Vasárnapi Ujság – 1886
1886-06-27 / 26. szám - Dr. Nagy Sándor 423. oldal / Élet- és jellemrajzok - Fáy András szülőháza (képpel) 423. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
424 bizalomnak. Hitte, hogy szorgalmával és kiváló tehetségével nem sokára független állást vívhat ki s teljes erejét az irodalom történetének szentelheti. Hite, fájdalom, nem teljesült, ami valóban nagy veszteség irodalomtörténetünkre. De azért így is megérdemli, hogy legalább egy friss babérlevelet tegyünk sorjára a tudomány nevében is. Dr. VÁCZY JÁNOS. VASÁRNAPI ÚJSÁG. •20. SZÁM. iSss. xxxiii. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Felhívás a magyar irodalom igaz barátaihoz. Mult hó elején e czím alatt jelent meg a fővárosi sajtó összes napi- és hetilapjaiban egy közlemény, 32 író aláírásával, úgymint: Ábrányi Emil, ifj. Ábrányi Kornél, Lajos, Beöthy Zsolt, Berczik Árpád, Bródy Bartók Zsigmond, Csávolszky Lajos, Csukássi József, Eötvös Károly, Falk Miksa, Grecsdk Károly, Hegedűs Sándor, Irmey Ferencz, Jókai Mór, b. Kaas Ivor, Kazár Emil, dr. Kenedy Géza, Komócsy József, Mezey Ernő, Mikszáth Kálmán, Nagy Miklós, Rákosi Jenő, Silberstein Adolf, Szabó Endre, Szana Tamás, Tolnay Lajos, Törs Kálmán, Urváry Lajos, Vadnay Károly, dr. Várady Antal, Veigelsberg Leo, Visi Imre. — Kikhez utóbb még csatlakoztak : Dr. Agai Adolf, Beksics Gusztáv, Benedek Elek, Dalmady Győző, Degré Alajos, Láng Lajos, Milkó Izidor. A kitűzött czél volt: az irodalomban e ritka, szinte páratlan egyértelműséggel fölhívni a közönség figyelmét Vajda János jeles költőnk ujabb műveinek megrendelésére. Vajda két kötet költői és prózai munkájára nyitottak előfizetést. Az egyik kötet hathét év költői munkásságát foglalja magában a legújabb időkből; a másik kötet Vajda zamatos prózájának válogatott gyűjteménye, ama dolgozatokat tartalmazván, melyeket a költő útleírások, festhetikai és társadalmi czikkek, élet-, jellem- és vadászrajzok, bírálatok, kisebb essayk stb. alakjában harmincz esztendő óta bocsátott közre. Egy-egy kötet körülbelül 14—15 évet foglal magában. Az előfizetés határideje: június vége. Egy-egy kötet előfizetési ára: 2 forint, összesen 4 forint; díszkiadásban kötve, 4, illetőleg 8 frt. Utánvétellel való megrendelések szintén elfogadtatnak A kitűzött határidő vége felé közeledvén, a közönség figyelmét újból fölhívni annál inkább szükségesnek véltük, mert időközben váratlan politikai izgalmak merültek fel, melyek a közérdekeltséget ideiglenesen szinte kizárólag más irányba terelték. Reméljük, hogy a közönség amaz alkalomból, midőn előfizetéseit az első félév elteltével az időszaki közlönyökre megújítja, egyúttal meg fog emlékezni ezen, a sajtó egyhangú véleménye szerint maradandó becsű művekről is, és megérdemelt tömeges részvétével a jeles költőt további működésre buzdítani és képesíteni fogja. Az általános részvét megkönnyítése és egyszerűsítése végett a fővárosi sajtó minden közege és így lapunk szerkesztősége is az egyesek és gyűjtők előfizetéseit elfogadja, nyilvánosan nyugtázza és az összeget rendeltetése helyére juttatja. A régi magyar költők tárának, melyet a m. tud. akadémia megbízásából Szilády Áron r. tagszerkeszt és tesz közzé, immár az ötödik kötete jelent meg e napokban. A 26 ívre terjedő díszes gyűjtemény negyedik kötetét teszi a XVI. századi magyar költők műveinek. Tartalma: Radán Balázs, Dézsi András és Sztárai Mihály, kiknek ismeretes irodalmi működése 1540 tájától 1560-ig terjed, s kik közt Sztárai a legkiválóbb úgy tehetségére, mint műveinek számára nézve. A Régi magyar költők tára akadémiánk legértékesebb kiadványai közé tartozik. Azzá teszi első helyen az az újra napfényre hozott nemzeti szellemi kincshalmaz, melyet bámulatos szorgalommal s mindenütt a teljességre törekedve gyűjtöget és rendez ; másodsorban pedig az a mindent tisztázó, magyarázó s fölvilágosító jegyzet-sorozat, melylyel a ritka avatottságú szerkesztő e köteteket oly dúsan ellátja. Ez a nagybecsű vállalat nem csupán a nemzeti irodalom művelőinek s barátainak szól, hanem minden művelt hazafinak, aki nemcsak mondás-, hanem igazságként is érti s érzi, hogy valóban «nyelvében él a nemzet!» s a ki belátja, hogy a nemzeti szellem régi bajnokainak művei nem csak kegyeletreméltó ereklyék, hanem igazi izmosító forrásai az utódok nemzeti öntudatának s önérzetének. A jelen ötödik kötethez csatolt s másfél száz lapra terjedő jegyzetekben sok új adatot találunk egyebek közt a reformáczióról, meg a magyar dráma első csiráiról. A kötet ára 2 frt. Irodalomtörténeti emlékek. Ily czím alatt adja közre az akadémia régi magyar íróknak nem magyar nyelven fenmaradt műveit. A most megjelent első kötetből XV-ik századbeli két egyházi írót ismerünk meg, kiket Fraknói Vilmos és Ábel Jenő vezetnek a közönség elé, műveikkel együtt. Az egyik latinul, a másik olaszul is írt, s működésük azt a szoros viszonyt mutatja, mely Mátyás király uralkodása alatt Magyarország és az olasz tudományos világ közt fűződött. Mind a kettő magyar földön született, de élete javát olasz kolostorban töltötte. Az egyik Andreas Pannonius, a másik Nicolaus de Mirabilibus, a kit Toldy Ferencz Csoda Miklósnak nevezett el, s kiről azt állította, hogy Mátyás király könyvtárában volt egy könyve a hadi gépekről is. De ennek semmi nyomát sem lehet föltalálni, sőt megmaradt kizárólag theologiai művei eléggé bizonyítják, hogy a hadi szerszámokról nem igen írhatott. A két egyházi író életrajzi adatait leginkább saját műveik vonatkozásai tartották fent. Fraknói az olaszországi levéltárakban találta meg Andreas Pannonius munkáit, melyekről eddig tudomásunk sem volt. Pannoniusnak legnevezetesb s előttünk kétségkívül legbecsesb munkája az, melyet Mátyás királynak írt s melyben egy jó fejedelem erényeit és teendőit sorolja fel, hivatkozva többször Hunyadi Jánosra, ki iránt nagy tisztelettel viseltetik. Andreas Pannonius fiatal éveiben — mint irataiból kitűnik — katona volt és Hunyadi seregeiben harczolt. Aztán karthauzi szerzetes lett. Velenczébe, majd Ferrarába ment, hol Estei Borzo herczeg előtt is nagy kegyben állt, a mi annak jele, hogy tudományosan képzett férfiú volt. A humanisták közé tartozott, s műveiben sok meleg visszaemlékezés van Magyarországra, és nem egy történeti adat. Mi volt családi neve, ismeretlen. Jóval kevesebbet lehet tudni Nikolaus de Mirabilibusról, kitől theologiai munkák maradtak. Egy helyen említi, hogy Kolozsvártt született, de mivel jól írt olaszul, azt is sejteni lehet, hogy olasz szülei voltak. Mint szerzetes, ő is Olaszországba ment, honnan újra visszajött Magyarországba. Működéséről 1489—1493-ból vannak némi adatok. A két régi író művei, az életrajzi jegyzetekkel együtt, 468 oldalra terjedő kötetet töltenek be. Ára 3 frt 50 kr. A franczia forradalom történetéből, Michelet hires művéből már az ötödik kötetet adta ki De Gerando Antonina úrhölgy, ki a fordítást is teljesíti. A 327 oldalra terjedő kötet bolti ára 2 frt. De Gerando úrhölgy azonban az egyletek s az ifjúság számára bizonyos számú példányt leszállított árakon küld. Azok, kik a munka első négy kötetét ilyen kedvezményi áron kapták, az ötödiket is 30 kr. szállítási postadíj beküldése mellett szerezhetik meg. Ez a fordítónőhöz Pálfalvára (u. p. Szatmár) küldendő. A babonáról, a magyar nép és a serdültebb ifjúság számára irta Sirisaka Andor pécsi tanító. Kívánatos, hogy a nép csakugyan olvassa, s ép ezért a lelkészek és tanítók figyelmére méltó, akikre a jóravaló könyvecske terjesztésében a szerző is számít. Népies nyelven adja elő a babonáról, boszorkányokról, rontásról, lidérczekről, kísértetekről, javas asszonyokról, jövendőmondásról nálunk elterjedt hiedelmeket, azok oktalanságát. Megrendelhető szerzőnél Pécsett, 50 krjával. A mi akadémiánk, karczolatok és képek, irta Ypsilon, ki a győri jogakadémia belső életéről vázol rajzokat, tanárokról, tanulókról; közbe verseket is sző. Helyi érdekű dolog, melynek találó voltát a győriek tudhatják megítélni. A szerzőben van szatirikus és életelő tehetség. A könyv ára 1 írt. Hazánk jelesei czim alatt Klösz György ismert fővárosi fényképész nagy album kiadását tervezi, melyben együtt lesznek a közéletben névvel birók arczképei és életrajzai. A szöveget dr. Toldy László, Budapest főlevéltárnoka irja. Az albumból Klösz most küldte szét a mutatványlapokat. Ezek a legnagyobb alakúak s egy-egy lapon kilencz arczkép fér el, az illetők névaláírásával. Külön csoportban lesznek a politikusok, a képviselőház, a főrendiház tagjai, az egyetemi tanárok, tudósok katonák, írók, művészek, végül pedig a tavalyi kiállítás nagy munkájában részt vett férfiak. Mindezen lapokhoz bő életrajz van csatolva. Klösz franczia szöveggel is ki akarja adni az albumot. Fölkéri egyszersmind azokat, kik felszólítást kaptak, legyenek szívesek műtermében levétel végett megjelenni s életrajzi adataikat beküldeni dr. Toldy Lászlóhoz, Rottenbiller utcza 30. szám. Röpirat. Székely József ismert régi írónktól és Pestmegye levéltárnokától ily czimü röpirat jelent meg:• A junius 7-iki legfelsőbb kézirat és Tisza Kálmán». A 16 oldalra terjedő füzet a közelebbi napok egyik fő kérdéséhez, a hadsereg ügyéhez szól hozzá. Székely közjogi szempontból bírálja főleg a népfölkelési törvényjavaslatot s élénken világítja meg azon fontosabb törvényeket, melyek alapján régi magyar védrendszerünk fölépült. A kis munka ára 30 kr. A tiszta jövedelem egy részét szerző a hírlapírók nyugdíjintézete alapjára ajánlotta föl. Füzetek: «Ábránd és valóság» Pulszky Ferencz memoire-szerű kisebb műveinek gyűjteményéből megjelent Aigner kiadásában a második füzet <<A mese a csillagfiról és királyfiról» folytatásával; ára 30 kr. — Emlékirat a szegedi kir. kerületi börtön és kir. törvényszéki fogházakról, irta Török Kálmán börtönigazgató; megjelent Szegeden s ára 80 kr. Részletesen ismerteti a szegedi uj börtönöket, s azokat képekben is bemutatja. Folyóiratok: A nemzeti múzeum folyóiratából, a «természetrajzi füzetekből» (szerkeszti Herman Ottó) az ápril-szeptemberi kötet nyolcz értekezést közöl. Három állattani, négy növénytani és egy geologiai. Vangel Jenő a vizibogár boncztanához járul adatokkal ; Halavács Gyula a délmagyarországi földrétegek egy új csigaalakját mutatja be; Lendl Adolf a koronás keresztespók életéről értekezik ; dr. Daday Jenő pályanyertes dolgozatát közli, melyben egy Erdélyben talált állatot (kerekesférget) mutat be, aminőt eddig csak Egyptomban és Angolországban találtak ; ifjú Jankó János Tót-Komlós flóráját, dr. Simonkai Lajos pedig Erdély flórájának néhány új faját mutatja be ; dr. Borbás Vincze egy Fridvalszkyról elnevezett növényről ír; végül pedig Janka Viktor egy kevéssé ismert kárpáti növényről czikkezik. A dolgozatokhoz öt sikerült tábla s német fordítás is van mellékelve. — A Philologiai Közlöny új füzetében Mailand Oszkár ismerteti a hold- és napmythoszt az oláh népköltészetben ; Váczy János az Arany, Tompa és Vörösmarty műveinek új kiadásáról ír; ezenkívül Pesty Frigyes, P. Thewrewk Emil, Reményi Ede, Kispál M., Hellebrant Á., Fináczy Ernő, Kardos Albert stb. közölnek dolgozatokat. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia jun. 21-iki ülésén Ballagi Mór elnökölt, s két felolvasást hallottunk. Zichy Antal, ki Széchenyi Istvánnak az akadémia kiadásában megjelenő iratait rendezi sajtó alá, a nagy magyar beszédeit magában foglaló kötet beosztásáról és tartalmáról tett jelentést. 1825-től 1848-ig hét országgyűlésen vett részt Széchenyi. A beszédek közül sokról nem tudunk egyebet, mint amit maga Széchenyi írt azokról naplójába, ez pedig igen gyakran nem több, mint hogy megjelöli a mapot, melyen mondotta és a tárgyat, melyről szólt. Zichy minden beszédnél tájékoztat arról is, hogy a felszólalásnak, a beszédben foglalt tárgynak mi lett eredménye és későbbi fejleménye. Zichy szükségesnek látta az egyik országgyűlést a másikkal összekötő kapcsokat is felkeresni s a közben történteket is oly módon adni elő, hogy a ki e kötetet olvassa, egyúttal a kor történetét s abból kidomborodva magát Széchenyit az ő egész alakjában láthassa maga előtt. Ezeket előrebocsátva, a kéziratnak az 1825-iki országgyűlés megnyitására vonatkozó részletét olvasta fel. Ferencz császár és király udvarát, Metternichet (saját emlékiratai nyomán), József nádort, Cziráky országbírót, Rudnay herczegprímást s az akkori alsóház vezérszónokait, valamint az akkori hangulatot, az országgyűlési ifjúság magatartását, találó vonásokkal jellemzi. Szinnyei József mutatott be azután Beöthy Zsolttól egy irodalomtörténeti rajzot a múlt századi Iványi Jánosról, ki egyszerű strázsamester volt, közsorsából nem is emelkedett feljebb. Nemcsak népies író, hanem a nép fia is. Műveit kedvelték, de magát Kónyit a többi írók lenézték. Mivel olykor czikornyásan is írt, s magyaros ritkmusú versei mellett művészies formával is tett kísérletet, Bessenyei a «Philosophus» vígjátékban Kónyi egyik ily versét idézi és nevetségessé teszi. Mások azt rótták föl neki, hogy a Zrinyiaszt is újra írta, történetét megkorrigálta, pedig ebben szintén sok eredetiség és elbeszélő erő nyilatkozik. Irt több tündéres mesét is, melyek tárgyát idegen nyelveken megjelent munkákból merítette. Népies irányú működése a história felé is fordult. Ilyen és művei közt legtöbb kiadást ért: «Ártatlan mulatság, avagy Florentz és Lion vitézeknek, nem különben Marcebilla török kisasszonynak ritka példájú története.» Életviszonyairól alig,tudunk többet, mint a mennyit élőbeszédeiből s Ányos Pállal folytatott levelezéseiből kibetűzhetni. Honnan került, hol tanult, hová lett, nem tudni. Ányos Pál volt egyik felbátorítója ; kérdés, hogy volt-e másik. Még 1780-ban Eszéken volt, 1792-ben könyv jelent meg tőle. Azontúl semmi nyoma. A Kisfaludy társaság e hó 23-án fejezte be üléseinek nyári sorozatát. Az utolsó ülést érdekessé tette egy fiatal finn tudós, Jalava Almberg Antal előadása. Jalava a társaság külső tagja, ki több magyar munkát fordított finnre, jól megtanulván magya-