Vasárnapi Ujság – 1884
1884-02-24 / 8. szám - Költői termékek a föld tulsó oldaláról. A maorik költészete. Közli Milesz Béla 123. oldal / Általános nép- és országisme - A győztes Bertók. Elbeszélés. Irta Sienkiewitz Henrik. Lengyelből fordította Csopey László 123. oldal / Elbeszélések; genreképek - Milesz Béla: VI. Egy anya keserve egyetlen leánya felett. VII. Gyászdal Heuheu főnök halálára. VIII. Gyászdal Huhu főnök halálára 123. oldal / Költemények
124 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1884. XXXI. ÉVFOLYAM. kimereszté szemeit, nyitva feledé ajkait és elgondolkozott — oly nagyon elgondolkozott, hogy egy szót se birt kiejteni a száján, és mindenekfölött nem birta felérni észszel, hogy mi történt. Micsoda ? Hát az ő győzedelmei ?... Kis vázlatig még csöndesen mélázott, egyszer csak megcsillant valami a szemében, és arczába szökelt a vér. Hirtelen felugrott és összeszorított fogain át sziszegé: — Majd számolok vele ! S azzal elrohant. Nem is kellett messzire mennie, az iskola mindjárt ott volt a templom mellett. Böge uram a tornácz előtt állt, malaczoktól környezve és hányta nekik a kenyérhéjat. Tagbaszakadt férfiú volt, körülbelül ötven éves, erős ember, akár a tölgy; nem volt kövér, csak arcza volt nagyon elhízva, szürke, erélyt és merészséget sugárzó szemek emelkedtek ki belőle. Bertók egészen hozzá lépett. — Mért ütöd te német a fiamat? was? — kérdi. Böge uram meghátrált néhány lépésnyire, végig mérte szemeivel minden félelem nélkül és hidegvérüen felelé: — Ki veled, lengyel «söpredék»! — Mért ütöd a fiút ? — ismétlé Bertók. — Ütlek én téged is lengyel «kamasz». Megmutatjuk mi nektek, ki itt az ur. Pusztulj! Eredj panaszra a biróhoz ... Ki veled ! Bertók megragadta a tanitó karját s rekedt hangon kiáltá: — Tudod-e, hogy ki vagyok én ? Tudod- e, ki verte le a francziákat? Tudod-e, ki beszélt Steinmetz-czel ? Mért ütöd hát a fiamat, német rongy ? Böge uram szürke szemei kimeredtek e szavakra, akár a Bertókéi. Böge uram erős ember volt, tehát egy legyintéssel akart megszabadulni az alkalmatlankodótól. Ez a legyintés egy erős csapásban adta ki a mérgét a gravelottei és szedáni győző képén. Ekkor hősünk elveszté önuralmát. Böge feje roppant gyorsasággal lódult két oldalra.... Bertókban újra fölébredt a turkuszok és zuávok rettenetes öldöklője. Hiába sietett a tanító fia, egy husz éves és Bögénél erősebb legény, apja segélyére. Rövid, ádáz tusa fejlődött ki, melyben a fiu hanyatt vágódott a földön, az apa pedig csak azt érezte, hogy repül. Bertók előre nyújtott karral vitte az öreget, maga se tudva, merre. Szerencsétlenségre moslékos dézsa állt a ház alatt, amelybe Bögéné szokta összegyűjteni a moslékot sertései számára... Egy loccsanás hallszik és Böge uramnak csak a feje meg kapálódzó lábai állnak ki a dézsából. Bögéné kirohan a házból: — Segitség, segítség! kiáltja. A tanitóné asszony kiforditá a dézsát tartalmastul, és Böge uram előkerült belőle jól megfürödve. A szomszéd házakból elősiettek a gyarmatosok szomszédjok segítségére. Több szál német esett neki Bertóknak és ütötték, hol bottal, hol ököllel. Erős tusa keletkezett, a melyben nehéz lett volna megkülönböztetni Bertókot ellenségeitől, mert az emberi testek egy görcsösen mozgó tömeget képeztek. Végre is kitört a tömegből a mi Bertókunk s vadul rohant a sövénynek. A németek utána... de ugyanakkor törik a kerítés és hatalmas karó reng Bertók vasmarkában. A németek futásnak erednek... Bertók a sarkukban. Szerencse, hogy utói nem ért egyet se. E közben föleszmél... és hátrálni kezd haza felé. Hej, ha most francziákkal állhatna szemközt! Ezt a védelmet megörökítené Klió. Úgy történt, hogy a támadók, közel husz ember, összeszedelőzve ismét Bertóknak rontottak. Hősünk lassan hátrált, mint a vadkan, ha ebcsapat üldözi. Koronként visszafordult és megállt... megálltak az üldözők is. A karó tiszteletre inté őket. Azonban egyre nyugtalanitált, kövekkel dobálták s egy kő csakugyan homlokon találta Bertókot. A vér elborította szemeit. Érezte, hogy ereje fogytán van. Megrázkódott egyszerkétszer, a karó kiesett kezéből — és lerogyott. — Hurrá ! — kiáltják a gyarmatosok. De még hozzá se érhettek, máris talpra állt. Ez megzavarta a támadókat. A sebzett vadkan még félelmesebb lehet. Aztán meg közel voltak a házak is, és már lehetett látni, mint szalad több legény a csatatérre. A gyarmatosok visszafordultak. — Mi történt ? — kérdik az ujonan érkezők. — Megtapogattam a németet, — feleli Bertók s elájul. (folyt. köv.) EGYVELEG. * A negyedik milliót is túlhaladta már London lakossága, mely jelenleg 4.019,000 lelket tesz. Utána következnek Európában: Páris 2.239,000 s Berlin 1.192,000 lakossal. A többi nagy városnak még nincs egy millió lakosa s igy a magyar főváros, mely a félmillióhoz rohamosan közeledik, jelentékeny helyet foglal el azok sorában. :. A gyertyavilág erejéről egy természetbúvár a következő számításokat tette: A lángtól egy méternyi távolságra még képes volt egy kilencz hüvelyknyire tartott könyvben olvasni. A gyertya világa tehát egy méter átmérőjű gömböt eléggé megvilágít. A könyvben egy négyszöghüvelyknyire mintegy 400 betű jut s igy az emlitett gömbben körülbelől 11 millió 514,400 betű férne el. A betü által visszavetett világosság is hat bizonyos távolságra. Hány szem volna képes tehát egy gyertya lángjánál olvasni ? A számítás nem nehéz. Föltéve, hogy a szem átmérője egy hüvelyk nyolczadrésze, a 9 hüvelyk sugarú félgömbbe 41,465 szem férne el. A betűk által visszavert világosság ennyi szemnek látszanék. A 20,732 pár szemet most az említett betűszámmal szorozva, kijő, hogy a betűkre esett fény az egyetlen gyertyalángból 135,006-540,800 szempárnak volna elegendő, azaz közel 140 milliárd embernek, holott földünkön csak másfél milliárd lakik. A feltevés természetesen csak akkor volna helyes, ha a szem szivárványok önmagukban is látnának s azokat sorba lehetne a gyertyafény körül állítani. A hallás határa: Pancheon fizikus egy Cagniard-Latour által szerkesztett s gőzzel mozgásba hozott «Sirene» segítségével gondos vizsgálat után megállapította, hogy a legmagasabb, még észrevehető hangoknak egy másodpercz alatt 72.000 rezgése van. A tökéletes tiszta levegő újabb vizsgálatok szerint csak hatezer lábnyira a tenger szinttől kezdődik. Az alantabb fekvő helyeken, némely hegyi tavak környékén, még meglehetős tiszta ugyan a levegő, de máris találhatók benne baktériák. A városok levegője természetesen romlottabb. Páris levegőjében 7000-szer több baktéria van, mint egy svárczi völgy ugyanoly mennyiségű levegőjében. Az írónők soha sem szerepeltek annyira Francziaországban, mint a mult évben. A «Gazette des Femmes» nem kevesebb mint kétszázöt művet sorol föl, legtöbbnyire szépirodalmi tartalmuakat, melyek nőktől jelentek meg. A villamosság gyakorlati alkalmazásának előmozdítása végett Francziaországban egy nagy, S0,000 franknyi nemzetközi díjat tűztek ki. A pályázat határideje 1887 deczember hava. A pályázó találmánynak olyannak kell lenni, melynek segítségével a villamosságot fűtésre, világításra, vegyi műre, mechanikus erőre vagy más gyakorlati czélra lehet használni. A khinaiak kedvencz eledelei. A legátalánosabb étel Klimnában is, mint Kelet-Ázsia legnagyobb részében, a rizs. Rendesen egyszerűen fűszer nélkül megpirítják s mint a kenyeret eszik. Néhány óra múlva azonban az ily rizs már nagyon kemény és ízetlen. Szeretik a záptojást is s ezért a friss tojást rögtön homokba , mészbe, theaporba vagy szappanba dugják ; a tojás sárgája bizonyos idő múlva megfeketedik s minél sötétebb lesz, annál keresettebb. Ünnepi alkalommal egyetlen asztalon sem hiányozhatik a fecskefészek, vagy tyúklevessel zsírosan, vagy böjtben mandulatejjel készítve ; főzése igen nehéz, ize a mi galuskáinkra emlékeztet. A hagymát mindenütt alkalmazzák s ezt az európaiak is hamar megszokják, míg a szárított és füstölt hal izét már csak khinai ember találja jónak. A sózott s füstölt patkánylest is dicsérik a khinaiak s európai emberek, kik ez ételt megkóstolni merték, komolyan állítják, hogy a mi sonkáinkhoz hasonló, sőt talán jobb ize is van. A spongya-halászat a Földközi-tenger partjain az utóbbi években jelentékenyen emelkedett. Görögországban jelenleg 723 hajó szolgál e czélra s mindeniken legalább 5—7 ember van. Hydra, Egine, Cemedi, Hermioni és Trikeri kikötővárosok lakossága főkép spongya-halászatból él, mely áprilisben kezdődik s augusztusban végződik. A nagyobb hajók Tripolisz és Tunisz partjáig is elmennek, a többiek a görögországi és krétai vizekben halásznak. Az eredményt évenként harmadfél millióra becsülik. A jobb minőségű spongyát búvárok hozzák föl. * A legjobb pasa, Ozmán pasa néhány év előtt, közvetlenül az okkupáczió előtt, Herczegovinában járván, éjjelre egy keresztény faluba tért. A falu elöljárója, egy 80 éves aggastyán, hódolva fogadta a hatalmas tábornokot. Beszéd közben Ozmán pasa kérdi az öreget, hogy hány pasára emlékszik az országban. «Annyira,_— volt a válasz, — ahány esztendős vagyok». «És ki volt ezek között a legjobb?» kérdi ismét Ozmán. «Adjon neked az Úristen hosszu életet, — mondá az agg, — egyszer egy pasát küldtek nekünk Konstantinápolyból. A szegény útközben meghalt. Ez volt a legjobb valamennyi közt.» Ozmán pasa — igy beszélik — mosolygott és egy aranyat nyomott az öreg markába — őszinteségéért. Régi narancsfák. A versaillesi parkban körülbelől 1500 narancs- és czitromfa van. A legszebb és legrégibb ültetvények ezek a világon. Egy «Bourbon» nevű narancsfa több mint 400 éves és akkora mint egy nagy fűzfa. A«Nagy Lajos» fát még 1422-ben ültteték, tehát több mint 400 éves. A narancsfák most vannak virágzásban. SZENT .LÁSZLÓ KIRÁLY EZÜST MELLSZOBRA. A győri székesegyház kincseiből. 1