Vasárnapi Ujság – 1884

Lapszámok - 35. szám / 1884-08-31

BUDAPEST, AUGUSZTUS 31. XXXI. ÉVFOLYAM. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI DJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: egész évre 12 frt félévre — - 6 Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : \ egész évre £ Irt I egész évre 6 frt j Külföldi előfizetésekhez a postailag , 7 Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: I _ , ,. ...... . . . .. félévre 4- ' l félévre.-- 3 « j meghatározott viteldíj is csatolandó. A FRANCZIA MINISZTERELNÖK. FRANCZIAORSZÁGNAK háborúja vau Khinával. Augusztus 24-ikén a khinai hadihajók egy részét megsemmisítette a franczia ílotta Fu-Cseu előtt; Khina hadi szertárát pedig rommá lőtte. Augusztus 26-ikán a franczia flotta Fu-Cseu körül, a Min folyó partjainál levő khinai erődöket bombázta. A Khinával ki­tört háború a tonkingi kérdés következménye. Tonking elfoglalása bonyolította össze a vi­szonyt a khinaiakkal, még pedig épen akkor, mikor már azt lehetett hinni, hogy a tonkingi kérdés szerencsésen el van intézve, Khinával is a szerződést megkötötte a két állam arra nézve, hogy a khinai csapatok kivonulnak a tonkingi erődökből. De e helyett megtámadták a fran­cziákat, megszegték a szerződést. A Francziaországban legutóbb végbemenő események mutatják, hogy «erős kéz» intézke­dik. Es ez a kéz nem a köztársaság elnökének, Grévynek a keze, a ki csöndes, nyárspolgári természet. A minisztérium elnöke, Ferry mái­másfél év óta tartja magát a kormány élén. Ez magában is bizonyos erősséget jelent, mert az az előbbi minisztériumok egymást váltogatták. Mindig és mindig miniszterválság volt. A ha­talmas Gambetta sem maradhatott minisz­ter három hónál tovább. A kormányok soha sem melegedhettek bele a dolgokba. Uj minisz­terek, uj eszmékkel, más irányú szándékokkal jöttek. Ferry már a mult év kezdete óta kor­mányozza Francziaországot. Hogy szeretetre­méltó ember volna, azt senki sem mondja. Sze­mélyes kellemességekkel ő ugyan nem csinálna pártot magának, mint elődje, az örök ifjú Frey­cinet. Kitűnő szónoknak sincs elismerve. Köz­vetlen hatással ő nem uralkodik a parlamentben. Még csak nem is furfangos diplomata. Mégis győzi a hatalmat. «Tüzes republikánus», a «saint­diéi ügyvéd» •— ez volt Ferry régibb czime, mi­kor még nem a miniszterelnökséget viselte. Je­lentékeny képességű politikusnak tartották, mi­óta szerepelni kezdett, s «makacs, nyers minisz­ter» lett, mikor mint közoktatásügyi miniszter annyi kolostort bezáratott és annyi szerzetest kiutasított Erancziaországból. Ezért gyűlölik a monarkhisták. De gyűlölik a radikálisok is, mert Ferry ezeknek nyilt háborút izent. Ismé­telte ellenök Gambetta szavait: «fölkeresünk odúitokban is». Veszedelmesnek tartja őket a mérsékelt köztársaságra nézve, s nekik tulajdo­nítja a sok kormányválságot, melyet a köztár­saságnak meg kellett élni. Valóban ugy látszik eddig, hogy Ferry alkalmas kormányozni Francziaországot. A po­litikában mindig a siker dönt. Ferrynek vannak sikerei, de nem annyi, hogy tisztán kitűnnék: csakugyan kiváló államférfiúi képesség vezeti-e a franczia miniszterelnököt, vagy érdes termé­szete tartotta fent eddig, s csak a hatalomhoz való ragaszkodás győzte le az első akadályokat. Francziaország gyarmatügyi politikáját nagyban előtérbe vonta Ferry. Alig hogy Tunisz teljesen franczia hűbéres tartomány lett, a ten­geren túli hatalom növesztését tovább folytatta Afrikában, Madagaszkár szigetén, aztán hátsó Ázsiában, Tonkingban, most pedig Khinával szállt szembe. De vájjon egy háborút sikernek lehet-e mondani? Ez dől el most. Ferry nagy hévvel lépett föl otthon, Fran­cziországban is. Vállalkozott rá, hogy keresztül­viszi az alkotmány módosítását, a mit Gambetta nem volt képes keresztülvinni és megbukott miatta. De Ferrynek szüksége volt, hogy az ellenzék kezéből kivegye ezt az éles fegyvert. A radikálisok izgattak vele, hogy a kormány nem meri a módosítást végrehajtani, nem akar gyökeres köztársaságot. Ferrynek épen annyi a baja a szenátussal, mint a radikálisokkal. Egy csapással akart tőlük megszabadulni. Előterjesz­tette a javaslatot az alkotmány módosításáról. JULES FERRY, FRANCZIA MINISZTERELNÖK.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék