Vasárnapi Ujság – 1883
1883-05-13 / 19. szám - Lókiállitás és lóverseny. V. B. S. 310. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
19. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. * * 311 alatt dicsőségteljes versenypályát futott végig, bár nem nyert annyiszor, mint csikója «Highflyer.» Gyönyörű és erőteljes ló volt, felében török, felében arab vegyülék. Főnevezetessége azonban családfájában áll, mely 497 nyerőt mutathat fel, összesen több mint két milliónyi díjösszeggel. Közel áll hozzá siker tekintetében a tiz évvel előbb született «Matchem,» mely azonban koránt sincs a mai nemzedékben oly számmal képviselve mint «Herod.» Nyertes ivadékainak száma 354, s az ezek által képviselt nyereményösszeg másfél millióra rug. «Eclipse», a harmadik nevezetes ős, egy nyolczadban a már említett Godolphin, egy tizenhatodrészben pedig szintén arab Darleyvegyülék, még több másodrendű nüansszal vérében. Mint Herod, Eclipse is a cumberlandi herczeg nevelése, kinek halálával Wildmann, majd Kelly birtokába került. Termete igen hosszú és alacsony volt, lovaglása pedig féktelen természetéért rendkívül nehéz. De sohasem győzték le, s győztes ivadékainak száma 344, az ezek által nyert összeg pedig egy millió ötszáznyolczvanezer forint. A felsorolt egyedektől veszik többé-kevésbbé közvetlenül eredetöket már most a mai nevezetesebb tenyészfajok közül a Waxy-k, az Orville-k, a Buzzardok, a Blacklockok, stb. Waxy, valamint Orville is, Eclipse és Herod vérvegyülék, némi Godolphin keresztezéssel. Ivadékai mind kitűnő futók; ötven év alatt 13 Derby-győzőt adott, nem számítva egyéb sikereit. Jellemző tulajdonai, vasizmok, de rendkívül vékony lábak. Erős szenvedélye a futás, s e tekintetben esélyei a távolsággal nőnek. Nagyobb fokban egyesíti a kitartást és a gyorsaságot Orville, mely szintén Herod-vér. Ennél kitartásban gyöngébb, de gyorsaságban nagyobb a Buzzard, melyet finom hajlású vállai, kissé gyönge alsó combjai s egyenes térdhajlása árulnak el. Egy faj sem fut oly kevés fáradtsággal mint ez, s habár kevés példány van közülök, kifogástalan alkatú, de gyönyörű járása mindegyiknek meglepő. Látható erőkifejtés nélkül repülnek inkább mint futnak, s míg az Orville-faj sokszor megkívánja a sarkantyút vagy a korbácsot, addig ezt csak természetes becsvágya hajtja, könnyeden és elegánsan. Trainja könnyű, mert husa feleslegét hajlandó hamar elhagyni. Még a Blacklockok érdemelnek különösebb figyelmet, közönséges, plebejus kinézéseikért, melyekhez meglehetős lapos homlok járul. Szolid, kitartó faj ez, bár kissé hiányos temperamentummal s nehéz traviirozhatással. Ez apáktól erednek a mai versenylovak legnagyobb részben. Mindeniknek vannak előnyei és hátrányai, s e tulajdonságok természetesen egyiket egyik, másikat másik versenynemre képesítik leginkább. A lótenyésztés fontos titka épen e hajlandóságok kifürkészésében és lehető kizsákmányolásában áll. Egyik legkiválóbb neme a versenysportnak, a steeple-chase (akadályverseny), körülbelül ötven év előtt jött divatba, mégpedig oly czélból, hogy a nagy terhek következtében elcsigázott és elfajult vadász- és hátaslovaknak új lendületet adjon. Gondolták tehát, hogy ha négy mérföldnyi pályán steeple-chase-versenyeket rendeznek, még pedig eleinte 12 fontnyi teherrel, ez által piaczot nyitnak az ily fajta lovaknak s elősegítik azoknak fokozatos javítását. Az angol steeple-chase-k különösen oly szigorúak voltak, hogy gyakran alig egy-két ló ért a czélhoz, a többi kidőlt, vagy visszariadt a sövénykerítésektől. Mindazonáltal az uj verseny nem késett népszerűvé lenni, s nemsokára, mint a síkversenyeknél, a steeple-chase-eknél is bevezették a handicap-rendszert, mely a különböző előnyű lovak nyerő esélyeinek különböző terhek által való kiegyenlítésében áll. Végigtekintve újabb versenyeink sorozatán, különösen a steeple-chase hanyatlását kell elsősorban konstatálnunk. Igaz, hogy egy időben az angolok is nagyon izgattak ellene, s igaz, hogy a jó steeple-chase-ló is oly ritka, mint akár egy Derby-i győző, de hisz e versenynek épen e rendkívüliségében rejlik főérdeke, s nemcsak a közönség, de a tenyészet érdeke is megbánná, ha lassan-lassan csakugyan kimenne a divatból. V. B. S. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Jókai Mór a nyár folyamán négy nagyobb munkába fog. Mint a Nemzetben olvassuk, két regényt ír, melyek egyike, «A czigány bárón, legközelebb füzetes kiadásban indul meg, Jókai Róza k. a. sajátkezű rajzaival ékítve; másika pedig a * Lőcsei fehér asszony» czimen a Nemzet tárczájában fog megjelenni. Mindkét regény történeti tárgyat ölel föl, s az első Mária Terézia korában játszik. Jókai most fogja befejezni a «Magyarok története» czimü művének második részét, mely hazánk történetét a mohácsi vésztől egészen napjainkig tárgyalja. Végül «Negyven év alatt» czimmel Jókai egybegyűjti a munkáiban előforduló költői részleteket, mondásokat, s közzéteszi azokat más ilynemű gyűjtemények mintája szerint. «A férj filozófiája.» («Az egyedüli mód.») Ily czimű regény jelent meg a napokban ifj. Ábrányi Kornéltól Szerző a női erény lélektanát teszi vizsgálat tárgyává, s arra az eredményre jut, hogy bizonyos körülmények közt az minden kísértésen diadalmaskodni tud Ábrányit nem az életfelületességei vonzzák megfigyelésre. Nem mondhatni ugyan, hogy Ábrányi képes volna reflexióit teljesen tárgyába olvasztani be, sőt okoskodásai néhol túlterjeszkedők, mindazonáltal műve azok közé a regények közé tartozik, melyeket a magvasabb olvasmányok közé szoktak sorozni. Főrangú szalonok és a kaszinói élet képezik az Ábrányinál már megszokott keretet e regényhez is, melyet az emberi léleknek minden tanulmányozója érdeklődéssel, sőt élvezettel olvashat. Ára 1 frt. «A Petőfi társaság könyvtára» czimü vállalatból, melyben Aigner a társaság kiadásában megjelent köteteket füzetes alakban bocsátja közre, ujabban nyolcz füzet (14—21-ik) hagyta el a sajtót. Ezekben a következő müveket szerezhetni meg, füzetenkint 30 krajczárjával: «A nyomorúság iskolája,» regény Vértesi Arnoldtól, három füzet. «Moliére élete és müvei,» Szana Tamástól,két füzet. «Költemények», Endrődi Sándortól, két füzet. «A munkáskérdésről» gr. Zichy Jenő is irt 38 lapra terjedő füzetet. Elmondja abban nézeteit e fontos ügyben , a munkások sorsának javítására az önsegély és szövetkezésben látván a leghathatósabb és legpraktikusabb módot. A füzet ára 20 kr. Folyóiratok. A «Philologien Közlöny» májusi füzetében Heinrich Gusztáv két német irodalomtörténeti tanulmányt közöl : «A Hildebrand-dal» «Teli-tanulmányok» czimmel. Radó Antal «A mű-és gyar műfordítás története» czimü dolgozatot irt, ezt követi «Az alliteráczió szerepe a latin költészetben», Pirchala Imrétől; « Vas Gereben», a tősgyökeres magyar iró életének és működésének rajza Váli Bélától; «A római szinköltészet akadályai» Krausz Jakabtól, végül könyvismertetések s kisebb vegyes közlések. — A «Nemzeti nőnevelés» áprilisi füzetében Buzogány Áron közoktatásügyi osztálytanácsos statisztikai adatokban bő czáfolatot írt Vargyas Endre győrmegyei tanfelügyelőnek egy támadására, mely azt mondja, hogy a tanítónőképző intézetek csak a női proletárokat szaporítják, mert nem juthatnak álláshoz. Buzogány adatai szerint az állami intézetekben eddig 1712 tanítónő nyert oklevelet, ebből 1233 van alkalmazva. A férjhez menetelt, halálozásokat beszámítva, 192 nincs alkalmazva mint tanítónő, de ezekből több magán családoknál, s a postánál nyert alkalmazást. A füzet további közleményei: «A boldogságról», Lederer Ábrahámtól; «Arany János életéből», Komáromi Lajostól; «A tanítónők menedékháza», György Aladártól; «A pogány magyarok műveltsége», Sebestyén Gyulától; «A kolozsvári női kézimunka-kiállításról», Buzogány Árontól; végül pedig kisebb vegyes közlemények. — A « Keresztény Magvető» kolozsvári unitárius folyóirat márczius-áprilisi füzetében dr. Bartók István ír a tanulók túlterheltetéséről, a tanítók túlvitt buzgalmának róván föl ezt. Charruaud Dezső a francziaországi protestáns egyházi viszonyokat ismerteti, stb. A «Nemzetgazdasági Szemle» uj füzetében gr. Csáky Gyula a tanyabérrendszert ismerteti, a nagy gazdaságok czélszerü felaprózásának előnyét mutatva ki. Pólya Jakab a gr. Széchenyi István javaslatait eleveníti föl a birtokminimumról. Baross Gábor, a közlekedési ügyek uj államtitkára «A helyi kormányzat Amerikában» czimen a községi kormányzat történelmi fejlődését adja elő. Ezt követi Bernát István fejtegetése a vízjogi törvényről; Heltai Ferencz pedig befejezi az ipartörvény revíziójáról szóló hosszabb tanulmányát. — A «Philosophiai Szemle» májusi számának czikkei: Spencer Herbert philosophiájának ismertetése (második közlemény) dr. Lechner Lászlótól; «A jellem eszméje», dr. Nemes mrétől; «A metaphysikai aesthetika alapkérdései», dr. Simontól; «Locke és Leibnitz vitája a velünk született eszmékről» (folytatás) Málnai Mihálytól, ezenkívül könyvismertetések, stb. Az «Archaeologiai Értesítő» uj folyamából, Pulszky Károly szerkesztése mellett, egy vastag kötet jelent meg, a régészet számos becses közleményével, sok illusztráczióval. Az akadémia archeológiai bizottságának és az országos régészeti társulatnak hivatalos közleményeivel kezdődik a negyedfélszáz lapra terjedő kötet. Benne van Kossuth Lajos tanulmánya is báró Nyáry Jenőnek «Az aggteleki barlang» czimü jeles munkájáról. Nemcsak ékesen, hanem mély tudományossággal irt tanulmány, s meglep a nagy tájékozottság, melylyel Kossuth bir a természettudományokban és az archaeologiában. Torma Károly hosszasabban kezd értekezni a római cserépedénybélyegekről és karczolatokról. Pulszky Károly a nemzeti muzeum régiségtárában levő néhány renaissancekori tárgyat ir le. Ugyancsak ő a magyar agyagművesség történetére vonatkozó egyes kérdéseket fejteget. Pulszky Ferencz, Hampel József,Téglás Gábor, Deák Farkas, stb. czikkei járulnak még a kötet tartalmához, mely egy egész könyv, s mig főbb közleményei a tudományos irányokat, a régészet egyes emlékeit fejtegetik, a kisebb közlemények e tudomány mozgalmairól, eseményeiről adnak értesítést. Füzetek: «Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből», az akadémia ily czimü füzeteiből (szerkeszti Földes Béla) most Ecseri Lajos értekezése jelent meg : «A munkás-biztositás kérdése.» — Debreczenben Csáthy Károlynál negyedik kiadást ért meg : «Magyar történeti életrajzok népiskolák számára», a tiszántúli ref. egyházkerület népiskolai tanterve alapján irta Kállay István ; ára kötve 26 kr. — «A piaczi tej és vizsgálata», népszerű előadás, melyet Gamauf Vilmos tartott a kolozsvári orvostermészettudományi társulat egyik estélyén, részletesen szólva e fontos egészségügyről.— tanügyvéd», a Knorr-féle gyakorlati utmutató füzetes kiadásából a 22-ik füzet küldetett be hozzánk ; ára 30 kr. «A fürdő és uti kalauzok» czimü vállalatban két füzet jelent meg magyar és német nyelven. Egyik a mohai n Ágnes-forrás» leirását adja dr. Kaposi Albertől; a másikban pedig a Maros-Tordamegyében levő tTopliczai meleg fürdőt» ismerteti Mildh Adolf fürdőorvos. Jókai egy ujabb regénye olasz fordításban. Brelich Ernő fiumevárosi titkár, ki Jókai «Arany ember»-ének olasz fordítását e napokban fejezte be, most az «Egy játékos aki nyer» czimü kétkötetes művének fordításához fog. Az első füzet junius hóban lát napvilágot, s megjelenését a fiumei közönség már csak az okból is nagy érdeklődéssel várja, mert a regény tárgya Fiume és a szomszédos Portoré múlt eseményeiből van merítve. A munka befejezése után a fordító a «Fekete gyémántokat» fogja olasz nyelven ismeretessé tenni. A nemzeti színház operájának most kitűnő vendége van. Ez Turolla Emma olasz énekesnő, legutóbb a milanói Scala-színház tagja, ki a közelebbi időben Bécsben szerepelt olasz operatársasággal oly rendkívüli feltűnést keltett az osztrák fővárosban. Az olasz staggione Bécsben azonban hamar félbeszakadt, s Turolla kisasszony Budapestre jött vendégszerepelni. A nemzeti színház igazgatósága alkudozásokat folytat vele, hogy állandón megnyerhesse, évenként legalább öt hóra. A művésznő legszebb éveiben van, megnyerő külsejí; erős, dús színezésű tiszta szoprán hanggal bír; hév, ízlés s a kifejezés nemessége egyformán megvan énekében és játékában. A legjelesb drámai énekesnők egyike, ki e hó 5-én mint Leonora a «Troubadour» operában teljesen meghódította a közönséget. Hangja széles és merész határok közt hullámzik és játékával elsőrendő drámai színésznő is nagy hatást tenne. Másodszor «Borgia Lucretia» czimszerepébe ragadta el a közönséget. Mig e két szerepben az olasz opera dallamos színeit ragyogtatta, harmadik föllépésül Meyerbeer «Afrikai nő» operájának főszerepét választotta, melyben a hangerő, a zenei deklamálás, drámai tevékenység egészen más alkalmakat, nyújt a kitünésre. Turolla kisasszony a szenvedélyes Selicának is kitűnő személyesítője, s költői volt mindig e hosszadalmas szerep változataiban. Zichy Mihály hírneves művészünk már elfoglalta helyét a cár udvaránál, mint udvari festő. A koronázásra ő is Moszkvába megy, s az ünnepélyről vázlatokat készít, melyeket aquarell-képekben fog kidolgozni, mint egykor II. Sándor czár ezüst-menyegzőjének ünnepélyes mozzanatait. Néhány jelenetet olajszinekkel is megfest. A budapesti országos kiállítás bizottságának elnöksége igéretét birja a művésznek, hogy az 1885-iki kiállítás számára vagy • egy uj képet fest, vagy ha ezt ideje meg nem en