Vasárnapi Ujság – 1884
1884-08-03 / 31. szám - Alcsuthról. Jókai Mór 494. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
VASÁRNAPI ÚJSÁGI. H. SZÁM. |.N!S4. XXXI. ÉVFOLYAM az a körülmény, hogy az utasok száma még a híres Svájczban is leapadt, holott ott ez idő tájban minden bokorban lehet találni veres kötésű Baedekereket forgató idegeneket. — A vesztegzárak, hol az utast kímélet nélkül megfüstölik, minden legkisebb ruhadarabját s holmiját összevissza hányják s mindenek felett őt magát napokig, sőt hetekig is feltartóztatják, még pedig saját kontójára, csak annyit riasztanak vissza, mint maga a kholera. Marseille és Toulon mellett a vasúti állomásoknál beszüntették ugyan már e kellemetlen műtéteket, mivel haszontalanoknak hiszik, de annál nagyobb divatra kaptak más franczia városokban s a Dél-Francziaország körül lakó nemzeteknél, spanyoloknál, olaszoknál és svájcziaknál. Sok helyen, hol a kholerát csak névről ismerik, a megrémült lakók maguk állítják fel a kordonokat s rémültekben nem ismernek irgalmat, a kényszerhelyzetnek alá van vetve a Provenceból jövő utas csak úgy, mint az egy puskalövésnyire lakó szomszéd, ki azelőtt naponként érintkezett velők. Azokra nézve, kik a kellemetlen proczedurát maguk nem kénytelenek átélni, az ily vesztegzári élet sok tekintetben komikusnak tűnhetik fel s egy pár ily jelenetet ábrázol most közlött két képünk is, melyekről megjegyezhetjük, hogy nem a művész fantáziája alkotta, hanem a jelenlegi kholerás világból vett hű képek. Az első kép Avignonból való, Dél-Francziaország e nevezetes városából, hol egykor a pápák «számüzetési helye» volt; itt a Marseillesből s Toulonból jövő utasokat füstölik meg, több mint egy negyed óráig tartván őket erős szénsavas gőzben, ami, mellesleg mondva, nem is egészséges dolog. Legkülönösebb s bizonyosan legkomikusabb azonban az a füstölő szekrény, melyet Genfben használtak, s melyet második képünk mutat. Hat lábnyi, függőlegesen álló szekrénybe kell bebújni minden utasnak, mielőtt tovább menne, csak feje áll szabadon s nyaka körül, hogy azok az átkozott kholera - bacillusok valamikép el ne szabaduljanak, gondosan el van zárva a levegő. A szekrényben 3—4 perczig erős szénsavas khlórgőz hatja át a megfüstölt utast és csak igy kikészitve bocsátják tova. Meglehet azért, hogy pár mérföldnyire újból hasonló procedúrának lesz alávetve. Tessék ily körülmények között két utazásra menni a gyönyörű Svájczba! ALCSUTHRÓL. Jókai közelebb az alcsuthi főherczegi kastély vendége volt. A közszeretetben álló főherczegről és családi otthonáról a nagy költő most érdekes czikkeket ír a «Nemzet» tárczájába. Lapunk is bő közleményeket és sok rajzot adott többet Klotild főherczegnő rajzai után Alcsuthról. Érdekesben nem egészíthetjük ki azokat, mint Jókai czikkeiből. Jókai a czikkeknek ezt a czimet adta: «Kománó csibakéró sziklariben», a mi annyit tesz: «a czigány nyelv rendszabályai». Ezeket is megtanulta Alcsuthon. Tudnillik, — irja Jókai, — hogy az én fenséges princzipálisom, Rudolf koronaörökös főherczeg meghagyván nekem, hogy a magyar korona alatti országok népeinek ismertetésénél a legszakavatottabb tudósokhoz forduljak, múlhatatlan kötelességemnek találtam a köztünk élő érdekes népfajnak ismertetése végett, őfensége óhajtása szerint, legmagasabb nagybátyjához, József főherczeghez folyamodni, mint a kiről köztudomásu, hogy a «roma» nép nyelvének tanulmányozásával régóta behatóan foglalkozik, s kinek eddigi buvárlásait külföldi nyelvkutatók s többek között a kitűnő osztrák szaktudós, Miklosich is bőven fölhasználták. Ő fensége, József főherczeg legkegy teljesebb készséggel ajánlá föl minden e téren szerzett, kéziratban levő munkáját s meghívott magához, «mivelhogy magyar ember többet végez szóval, mint Írásban». S különösen azért is, mert három írásban levő tudományos művén kívül még csak «fejében levő, írásban nem létező munkát» is helyezett kilátásba, a czigányok szokásai-, vallásai- és életmódjairól. Ezután megemlékezik Jókai Alcsuth múltjáról. Mikor József nádor átvette ezt a birtokot, igazi puszta volt, az egész területen nem volt több három élő fánál. A lakosságnak, a hires verekedő dobozi nemeseknek is nagyon át kellett idomulni. József nádor mély kedélyű, messzelátó lélek volt, megáldva gyöngéd érzésekkel, regényes hajlamokkal és gondviselésszerű helyes tapintattal. Első házassága valódi érdekfeszítő regény. A két császár, Ferencz és Pál között vihart jósló ellenséges viszony támadt, mely válságos hadviseléssé fenyegetett elfajulni. A bécsi udvar ekkor József főherczeget szemelte ki arra a küldetésre, hogy Szentpéterváron a felförmedt földi istenek haragját felohassza. Az indulatos, erőszakoskodó Pál czár dölyfös haraggal fogadta az ifjú fejedelmi sarjat, s az udvaroncz-sereg uralkodója kedélyhangulatát éreztette vele. Csak egy sziv nyilt meg előtte : a czár legifjabb leányáé, kedvencz gyermekéé. A mig a diplomaták a hóditó hadjárathoz készültek Ausztria ellen, az alatt József be is végezte a maga hódítását, s a czár csak akkor tudta meg, hogy a béke meg van kötve, mikor a kedvencz leánya, Alexandra megvallotta neki, hogy az ifjú főherczeg bírja a szivét. Ekkor aztán ő is meglágyult, s a szövetség egyszerre lett megkötve az apák és a gyermekek között. A Szentpéterváron végbement esküvő után Pálczár elrendelé, hogy a hazájába térő ifjú házaspárt száz hintó kisérje, udvari néppel rakva, a határig; valamennyi hintó ujdonat uj legyen. A főudvarmester azonban jónak látta az uj hintókra kapott pénzt zsebre tenni, s a helyett ócska hintókat festetett meg újnak, azokat állíttatta elő a nászkiséretre. Az elindulás perczében Pálczár, a mint gyermekeitől bucsut vett, az utánuk következő hintókat megállittatá, s a tollkéssel az uj festésen vakarást tett; meglátta az alatta levő régi fénymázt. S azzal az egész díszkíséret, a főudvarmesterrel együtt, nászút helyett czakkoripakkostul Szibériába kocsikázott. Az orosz czári mátka csodaszép volt, s a lelke hű képmása arczának. Virágkorában halt el. A nádor ürömi birtokán van egy keleti stílben épült kápolna, abban alussza Alexandra Pavlovna örök álmát. Alakja most is ép és romlatlan (épen mint a krasznahorkai csodahalotté, Serédy Andrássy Istvánnéé). A mi hogy fel lett fedezve, ez a története. A czár szeretett leányát egész keleti pompával rendelé eltemettetni, arany koronával a fején, drágaköves nyaklánczokkal és kösöntyűkkel felékesítve, s egy orosz prépostot, tizenkét énekessel együtt rendelt Ürömre, a kik ott naponkint isteni tiszteletet tartsanak a kápolnában a kedves halott fölött. A sírbolthoz vezető ajtónak három kulcsa volt: az egyik állt a nádornál, a másik a czárnál, a harmadik a prépostnál. A szabadságharcz után József nádor családja elköltözött Magyarországról; az ürömi prépost és az orosz énekesek gondolták magukban, hogy ha az élők elmúltak, hát a halottak mért ne múlhatnának el ? S egy szép napon eltűntek Ürömről. Senki sem kérdezősködött utánuk. — Hanem körülbelül egy év múlva érkezik egy levél Miklós czártól István főherczeghez, a ki akkor Schaumburgban lakott, a melyben tudatja vele a czár, hogy a mostoha anyja sirját Ürömön az őriző prépost és énekesei megszentségtelenítették, a kriptát feltörték, a halott arany koronáját, ékszereit elrabolták és megszöktek vele. Ékszerek és korona már kézre kerültek, a sirrablók ott ülnek már a szibériai ólombányában, jöjjön fel tehát a nádor fia Szentpétervárra s vegye át a megtalált ékszereket és vigye vissza a fenséges halott anyának. István főherczeg azonban maga nem mehetett, az öcscsét, József főherczeget küldte maga helyett Szentpétervárra, ő vette át a koronát az ékszerekkel, neki lett meghagyva, hogy saját kezüleg koronázza meg és ékítse fel azokkal a holt mostoha anyját. — A felnyitott koporsóban még akkor is változatlan ép volt az örök alvó. — Legyen csöndes álma a koronája alatt! . . . * Még nem egészen hetven esztendeje, hogy József nádor a legelső élő fát sajátkezüleg ültette az alcsuthi pusztán, s a legelső parasztgyereknek ábéczét adott a kezébe s ma már nép és vidék mintaképe annak, aminek «kell» lenni az egész országnak valaha. Az alcsuthi kert már régóta híres az országban, mint anyatelepe valamennyi díszkertnek. Marseille-i utasok megfüstölése Avignonban. Genfi füstölő szekrény.