Vasárnapi Ujság – 1884
1884-08-31 / 35. szám - A központi személyszállitó indóház Budapesten (képpel) 552. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
35. SZÁM. 1881. XXXI. ÉVFOLYAM. közel esik a városhoz. Túl rajta még van egy kis telep is, a száz ház. Poros vidék volt, mély és egyenetlen talajjal. Az épités megkezdésekor derült ki, hogy e hely nagyon vizenyős is. Czölöpöket kellett leverni azon a helyen mindenütt, ahol az indóház áll; csak ezekre a czölöpökre lehetett építeni. Hosszan tartó, nagyon költséges munka volt. A pályaudvar talaját pedig el kellett hordani, mert hulladékból volt feltöltve, vagy laza futóhomokból állt. Kellett hozni tehát uj talajt vagyonokban. Hozzá kezdtek munkához 1882-ben, s az egész esztendőt igénybe vette a czölöpözés, az alapozás, csak 1883. tavaszán foghattak a tulajdonképeni építéshez, de ekkor aztán gyorsan hozzá láttak, ugy hogy a rengeteg épület őszre már tető alá került, a légfűtést is berendezték, s ennek segélyével télen is dolgozhattak, elkészíthették a mennyezeteket s a falak simítását. Az indóházat szerencsés eszmével tervezte Bochlitz Gyula, az államvasutak főfelügyelője. s Nemcsak az lebegett előtte, hogy kényelmes nagy pályaházat emeljen, hanem a művészi hatás is. Az a pont, ahol az indóház áll, már a belvárosból, a hatvani utczáról látható, végig a hosszú kerepesi uton. A sugár uton kívül ez a legszebb távlatú útja a fővárosnak. Bochlitz tervében az volt a kiinduló pont, hogy ha már e nagy útvonal perspektívája elzárótik, ne legyen szembántó, hanem művészi. Akármilyen diszes palota azon a helyen nem lett volna egyéb, mint a legközönségesebb gát a szemre nézve. Tehát nem palotát, nem falat emelt, hanem óriás kaput, kapunak diadalívet. Az uj indóház egy roppant látszik a kerepesi útról, a hatvaniutczából. Ez a kapuzat az indóház homlokzata, művészi arányokban gazdag díszítéssel. Ürege ama fedett csarnoknak felel meg, mely alatt a vonatok megállnak. A fedett csarnok az épület testének ugyszólva gerincze, s jobbról, balról emelkednek a többi helyiségek, tökéletesen ketté osztva az egész palotát. Egyik oldala az elutazásra, a másik a megérkezésre van berendezve. E két oldalt is szép front emeli. Az előttük levő hely nem udvar, hanem térség, kövezve, aszfaltozva, ligetté alakítva. A fő homlokzat előtt szintén tágas liget terül el, szökőkúttal. Környezetében is vonzó keret övezi. A nagyszerűn emelkedő Budapest egyik méltó pontja ez. Néhány évvel ezelőtt az osztrák államvasút indóházában nyert Budapest nevezetes épületet. A magyar államvasutak indóháza vonzóbb, derültebb, szebb. Az állam fényűzőleg építette. Indóháza bizonyára nemcsak a Duna mentében legszebb. Azon kívül ritka nagyságú is. A főépület maga 16.800 négyszögmétert foglal el. Csarnokai, várótermei, folyosói egy nagy forgalom kényelmes befogadására való számítással készültek. Fedett vasúti csarnoka óriási. Minden félórában jön vagy megy vonat. Itt tehát nincs nyugalom. A főhomlokzat kapuzatja 20 méter széles. Két oldalát kétemeletes pavillon képezi. Az egész olasz renaissance-stilben épült, de mindenütt nagyszabású vonalakban, amint az épület rendeltetése is hozza magával. A kapuzat díszítése a leggazdagabb ; a többi rész egyszerűbb. Legfelső párkányát hét méter magasságú szobor csoportozat ékíti, horganyból öntve. E csoportozat a gőz allegóriája. Neptun és Vulkán közt emelkedik ki egy női alak, baljában magasra emelve egy edényt, míg jobbja egy fogaskereket tart. A kapuzat két oldalán levő fülkében a gőzgép feltalálójának, Wattnak és a vasút feltalálójának, Stephensonnak négy méternyi álló szobrai. A kapu íve közt kedő oszlopokon pedig a bányászat, az emelipar (guzsalyos, rokkás lány), a földmivelés (leány, sarlóval és kévével) és kereskedelem (magyar paraszt, amint erszényéből pénzt számlál tenyerén, lábánál galnás zsák és mérleg) alakjai. Balra kell mennünk, ha utazni akarunk, jobba, ha érkezőt várunk. Mind a két helyre az épület közepén a bejáró. Az elutazók oldalán, a kapuzat melletti pavillon földszinten vannak a fényes étkezőtermek. Magába az indóházba a bemenetel egy kiugró és oszlopos pavilonban történik. Rendkívül nagy csarnokba, lépünk, melyből aztán jobbra és balra széles, magas folyosók vezetnek a többi helyiségekbe. A nagy csarnokban szemközt találjuk a jegyváltó fülkéket, félkörben elhelyezve, a tolongás megakadályozására vaskorlátokkal védve. Minden ablaknál följegyezve, hogy ott melyik vonalra adnak jegyet. A csarnok nemcsak tágasságával és magasságával imponál. Művészi díszítései is sok nézni valót szolgáltatnak. A pénztár fölött Lötz nagy falfestménye, a vasút allegóriája, az olympusi istenekkel. A nympha és Vulkán szerelme adja a gőzt. Merkur nemcsak a postát jelenti, hanem egy távíró-póznával a telegrafot is. Köröskörül a falakon Than kisebb freskói a kereskedelmet, forgalmat ábrázolják. A folyosók márványos oszlopzatok közt nyílnak belőle. Itt van külön helyisége a trafikosnak, könyvkereskedőnek, kapusnak, ruhatárosnak, valamint itt lehet feladni sürgönyt. Az egyik folyosó, mely balra esik, a harmadik osztályú váróterembe visz. Elfér benne egy pár száz ember, étkezhetnek is azon a helyen. Azután a málhafeladási nagy csarnok következik, olyan helyen, ahol a podgyász-taligák nem háborgathatják az utasokat. Végül a postahivatal van. Ha a jegyváltó-csarnokból a jobbra eső folyosóba fordulunk, ott már elegánsabb világ van: az első osztályú, a másodosztályú utasok váróterme, masszív bútorzattal, számos mellékhelyiséggel , a nők számára öltözőszobával is. Itt van a miniszterek és udvari méltóságok váróterme. A falakat mindenütt szépen festették. A folyosók boltozatának festése ízléses; a padozat mozaik. A túlsó, az érkezési oldalon e folyosók be- A BUDAPESTI KÖZPONTI INDÓHÁZ. — DÖRRE TIVADAR RAJZA.