmentesitését, a könyöradományok kiosztását és Szeged újjáépítésének keresztülvitelét. Kir. biztossá Tisza Lajos, volt közmunka és közlekedési miniszter, a miniszterelnök testvéröcscse neveztetett ki. Melléje 12 kir. biztosi tanácsos adatott, kikből kilenczet a kormány nevezett ki, hármat pedig Szeged város közgyűlése választott. E kir. biztosi tanácsosok voltak: Bakay Nándor, Horváth Gyula, Jankovich Miklós, Komjáthi Béla, Szemző Gyula, Végh Aurél, Dobó Miklós, Rónay Béla, Tallián Béla, Pálfy Ferencz, dr. Rósa Izsó és Szluha Ágoston. A kir. biztos első teendője volt, hogy a város belterületét a viztől megszabadítsa, a hajléktalan lakosságot födél alá helyezze, és a szegény osztályt élelmezze. A szádfal és gőzszivattyuk segélyével, óriási erőfeszítés után, a város vízmentessé lett. A lakosság visszaszállingott csakhamar és hozzálátott ideiglenes hajlékainak emeléséhez. A szegény osztály számára barakkok építtettek, tetemes része pedig a városban nyert elhelyezést. Tisza Lajos rendkívüli óvintézkedéseket tett a közegészség érdekében is; a lapos és vízállásos helyeket feltöltötte; a járványbetegek TISZA LAJOS.