Vasárnapi Ujság – 1885

1885-06-21 / 25. szám - Szász Károly: Egy költőhöz. (1862. máj.) 406. oldal / Költemények - A Vezuv uj kitörése (képpel) 406. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Két magyar találmány az akadémiában: I. A borhevitő készülék. II. A szapuló készülék (3 képpel) 406. oldal / Természettudomány; kereskedelem és rokon

£ 5. SZÁM. 1885. xxxn. ÉVFOLYAM. ismertették. A derék folyóiratot a régészeti társulat tagjai kapják. Pályanyertes költemények. A Szondi-emlék föl­avatatására alkalmas költeményekre pályázat volt hirdetve. Az első dij tizenöt darab aranyát a «Ha­zádnak rendületlenül» jeligéjű versnek ítélték oda. A nyertes szerző Csalomjai Pajor István kir. taná­csos, nógrádmegyei árvaszéki elnök. Dr. Csengeri János fővárosi tanárnak verse négy darab tizfrankos aranyat nyert. Végre az «Emlékezzünk régiekről» jeligéjű pályamunka, melynek szerzője Plachy Ber­talan kir. tanácsos és honti tanfelügyelő, dicséretet vivott ki a bírálóktól. A «Képzőművészet remekei»-ből, a Dívald Ká­roly vállalatéból, a negyedik kötet ötödik füzete je­lent meg. Ezúttal is öt értékes mű­lap van benne: Gerald Hubernek «Mihály arkangyal» szobrát, Van Dicknek «Jézus és szent János»-át, Rafaelnek örök­életű «Szent család »-ját, Rubensnek «Apotheozis» s végre Jordaensnek «Satyr és nympha» képét mu­tatja be, hű másolatban. A füzet élén a dr. Szendrei János szakavatott tollából olvasható érdekes fejtege­tés Jean Bolognának «A női erény diadala» czimű művéről szól. Ára 1 frt 20 kr. A műcsarnokban gazdag nemzetközi kiállítás nyilt meg jeles külföldi művekkel, s a külföldi mű­vészek oly élénk résztvevője mellett, hogy a képző­művészeti társulat műcsarnoka nemcsak egészen megtelt, de a franczia művek bemutatására még később külön kiállítást is kell rendezni. Majdnem másfélszáz mű van együtt. Köztük német 83 festő 114 művel, aztán belgák, francziák, svédek, olaszok. Magyar művész 18 vesz részt 29 művel. Ezek közt van Zichy Mihálynak korábbi időkből ismert «Modern svrén» festménye, továbbá Telepy­től, Thántól, Molnár Józseftől, Markó Károlytól, Paczkától, Ujházytól, stb. festmények. Legfeltűnőbb a magyar művészek közt Wagner Sándor hazánkfiá­tól «A hortobágyi leterelés», egy darab igazi horto­bágyi kép, melyhez a hírneves művész a helyszínen tett hosszabb tanulmányokat. Egy rohanó ménes ez, melyet most terelnek ki az úsztatóból, s vágtatva iramodik neki a pusztának. Vagy száz ló van együtt, de egy sincs, melynek mozdulatában ismétlődés volna. Wagnernek egyik virtuóz tulajdona a lovak festése, de egyik festményén sem merítette ki annyira e vir­tuozitását, mint itt. Figyelemre méltó kép Hirschel Adolfnak, ki jelenleg Rómában tanul, «A pestis Rómában» czimet viselő nagyobb festménye is. Az idegen festők közül itt van Makart nagy képe «A tavasz», melynek festése közben lepte meg a művészt a halált. De a képen csak egyes részek nem készültek még el; színei mindenütt megvannak, s az összhangzatot és hatást nem csorbítja lényegesen az, a­mi hiányzik. Csupa tavaszi virágzat, bimbó, gyer­meksereg, ifjúság és üde árny lepi el a nagy vásznat. A kiállítás legkitűnőbb műveit a tájképek teszik. A bécsi Iluss Róbert («Részlet Meránból»), a német Dili Lajos, a bécsi Lichtenfels, a belga Verstrotte, a svéd Normann mesteri darabokkal képviselték. Egyéb művekben is gazdag a kiállítás, mely igen érdemes a közönség érdeklődésére. 409 KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémián e hó 15-én volt az utolsó osztály-ülés, hétfőn még egy összes ülés lesz s azontúl három havi szünet következik. A harmadik osztály ülésezett és Bede Albert szék­foglalójával nyilt meg, ki megköszönvén levelező taggá történt választását, Magyarország erdőségeiről érdekes képet mutatott be. Adatai szerint Magyar­ország 13.284,103 hold erdeiből 3.749,758 kat. hold tölgyerdő, 2.892,921 hold fenyőerdő és 6.641,424 hold bükk- és más lombfaerdő. Az erdők hat termő­helyi osztályba történt sorozása szerint a tényleges fatermés 23.667,733 köbmétert tesz, melyből hazánk egy lakosára 1­­35 köbméter jut s igy pár századrész­szel több, mint az, mely a főváros fogyasztása szerint Budapest egy lakosára esik. Ugy van meggyőződve tapasztalatai alapján, hogy hazánk erdőségei túl van­nak vágva. Magyarországnak nincsen egyetlen köb­méter felesleges fatermése és igy nincs egyetlen fölös­leges erdeje. A gondos tanulmányt megéljenezték. Hian Károly közölte ezután ama kísérletek ered­ményét, melyek czélja megtudni, várjon a gázok elem­zésének módszerét az illékony szervi veggyületek gőzeinek vizsgálataira is ki lehet-e terjeszteni. A ku­tatások eredménye igen kedvező volt. Balla Mátyás­nak közérdekű előadását és az általa készített műszert, mely borhevítésre használható és mosásnál is jól al­kalmazható, részletesb közleményben és rajzokkal is­mertetjük lapunk más részében. Lenhossék József a progén koponyákról értekezett, melyeknek fej ellem­­vonásai : az alsó álkapocs igen erősen előre áll, s azt részben fedi; míg az arcz rövid és szűk, addig a ko­ponya homloki része hatalmas fejlettséget mutat. Be is mutatott rajzban három ily koponyát: egy a XV. században élt Paulinus-baráté, kettő pedig az illavai fegyházból való. Jendrassik Jenő az egyetem élettani intézetéből, Mihálkovics Géza szintén az egyetemen végrehajtott vizsgálódásokból mutatott be dolgozatokat, dr. Szabó József pedig előterjesztette dr. Erőss Gyula tanulmányát az újszülöttek hőmér­séki viszonyairól. Ezzel az ülés véget ért. Az országos régészeti kongresszus augusztus hó 10—13 napjain lesz a kiállítási hangversenyte­remben. A rendező orsz. régészeti és embertani tár­sulat az összes magyarországi régészeket és szak­kedvelőket meghívta. A bejelentések július 1 -ig a társulat titkárságához intézendők. A részvételért kü­lön díj nem jár. A kongresszus részletes prog­rammját a jövő hó elején állapítják meg. Az erdélyi magyar közművelődési egyesület választmánya e hó 12-én tartott ülésében kimondta, hogy a közgyűlés nyár végén fog megtartatni. Ek­korra megalakulnak a választmányok s keresztülvi­hető lesz a széles alapokra fektetett gyűjtési rend­szer, mely ily rövid idő alatt is már 100,000 frt aláírást eredményezett. A Ráday-könyvtár, mely a budapesti ref. theolo­giai intézeté, sok becses irodalmi hagyatékot őriz, de szükséges, hogy rendeztessék. Az egyházkerület kö­zelebbi közgyűlése Szász Károly püspököt bizta meg a rendezés vezetésével s Szász Károly arra is vállal­kozott, hogy a Szemere-tárban levő irodalmi becsű leveleket kiválogatja s eljuttatja az akadémiának, mely Kazinczy Ferencz levelezéseit most adja sajtó alá. Muzeumok a vidéken, Szegeden, Maros-Vásár­helyt muzeumokat akarnak létesíteni. Szegeden a Somogyi-könyvtár bizottsága pendí­tette meg az eszmét. A Somogyi-könyvtárban már eddig is igen sok a becses régészeti és más ritkaság. Ott vannak az öthalmi, sövényházi, szilléri és maty­parti leletek, őskori kőszerszámok, réz- és bronz­kori eszközök, fegyverek, népvándorlási tárgyak s a várbontás alkalmával előkerült különféle régiségek. Ott van a Szluha főkapitány által megszerzett alsó­városi gazdag éremlelet, a Hegedűs Imre algyői segéd­lelkész által beszolgáltatott gazdag teési lelet, kőkorszakbeli és népvándorláskori fölötte érdekes tárgyaival; ott vannak a röszkei és felsőnyomási ásatások alkalmával felszínre került bronztárgyak és ékszerek, végül a nemrég megszerzett Lászy-féle gazdag és változatos gyűjtemény, a­melyben őskor­szaki, római és barbár régiségek, érmek, fegyverek, ásványok stb. vannak. A bizottság azt a megállapo­dást terjeszti a tanács elé, hogy addig is, mig a mu­zeumnak külön alkalmas helyiség kerül, a könyvtár­ban levő régiségek továbbra is ott maradjanak, de szakszerüleg rendeztessenek. — Marosvásárhelyen pedig a «székely művelődési és közgazdasági egyesü­let» buzgólkodik egy székelyföldi iparmuzeum föl­állításán. Az orsz. kiállításon résztvevő iparosok és a kormány áldozatkészsége mellett lehetne ez iparmu­zeum alapját megvetni. A muzeum a tehetséges szé­kely iparosok műizlésének fejlesztésére s iparczikkeik­nek anyagban és alakban legelőnyösebb előállítására jótékony hatást gyakorolna. A székely­ egylet ottani fiókja el is határozta, hogy az iparmúzeum ügyét minden erejével támogatni fogja. A postatisztek segély- és nyugdíj­ egylete e napokban tartotta évi közgyűlését, melyre a vidékről is számosan érkeztek a fővárosba. Gervay Mihály országos főpostaigazgató elnökölt. Az egyletnek 1179 tagja, közel 150,000 forint vagyona van s b. Kemény Gábor miniszter 10,000 forint állami segélyt biz­tosított. MI ÚJSÁG? * A «Vasárnapi Újság» azon t. olvasóit, kiknek előfizetése e hó végével lejár, az előfizetés mielőbbi megújítására kér­jük föl, nehogy a lap küldésében fennakadás vagy zavar álljon be. Mai számunkhoz postai utalvány is van mellékelve, az előfizetés kön­­nyebb teljesítése végett. A trónörököst e hó 24-ikére Budapestre várják. Másfél napot fog itt tölteni, s a kiállítás egyes ré­szeit tekinti meg. A trónörökösnő ajándéka. Stefánia trónörökösnő igen diszes misemondó ruhát küldött a görgény-szt­­mrei kath. kápolna számára. A tudományos akadémia elnöke. A hivatalos lap e hó 18-iki száma közölte ő felségének e hó Il­ikéről keltezett intézkedését, mely szerint Trefort Ágostnak a tud. akadémia elnökévé történt megvá­lasztását megerősíti. Egy püspök alapítványa, Pável Mihály nagyvá­radi gör. kath. püspök ismét nagyszerű alapítványt tett. A káptalannak legutóbbi ülésében harmincz­ezer forintot tett le, hogy ezzel az egyházmegyei jó­tékony s emberbaráti czélokra előbb tett ötvenezer forintnyi alapítványát, nyolczvanezer forintra kiegé­szítse. Ezen kivül a püspök a gör. kath. szeminárium árva növendékei javára előbb húszezer frtot meg­haladó ajándékokat tett. A Petőfi emlék­bizottság, mely a segesvári csa­tatéren kíván emléket állítni a költőnek, megalakult, s Jókait választotta elnökül. A bizottság összegyűjti mindazokat az adatokat, melyek Petőfi eltűnéséről eddig nyilvánosságra kerültek, vagy szemtanuk el­beszélték. Mivel azonban a bizottság ásatásokat is akar tétetni a csatatéren, a költő kinézésére vonat­kozó értesülésekre is szüksége van : fölkéri mindazo­kat, a­kik Petőfit valaha látták vagy szemtanuk állí­tásai szerint hiteles személyleirását tudják, továbbá azokat, a­kik Petőfi eltűnésére vonatkozó és közszá­jon forgó bár­mely variácziót hallottak (nem tekintve annak valószínű vagy kevésbbé valószínű voltát), hogy ez adataikat dr. Török Aurél egyetemi tanár­hoz czímezve lehető rövid idő alatt beküldeni szí­veskedjenek és ezáltal nagy költőnk földi maradvá­nyainak kutatását bármi adattal megkönnyítsék. A jövő hó folyamán Török alelnök és Gelléri bizott­sági jegyző Segesvárra utaznak, hogy ott is fölve­gyék a kutatás fonalát s megtekintsék ama helyeket Segesvár és Héjasfalva közelében, melyeket a köznép Petőfi sírjainak tart. Ugyanekkor hiteles térrajzot fognak felvenni a segesvári csatatérről. Kossuth nővére, Rutkayné asszony, e hó 13-án dr. Halász Géza földbirtokos és néh­ány rokona , Am­brozovits Béla s családja, és Tanárky Gyula kísére­tében leutazott Dabasra, édes­atyja sírjának meglá­togatására. Ócsán küldöttség üdvözölte Rutkaynét és Szabó Géza ref. lelkész köszöntötte. Dabason az egész környékbéli értelmiség összegyűlt Halász Oli­vér házánál, hogy Kossuth nővére iránt tiszteletüket kifejezzék. A temetőbe vonuláskor a lakosság is hoz­zájuk csatlakozott, s a sírnál a dalárda éneke után Halász Olivér s többen mondtak beszédet. Rutkayné a legnagyobb meghatottsággal válaszolt s bátyja ne­vében is köszönetet mondott. Rutkayné még néhány napot töltött Dabason. Göthe naplója. Egy berlini lap szerint a weimari Göthe-levéltárban a költő minap elhunyt unokájá­nak hagyatéka között egy teljes naplót találtak, me­lyet Göthe sajátkezüleg 1777-től 1832-ig (halálozása évéig) irt. A lelet megbecsülhetlen értékkel bír nem­csak Göthe műveinek buvárlására, hanem az összes irodalom- és művelődéstörténetre nézve. A fővárosi hidakon július elsején lép életbe az olcsóbb vám: gyalogosokra egy krajczár, kocsikra 10 krajczár, de a terhes szekerekre nézve a láncz­hidon nagyobb díj lesz, mint a Margit-h­idon, mert a teher­forgalmat a Margithidra akarják szorítani. A gyalogos, ha Budáról jön Pestre, nem fizet sem­mit, de ha Pestről megy át, akkor a menet-jövet dí­jat is megfizeti. Ez a kezelés egyszerűsítésére törté­nik. Kocsik részére egyszerre 20—100 bárdzát is lehet váltani. Zenei gyorsírás: Gr. Zichy Ferraris Manótól a napokban zenei gyorsírászati könyv jelenik meg Bécsben. A munka megírására az az eszme adott al­kalmat, hogy a zenedarabokat gyorsabban lehessen leírni, mint a közönséges hangjegyekkel. A zenei gyorsírást feltaláló szerző, a közönséges gyorsírásból kiindulva, állítá össze rendszerét. Az új gyorsírás állítólag nemcsak az egyes hangokat, hanem a zene­darab rhythmusát, sőt az akkordokat is visszaadja. Meglopott könyvtár. A pármai híres egyetemi könyvtárból, mely 80,000 kötetet foglal magában, 5000 kötetet elloptak. A tolvaj régóta garázdálkodott a könyvtárban, a­nélkül, hogy észrevették volna. Néhány nappal ezelőtt egy londoni tudós érkezett Pármába, hogy a könyvtárban szemügyre vegyen egy kéziratot, melyet azonban nem tudtak megtalálni. A könyvtáros ettől fogva szemmel tartotta a tisztvi­selőket, mert sejtette, hogy ezek közt van a tolvaj. Pár nappal később látta, hogy Passini titkár kilo­pódzik hivatalából, hóna alatt csomaggal. Megvizs­gálta a csomagot s egy régi kódexet talált benne. Leltek a tolvajnál egy kulcsot is, mely a könyves szekrények záraihoz szolgált. A tolvaj töredelmes vallomást tett. Az ellopott köny­­ék egy részét meg­találták lakásán. A kholera Spanyolországban. A spanyolországi Valenczia tartományban már régen lappangó, de áll­hatatosan titkolt kholera most már beharapózott az ország fővárosába, Madridba is, a­hol e hó 9-ike óta már rendes járványos jelleggel bír. Muréziában tört ki azonban egész erővel a járvány; itt napjában 50—60 a haláleset.

Next