Vasárnapi Ujság – 1885
1885-03-22 / 12. szám - Ballagi Mór 12. szám / Arczképek, Hazaiak - Komarov tábornok Oroszország Kaspi tengeren túli tartományainak kormányzója 12. szám / Arczképek, Külföldiek - Az angol-orosz viszály Közép-Ázsiában: Abdul-Wahab khán Khoraszszan kormányzója. – Lumsden Péter és kiséretének fogadtatása Teheránban a persa sah által. – Fogolyra vadászó persa. – Mohamed Bagir khán Tabbas kormányzója. – Mohamed Hasszán khán 12. szám / Időszerü illusztrácziók - A pesti Dunapart 1848 előtt 12. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Hazaiak - Az afrikai Kongo-államból: Embei főnök. – Hyphaene pálma. – Tyúk-ketrecz. – Falu Bolobo mellett. – Galago maki 12. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Külföldiek - Az angol-orosz viszály Közép-Ázsiában: Lasgiri «ments-vár» Khorasszan perzsa határán. – Herát nyugati Afghanisztán főhelye. – Persa a Kisil-bas törzsből Pesaverből. – Tatár eredetű afghán a Dahzungi-hazara törzsből. – Afghán hegylakó Kunari Bedsach. – Afghán hegylakó Kamil-Pir-Baba. – A «Bungra» vagy vadsáncz Bala-Murghábban 12. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Külföldiek - «Homokból font kötelek» czímű regényhez (24 kép) 12. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
12-IK SZÁM. 1885. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és V egész évre Ú2 írt 1 n ft VAgiRNAPI UJSÁG. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre --- 6 « I egész évre 8 írt l félévre— 4 « BUDAPEST, MÁRCZIUS 22. XXXII. ÉVFOLYAM. Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: / éTr6 ®rt V félévre— 3 < Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. BALLAGI MOR: EGY HOSSZÚ, munkában és becsületben megfutott, külső és belső sikerekkel, a köztisztelet és elismerés számos jeleivel dicsekvő élet alkonyára jutva, de még munkabíró erőben s nem lankadó munkaerővel érte meg s töltötte be hetven évét e héten dr. Ballagi Mór, kitűnő nyelvtudósunk s jelesen a magyar szótárirodalom legérdemesebb munkása, a pesti ref. theol. intézet nyugalmazott tanára, a m. tudományos akadémiának negyvenöt éves (1858 óta rendes) tagja. Barátai és tisztelői örömére, egészségben érte e napot; de tudósok és írók élete nem csak barátaik és tisztelőik nem csak ismerőseik körében határzódnak. Helyén lesz azért, ha e nap alkalmából lapunk is ismételve megemlékezik a kitűnő férfiú hosszas közpályájáról s a tudományos téren oly sokoldalú és közhasznú működéséről. Ballagi (eredetileg Bloch) Mór 1815. márczius 18-án született Zemplén megyében, Inóczon, közel az ország határszéléhez; apja, szegény zsidó, gr. Sztáray haszonbérlője, kit egymás után annyi szerencsétlenség sújtott, 1821-ben csűre összes termésével leégett, e miatt a haszonbért nem tudta megfizetni, — tönkre jutott s maga mint fizetni nem tudó adós a vármegye börtönébe vándorolván, családja végső nyomorra maradt. Móricz hát, akkor hat éves, a nyomor és inség iskolájában növekedett, s ebben az iskolában fejlődött szelleme, szilárdult s izmosodók jelleme. Apja a börtönből kiszabadulván, tanító lett s hat évig helyrőlhelyre vándorolt családjával, és zsidó zugiskolákban 120—150 váltó forint fizetéssel tengette maga s övéi nyomorult életét. Fia is bócher lett, azaz talmudtanuló, a miből később a tanítók, vagy kedvező esetben a rabbinusok lesznek. Móricz azonban valami jobbra, többre volt teremtve s szelleme széttörte nyomora bilincseit ; ámde nem egyszerre, csak lánczszemenként s iszonyú küzdelmek árán. 1829-ben Nagy-Váradra ment, hogy magát rabbinussá képezze, s két évi önemésztő buzgalommal annyira vitte, hogy felsőbb tanfolyamra is léphetett: ez pedig nem más volt, mint a hires Beth Hammidras Pápán, az ország legtudósabb rabbija által vezetve. Itt azonban csak fél évig maradt s vidékre ment magánnevelőnek. Ez volt első kondicziója, első kilépése a nyomor szemétdombjairól; első érintkezése a tisztességesebb társasággal. Szeme felnyílt s észrevette, hogy nem a talmud az egyetlen tudomány s Tarczynak, kit Pápáról látásból ismert, irt és kérte, vegyék fel filozófiára a kollégiumba. Roppant munkájába került egy tisztességes magyar levél fogalmazása, annyival inkább, mert az a fátuma volt, hogy véletlenül épen Verseghy elavult grammatikája jutott a kezébe s ő abból sajátította el a magyar nyelvtan elemeit. A derék Tarczy lett (neki is mint annyi másnak!) első bátoritója pályája nehéz utain. Pápán a szigorú fölvételi vizsgán kitűnően megállva helyét, fölvették a bölcsészethallgatók közé. A tanév bevégeztével Pestre jött s itt a «Hasznos Mulatságok »-ban és a «Pester Tageblatt»-ban kezdett irogatni. Ezek voltak első irodalmi kísérletei. Nagy kedvet s tehetséget érezvén magában a mathematikai tudományokra, a mérnöki tanfolyamra iratta be magát s azt három évig oly kitűnő jókedvvel hallgatta, hogy gyöngébb tanulótársai közül többeket ő készített el a szigorlatra — s magára nézve az lett az eredmény, hogy a szigorlaton minden tantárgyból megbukott. Hja, akkoriban a zsidókat még csak az orvosi pályán tűrték meg; ügyvédségre, mérnökségre — nem bocsátották. Mivel azonban nem volt törvény, sem rendszabály, melynek alapján a tanfolyam hallgatásától el lehetett volna tiltani, egyszerűbb volt, az első zsidót, aki mérnöki tudományokat mert hallgatni, megbuktatni s ezt a bukott BALLAGI MOE. Kirísz fényképe után.