Vasárnapi Ujság – 1888

11. Vegyes kisebb czikkek és képszövegek - A vasúti jegyek zürzavara 411. oldal

25. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI U­JSÁG. h­ogy a nagyon kövér ember éjjel is élenyben lehetőleg gazdag levegőt szívjon be. A tiszta, friss, élenyben gazdag levegő általában nagyon fontos a túlkövéreknél s ezért a ki teheti, magasan fekvő erdős vidé­ken válaszsza ki lakását. Az ily le­vegő nagyobb tevékenységet kelt a tüdőben, mint a síkság sűrű, bá­gyasztó meleg levegője s ezért az anyagcsere is nagyobb lesz. Erős szelektől óvakodni kell. A közép magasságú hegyi vidék azért is ajánlható, mert ily helyeken ren­desen jó karban tartott s lassan emelkedő sétautak vannak. A szabályszerűen soványító esz­közök közé számíthatók továbbá az anyagcserét előmozdító fürdők, kü­lönösen a mérsékelt meleg (26°R) s bőrizgató fürdők, melyekbe jó még szódát vagy sót is tenni (egy kádba 2 kilót), továbbá a hideg für­dők, zuhanyok, gőzfürdők. Tapasz­talati dolog az is, hogy a hűsítő intézkedések által a testben sok légenytartalmú anyag, tehát főkép a zsiradék rovására fokozott meleg­fejlődés jö létre; nagyon tanácsos tehát a hideg vízzel való dörzsölés is, különösen este, ágybamenetel előtt. Gőzfürdőben és forró légfür­dőben a test súlya átlag 400 gram­mal fogy s így ez a kövérség ellen hatásos szer volna, ha a kövér em­berek rendes szívbaja azok gyakori használatát megengedné; oly ese­tekben , midőn a véredényekben már megkezdődött a csontosodás, vagy mikor a szívműködés nem ren­des, az ily fürdő föltétlenül eltiltandó, mivel könnyen állhat be agy- vagy szívszélhűdés. A nagyon kövéreknek általában orvosi tanács nél­kül nem volna szabad gőzfürdőt használniuk. Nem tekintve a mindenkinél külön számba­veendő egyéni követelményeket, a nagyon kövér embernek körülbelől a következő általános élet­rend volna ajánlható. Reggel korán keljen fel, nyáron 5, télen 6 órakor v igyék meg 1/1 liter hideg vizet vagy szek­ersvizet s azután sétáljon egy óráig s csak azután üljön le reggelihez, mely a következők­ből állhat: egy csésze b­ea tejjel, czukor nélkül, 50 gramm kétszersült s 25 gramm hideg sovány pecsenye (sonka, roastboef vagy borjúhús). Má­sodik reggeli nem engedhető meg. Délelőtt h­etenkint 2—3 izben 15 perczig ül­jön 25°R meleg fürdőben, melybe 2 kiló szódát tegyenek, fürdő után hideg zuhanyt vegyen. Ha a szív és vérkeringés teljesen rendben van, he­tenként 2—3 ízben tanácsos gőzfürdőt venni, utána hideg dörzsöléssel. Délben a táplálék a következő lehet: egy csésze húsleves, mely ne legyen zsiros, sovány marhahús vagy borjúhús vagy szárnyasállat legfeljebb 200 grammig spináttal, karfiollal, mintegy 25 gramm fehér kenyér, nyáron friss gyümölcs s egy kevés (1—2 pohár) könnyű fe­hér bor. Ebéd alatt vizet inni nem szabad s még kevésbbé ebéd után aludni. Délután 4—5 óra között meg lehet inni egy csésze b­eát vagy ká­vét , mintegy 20 gramm kétszersülttel. Este hideg vagy meleg pecsenyét 150—200 gramm­nyit s 20 gramm kenyeret. Egész napon át szükséges szorgalmasan sé­tálni, lehetőleg fölfelé menő irányban is, napon­kint 20—25.000 lépést téve. Lefekvés előtt igyék meg egy pohár hideg vizet, vagy szek­ersvizet s azután mossa meg s dörgöltesse meg egész testét. Ily életmód mellett a túlkövérség lassan és fokozatosan, de egyúttal biztosan is elapad, a­nélkül, hogy a test ereje valamit vesztene. Ha ezt a gyógyulást a beteg siettetni akarja, az élet­mód szigorú megtartása mellett még alkalmas fürdőt is kell használnia, de igazságtalanságot látnak abban, hogy a rövi­debb vonalú vasutakon is ugyanoly egységár le­gyen, mint a hosszabbakon s nem hiszik, hogy a költségek ily jelentékeny változás mellett ki­fizetnék magukat. Mivel azonban a közönség igényeinek, mely az aránylag drága árak leszállítását követeli, a vasutak igazgatóságainak engednie kellett, a vas­úti jegyek egész légiója keletkezett, melyeknek kellő kezelése még a szakférfiaknak is nehézsé­geket okoz. Már maga az, hogy a jegyárusítónak és kalauznak minden állomáson 3—4 vasúti osztályú jegyet kell megkülönböztetni, holott a postabélyeg, omnibus­ jegy ily különböztetéseket rendesen nem ismer, komplikálja a helyzetet. De azután különjegyek vannak a személyvona­tokra, gyorsvonatokra, vegyes vonatokra s az eddig felsorolt 6—7 kategória szerint vannak külön tour-, retour-, saison-, körutazási jegyek, munkás térti jegy, munkás heti jegy, bérletjegy, átszálló jegy, katonajegy, fürdőjegy, kilométer­jegy, iskolásgyermek­ jegy, önkezelési jegy stb s mindez természetesen a különböző vasúti osztá­lyok s a vonatok jellege szerint 6—7 alakban s a legtöbb még 10—20 állomásra külön is kiál­lítva. Nem csoda ily körülmények között, hogy oly nagy vasúti igazgatóságnál, mint pl. a ma­gyar állami vasutaké, külön nagy személyzetből álló osztályok is alig győzik a tömérdek alakú menetjegyek kezelését és ellenőrzését, s hogy az egyes utasok h­a messzebb akarnak menni, csak nagy utánjárással képesek kiszámítani,hogy melyik kedvezményi ár a legjutányosabb. A tö­mérdek jegy zűrzavara okozza azt is, hogy a je­gyek elárusítását a vasutakon a kalauzokra bizni absolut lehetetlen s ezért nemcsak külön pénz­tárak szükségesek, de a pénztáraknál, különösen kirándulásokra alkalmas szép nyári délutánokon, valóságos csaták fejlődnek ki. A vasut­ügygyel foglalkozók is jól ismerik a vasúti jegyek eme mizériáit s ellensúlyozásukra tömérdek reformjavaslattal állottak elő. Ezek közé tartozik nálunk pl. a kilométerjegy, melynél azon­ban az utas igen sok esetben csak a kalauz önkényére van bízva s hosszabb utaknál, melyek nagy elágazásoknak vannak alávetve, csak oly nehezen kezelhető, mint a közönséges vasúti jegy. Indítványoztak a mellett idő­jegyeket is, melyek pl. óra-távolságokra szólanak, de az ilye­neknél a kezdet megállapítása nehézségekkel jár s az időzések tartama egyes állomásokon le nem számitható, ugy hogy a rövidebb utat tevő mindenkor előnyben van a messzebb utazóval szemben. Ha már a legczélszerűbb egységi jegyeket­­ad A 9627-IK SZÁM. EGY SORSJEGY. A VASÚTI JEGYEK ZŰRZAVARA. A közlekedés megkönnyítésére a vasutaknál számos javaslat daczára még most sem alkal­mazták a penny-rendszert, mely a levél elküldé­sénél oly óriási változást idézett elő. Senki sem kételkedik ugyan, hogy annak a rendszernek alkalmazása a forgalmat nagyon előmozdítaná, 411 normám­ levélbélyeg), mely szerint bizonyos ha­táron belül minden utas egyenlő áru jegyet tar­toznék venni, tekintet nélkül a megtett távol­ságra (p. 100 kilométerig t­artot a második osz­tályban), életbe léptetni nem akarják vagy in­kább nem merik: legczélszerűbb volna egyik állomástól a másikig szóló egyenlő áru jegyeket bocsátani forgalomba, tekintet nélkül azok tá­volságára egymástól, a­midőn az ily jegyeket, épen úgy mint a levél­bélyegeket, az utasok a tőzsdékben megvehetnék előre s a vasutakon a kalauznak is annyit adn­ának át, a mennyi épen szükséges. Külön vasúti személypénztárak ez esetben feleslegesek volnának, a tömérdek látás­futás a mérsékelt áru jegyek után jelentéke­nyen korlátoztatnék, a megállás egyes állomá­soknál nem volna megnehezítve, a retourjegyek érvényességéért nem kellene aggódni. Bizony nagyon ideje volna, ha ily egyszerűsítési mód felől a vasúti igazgatóságok komolyan gondol­koznának. EGY SORSJEGY. 9672-dik szám. Regény egy kötetben. Irta VERNE GYULA. Francziából HUSZÁR IMRJE. (Folytatás.) XIX. Milyen tolongás volt a krisztiániai egyetem nagy termében, a­hol a sorshúzásnak véghez kellett mennie; — sőt az udvarokon is, miután a nagy terembe nem fért be mindenki, — de még a szomszéd utczákon is, miután az udvarok sokkal kisebbek voltak, hogysem ezt a sok népet befogadhatták volna! Bizonyára ezen a vasárnapon, a­mely július 15-ére esett, nem lehetett volna a nyugalmukról megismerni ezeket a rendkívül felizgatott norvé­giaiakat. Vajon ez a nagy izgatottság annak az érdeklődésnek volt-e tulajdonítandó, a­melyet a sorshúzás keltett, vagy pedig a nyári nap magas hőfokának ? Talán az érdeklődés és a hőség egy­aránt közreműködött. Annyi bizonyos, hogy a «multa» nevű frissítő gyümölcs, a­melyből Skandináviában annyit fogyasztanak, nem lett volna képes lehűteni. A sorshúzás kezdete pontban három órára volt kitűzve. Összesen száz nyeremény volt, há­rom sorozatra felosztva: 1 -szer kilenczven nyere­mény száz márkától ezerig, összesen negyvenöt­ezer márka értékben; 2-szor kilencz nyeremény ezer márkától kilencz­ezerig, szintén negyvenöt­ezer márka értékben; 3-szor a százezer márkás főnyeremény. Hanem a hasonló sorsjátékokkal ellenkezőleg, a nagy esemény a legvégére maradt. Nem a leg­első kihúzott szám fogja megnyerni a százezer márkát, hanem a legutolsó, vagyis a századik. Az izgatottság, a kíváncsiság, a szívdobogás tehát folyvást fokozódni fog, a legutolsó perczig. Ter­mészetes, hogy a­mely szám egyszer nyert, má­sodszor nem nyerhet és érvénytelennek nyilvá­níttatnék, ha újra kihúznák az urnából. A közönség mindezt tudta. Most már csak a kitűzött órát kellett bevárni. De a jelenvoltak a várakozás unalmát azzal akarták elűzni, hogy élénken beszélgettek egymással és pedig főleg Hanzen Hulda megható helyzetéről. Valóban, ha Ole Kamp sorsjegye még a birtokában lett volna, mindenki neki óhajtotta volna a főnyere­ményt — de természetesen csak saját maga után. E perezben már néhány egyénnek tudomása volt a «Morgen Blad»-ban megjelent táviratról. A hír csakhamar szájról-szájra járt és nemsokára mindenki tudta, hogy még a Viken roncsainak feltalálását se lehet többé remélni. A legénység­ből senki sem élte túl a hajótörést! Hulda sohase fogja többé látni jegyesét! De a közfigyelem csakhamar másfelé fordult. Az a hír kezdett elterjedni, hogy Sandgoist mégis elhatározta magát átjönni Drammenből, sőt né­melyek azt állították, hogy találkoztak is vele Krisztiánia utczáin. Vajjon bátorkodott-e meg­jelenni a teremben ? Ha igen, akkor ez a gonosz ember el lehetett rá készülve, hogy a közérzelem igen hevesen fog ellene kitörni. Hogyan! Sand­goist jelen lehessen a sorshúzásnál! ... De ez annyira valószínűtlen volt, hogy szinte lehetett

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék