Vasárnapi Ujság – 1884
1884-08-31 / 35. szám - Greely hadnagy 35. szám / Arczképek, Külföldiek - Jules Ferry franczia miniszterelnök 35. szám / Arczképek, Külföldiek - A franczia miniszterelnök (Jules Ferry arczképével) 549. oldal / Élet- és jellemrajzok - A Londonba érkezett abessziniai küldöttség: Worke Masasa János lidzsi a követ öcscse. - Worke Mercsi lidzsi abessziniai követ. - Az elefánt őre 35. szám / Időszerü illusztrácziók - Gwola az abessziniai fejedelem által Viktoria királynénak ajándékozott elefánt: Az elefánt hajóra szállítása. - Az elefánt a hajón 35. szám / Időszerü illusztrácziók - Jelenetel a Greely-expediczióból: A menekültek hajóra szállítása a kunyhóból 35. szám / Időszerü illusztrácziók - A budapesti központi indóház. Dörre Tivadar rajzai 35. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - A fedett csarnok 35. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Csokrok száritott virágokból (5 rajz) 35. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - «Forster Dóra» czímű regényhez (24 kép.) 35. szám / Vegyes tárgyúak; illusztrácziók elbeszélésekhez.
BUDAPEST, AUGUSZTUS 31. XXXI. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: egész évre 12 frt félévre — 6 Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : egész évre £ Irt 1 egész évre 6 frt ! Külföldi előfizetésekhez a postailag , 7 Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: I _ , ,. ...... . . . .. félévre 4- l félévre. 3 - j meghatározott viteldíj is csatolandó. A FRANCZIA MINISZTERELNÖK. FRANCZIAORSZÁGNAK háborúja van Khinával. Augusztus 24-ikén a khinai hadihajók egy részét megsemmisítette a franczia flotta Fu-Cseu előtt, Khina hadi szertárát pedig rommá lőtte. Augusztus 26-ikán a franczia flotta Fu-Csen körül, a Min folyó partjainál levő khinai erődöket bombázta. A Khinával kitört háború a tonkingi kérdés következménye. Tonking elfoglalása bonyolította össze a viszonyt a khinaiakkal, még pedig épen akkor, mikor már azt lehetett hinni, hogy a tonkingi kérdés szerencsésen el van intézve, Khinával is a szerződést megkötötte a két állam arra nézve, hogy a khinai csapatok kivonulnak a tonkingi erődökből. De e helyett megtámadták a francziákat, megszegték a szerződést. A Francziaországban legutóbb végbemenő események mutatják, hogy «erős kéz» intézkedik. És ez a kéz nem a köztársaság elnökének, Grévynek a keze, aki csöndes, nyárspolgári természet. A minisztérium elnöke, Ferry mármásfél év óta tartja magát a kormány élén. Ez magában is bizonyos erősséget jelent, mert az az előbbi minisztériumok egymást váltogatták. Mindig és mindig miniszterválság volt. A hatalmas Gambetta sem maradhatott miniszter három hónál tovább. A kormányok soha sem melegedhettek bele a dolgokba. Új miniszterek, új eszmékkel, más irányú szándékokkal jöttek. Ferry már a múlt év kezdete óta kormányozza Francziaországot. Hogy szeretetreméltó ember volna, azt senki sem mondja. Személyes kellemességekkel ő ugyan nem csinálna pártot magának, mint elődje, az örök ifjú Freycinet. Kitűnő szónoknak sincs elismerve. Közvetlen hatással ő nem uralkodik a parlamentben. Még csak nem is furfangos diplomata. Mégis győzi a hatalmat. «Tüzes republikánus», a «saintdiéi ügyvéd» •— ez volt Ferry régibb czíme, mikor még nem a miniszterelnökséget viselte. Jelentékeny képességű politikusnak tartották, mióta szerepelni kezdett, s «makacs, nyers miniszter» lett, mikor mint közoktatásügyi miniszter annyi kolostort bezáratott és annyi szerzetest kiutasított Francziaországból. Ezért gyűlölik a monarkhisták. De gyűlölik a radikálisok is, mert Ferry ezeknek nyilt háborút szent. Ismételte ellenök Gambetta szavait: «fölkeresünk odaitokban is». Veszedelmesnek tartja őket a mérsékelt köztársaságra nézve, s nekik tulajdonítja a sok kormányválságot, melyet a köztársaságnak meg kellett élni. Valóban ugy látszik eddig, hogy Ferry alkalmas kormányozni Francziaországot. A politikában mindig a siker dönt. Ferrynek vannak sikerei, de nem annyi, hogy tisztán kitűnnek: csakugyan kiváló államférfiúi képesség vezeti-e a franczia miniszterelnököt, vagy érdes természete tartotta fent eddig, s csak a hatalomhoz való ragaszkodás győzte le az első akadályokat. Francziaország gyarmatügyi politikáját nagyban előtérbe vonta Ferry. Alig hogy Tunisz teljesen franczia hűbéres tartomány lett, a tengeren túli hatalom növesztését tovább folytatta Afrikában, Madagaszkár szigetén, aztán hátsó Ázsiában, Tonkingban, most pedig Khinával szállt szembe. De vajjon egy háborút sikernek lehet-e mondani? Ez dől el most. Ferry nagy hévvel lépett föl otthon, Francziországban is. Vállalkozott rá, hogy keresztülviszi az alkotmány módosítását, amit Gambetta nem volt képes keresztülvinni és megbukott miatta. De Ferrynek szüksége volt, hogy az ellenzék kezéből kivegye ezt az éles fegyvert. A radikálisok izgattak vele, hogy a kormány nem meri a módosítást végrehajtani, nem akar gyökeres köztársaságot. Ferrynek épen annyi a baja a szenátussal, mint a radikálisokkal. Egy csapással akart tőlük megszabadulni. Előterjesztette a javaslatot az alkotmány módosításáról. JULES FERRY, FRANCZIA MINISZTERELNÖK.