Vasárnapi Ujság – 1885
1885-03-01 / 9. szám - Jókai Mór 18 éves korában (saját egykoru olajfestménye után) 9. szám / Arczképek, Hazaiak - Jókai Mór 24 éves korában (saját egykoru rajza után) 9. szám / Arczképek, Hazaiak - Jókai Mór 9. szám / Arczképek, Hazaiak - Jókai Mór édes anyja (Jókai Mór olajfestménye után 1843-ból) 9. szám / Arczképek, Hazaiak - Az angolok Szudánban: Az abu-halfai forrásoknál (két kép) 9. szám / Időszerü illusztrácziók - Emlékezetes helyek Jókai Mór életéből: Svábhegyi nyaralója 1884-ben. – Nyaralója Balaton-Füreden. – Születési háza Komáromban 1825-ben. – Gyermekkori lakháza Komáromban az emléktáblával. – Stáczió-utczai háza 1882-ben. – Stáczió-utczai házának udvara 1882-ben. – Dolgozó szobája 1885-ben. Dörre Tivadar rajza 9. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Hazaiak - A spiritizmus titka: Bellini kötelékeit feloldva. – Az összekötözött kezek. – Bellini a székhez kötve 9. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
BUDAPEST, MÁRCZIUS 1. 9-IK SZÁM. 1885. Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és i egész évre 12 frt . „. . / egész évre 8 frt . I egész évre 6 frt . Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG : * , Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : ~ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre --- 6 • I félévré --- 4 • (félévre--- 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. XXXII. ÉVFOLYAM. JÓKAI MÓR HATVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁN, FEBRUÁR 19-én ünnepe volt a magyar irodalomnak. A nemzet kedvencz írója, koszorús nagy költője e napon töltötte be hatvanadik évét. De nem ez a kalendáriumi tény tette e napot az irodalom örömünnepévé, hanem az, hogy e nap a költőt ép erőben és egészségben, mondhatnók, fiatalon találta. Alkotó erejének hatalmas lüktetése, képzeletének merész röpte, irályának páratlan bája és elevensége ma is ugyanaz, ami volt harmincz évvel ezelőtt, midőn nagyobb szabású irodalmi termékei, a «Janicsárok végnapjai», «Erdély aranykora», »Törökvilág Magyarországon», «Egy magyar nábob», «Kárpáti Zoltán» biztosították nevének a halhatatlanságot. Még az a bámulatos munkaereje is, mely őt a magyarban az egyedülivé, de minden más irodalomban is tüneményszerű jelenséggé teszi, még az is megmaradt nála épen, töretlenül s a hatvan évvel is ifjú lélek ép oly bőséges forrása a költői alkotásoknak, mintha csak most tárta volna föl egy jóságos génius keze. A legszigorúbb kritikai szem sem fedezhet föl utolsó müveiben öregedést, nem semmit, ami a ragyogó lélek halványodására mutathatna, vagy a mi a kimerülés kezdetét juttatná eszünkbe. Kiapadhatatlansággal biztató őserő nyilatkozik müveiben ma is és a ki harmincz évvel ezelőtt ugy találta, hogy Jókai megkezdte virágzása korát, kénytelen beismerni, hogy e virágzása harmincz esztendeig tartott, és tartani fog, ha a jó Isten is úgy akarja, amint a magyar nemzet óhajtja, még hosszú évekig. A «Vasárnapi Újság», melynek megalapításakor és megindulása első éveiben Pákh Albert mellett Jókai Mór volt a főoszlopa, segédszerkesztője és főmunkatársa, azzal akarja megünnepelni e nap emlékét, hogy fölelevenít egyes részleteket, melyek a nagy író élete pályájára tartoznak vagy amelyeknek az kölcsönöz érdeket, hogy összefüggnek vele. Jókai Mór gyermekéveire vonatkozólag most is az a legbővebb és leghitelesebb forrás, melyeket testvérnénje, Vályi-Jókai Eszter tett közzé a hatvanas évek közepén egy rendkívül vonzóan ivott, közvetlenségével és melegségével a Jókai Mór irályára emlékeztető czikksorozatban. Ebben találunk nem egy jellemző adatot a költő szüleire és nagyszüleire, gyermekkori környezőire, kitől a gyermek első benyomásait vevő, továbbá születési házának és azon háznak leírását, melyben első gyermekéveit töltő, a költőnek gagyogó kis gyermek korában viselt nagy dolgait és emlékezetben maradt jeles mondásait. Jókai Mór nagyatyja, Ásvai Jókai Sámuel igen vallásos, buzgó ember volt, ki apró unokáit, mikor meglátogatták Banán, maga tanította az öreg káté első kérdéseire és feleleteire s ha éjszakára is ott maradtak, elmondatott velők minden imádságot, a mit csak tudtak s a miket nem tudtak, de szerinte már tartoztak volna tudni, maga mondta el előttök mindaddig, míg csak meg nem tanulták vagy el nem aludtak. Verös Katalinnal kötött házasságából négy gyermeke maradt: József, Zsuzsánna Gózon Istvánné, Juliánna Tóth Jonathánné és Zsigmond. Juliánnának és Zsigmondnak nem maradtak utódai. Zsuzsánna nénénket — írja Jókai Eszter—azelőtt fantasztának tartották, mert verseket irt és gyakran versben beszélt. Volt egész halmaz verse, a miket egyszer föl ajánlott a dúsgazdag Tajnainak, hogy nyomtattassa ki. Az tréfára vette a dolgot és igérte, hogy akárhány szerűvel lesz, kinyomtatja. Ki tudja, nem lett volna-e közte néhány gyöngy? Ellinger Ede fényképe után. JÓKAI MOR.