Vasárnapi Ujság – 1884
1884-09-14 / 37. szám - Klamarik János 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Lutter Nándor 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Say Mór 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Sztupa György 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Három tanférfiu (dr. Klamarik János; dr. Lutter Nándor és dr. Say Mór arczképével). D. J. és Cs. L. 581. oldal / Élet- és jellemrajzok - A szudáni expediczió útjából: Mocsár a sivatagon 37. szám / Időszerü illusztrácziók - Khínai katonák Fu-Cseu hídján 37. szám / Időszerü illusztrácziók - Moheli sziget királynője udvarhölgyeivel 37. szám / Népviselet; genreképek - Az iguanodon a brüsszeli muzeumban 37. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - «Forster Dóra» czímű regényhez (24 kép.) 37. szám / Vegyes tárgyúak; illusztrácziók elbeszélésekhez.
37-1K SZÁM. 1884. BUDAPEST, SZEPTEMBER 14. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 egész évre 12 frt / félévre — 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : 1 egész évre 6 frt ÉVFOLYAM: 1 félévre 4 • Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : 1 egész évre 6 frt Külföldi előfizetésekhez a postai lat. félévre, meghatározott viteldij is csatolandó. HÁROM TANFERFIU. ÖZÉPISKOLAI oktatásügyünk az 1883. évi XXX. t. cz. meghozatalával uj korszakba lépett. A gymnáziumi tanterv, sok vajúdás és kísérlet után, végre ugy látszik, legalább 10—15 esztendőre, állandó alakot öltött. S legközelebbről a reáliskolai tanterv is állandósittatott. A felekezeti iskolákban az állami főfelügyelet, melynek joga mindig el volt ismerve, de módja soha sem volt körülirva, végre szabatosittatott. S most már a kormányon és közegein áll, hogy a törvény, a tantervek és utasítások, a végrehajtás által nemcsak testet, hanem lelket is nyerjenek s erre a jól rendezett közigazgatás (adminisztráczió) tehet legtöbbet. Intézmények, bármily jók legyenek is különben, magokban nem sokat élnek; emberek kellenek, akik az intézményekbe fektetett elveket valósítsák. A középiskolai törvény szerint az ország, a középiskolák tekintetében, tizenkét tankerületre osztatik fel, melyek mindenikének élén egy tankerületi főigazgató áll. Ezek közül kettőnek, a Budapest-fővárosinak s a Budapest-vidékinek, székhelye a főváros, kik folytonos és közvetlen érintkezésben vannak a minisztériummal s mintegy hivatva vannak arra, hogy minta-tankerületeket szervezzenek. A minisztériumban eddig a középiskolai oktatásügy két külön kézben volt: egyikben gymnáziumok, másikban a reáliskolák legfőbb igazgatása. Szász Károly kilépésével a minisztériumból, aki a középiskolai törvény megalkotásán és létrehozásán legtöbbet fáradozott, s a három férfiút együtt akarjuk most bemutatni olvasóinknak. Mindeniknek elég érdeme van arra, hogy magában is bemutattassék, de a szoros kapcsolat, melyben egy ügy vezérlete körül csoportosulnak, indokolja együttes bemutatásukat. * Dr. KLAMARIK JÁNOS született Losonczon, 1832. február 7-én. Iskoláit Budapesten végezte, két évi filozófiai tanfolyamot is itt hallgatott, s szaktanulmányait (mathematika és filozófia) a bécsi egyetemen fejezte be. 1852—54-ben Bélegyházán tanárkodott, 1855—56-ban a pécsi főgymnáziumnál volt helyettes tanár, 1856— 60-ban rendes tanár a bajai, majd 1860—61-ben a székelyudvarhelyi főgymnáziumokban. 1861-ben a helytartótanács a beszterczebányai főgymnáziumhoz tette át, hol 1865-ben állásában végleg meg is erősíttetett. Beszterczebányán ez időben, egész 1866-ig, nagy pánszláv világ volt; a tanári kar legnagyobb része, élén igazgatójával , Csulen-nel, nemzetellenes tendencziákat vallott s minden lehetőt elkövetett az ébredező magyar nemzeti szellem elfojtására. Az a néhány magyar tanár, ki az oppozicziót képezte, nehezen birt a gonosz áramlatnak egész erejével és hazafiságá K reáliskolák és a törvény létrejötte óta az autonóm felekezeti középiskolák ügyeit is vezette — valószínűleg az egész középiskolai tanügy egy kézben fog egyesíttetni. S így a központban három férfiú — dr. Klamarik János osztálytanácsos, dr. Lutter Nándor budapest fővárosi és dr. Say Mór budapest-kerületi főigazgatók fogják a középiskolai tanügyet vezetni. Dr. LUTTER NÁNDOR, Dr. KLAMARIK JÁNOS, Dr. SAYMOR.