Vasárnapi Ujság – 1889
1889-01-06 / 1. szám - Dr. Wagner János (arczképpel). Dr. A. G. 9. oldal / Élet- és jellemrajzok - A bujdosó Wesselényi (B. Wesselényi Miklós naplójából). P. Szathmáry Károly 9. oldal / Történelem; régészet és rokon-tárgyuak.
VASÁRNAPI ÚJSÁG. Dr. WAGNER JÁNOS. (1811—1889.) Rövid egy év leforgása alatt már ötödször leng a gyászlobogó budapesti tudományos egyetemünk épületein. Most újból az orvosi kar sorából dőlt ki hazai tudományosságunk egyik, majdnem fél századon át erősen álló oszlopa, Wagner János nyugalmazott egyetemi tanár. Ezúttal nem jött oly váratlanul a gyász, mint Balogh Kálmán elhunyta alkalmával, kit éltedelén, a hazai orvosi tudomány és kultúra terén kifejtett páratlan eredményű munkássága közepette vesztettünk el, sőt oly váratlan sem, mint Lenhossék József halála, ki bár hajlott korral, de még mindig ifjú erővel és szellemmel működött tanszékén. Most egy érdemekben megőszült, márnyugalomba vonult agg tanártól veszünk végbucsut, ki 40 éven át páratlan buzgalommal működött tanszékén s most elköltözött azon megnyugtató öntudattal, hogy híven teljesítette kötelességét. Nem volt csekély feladat a modern kutató orvosi tudományok rohamosan felhalmozódó vívmányait megismertetni tanítványaival egy oly egyénnek, ki első orvosi kiképeztetését, az alapot oly időben nyerte, mikor még az orvosi tudományban is dogmák uralkodtak. Új alapot kellett rakni. Páratlan szorgalom kellett, lépést tartani szakmájának rohamos haladásával,mely belátás és helyes ítélő tehetség kellett, a kutatások eredményéből azt választani ki, azt tanítani, mi értékes és hasznos. És ő mindezt megtette, ernyedetlen kitartással tanult mindvégig, amíg csak tanított. A diagnózis felállításában nagyon óvatos volt, csak ott nyilatkozott határozottan, hol a klinikus tünetek kellő kifejezésre jutottak. A boncznokot tartotta a legjobb diagnosztának. A betegségek kezelésében nem kevésbbé volt óvatos, mint a diagnózis megállapításában. Ily irányban oktatta tanítványait és ma egy egész orvosi generácziónak szolgál szövétnekül józan, praktikus szelleme. Érdeme nem a teremtésben, de a józan elvek tanításában összpontosul. Szakmáján kívül a madarakat és zenét kedvelte, rendes látogatója volt a hangversenyeknek, a műsort hangverseny előtt rendesen végig játszta zongoráján. Madár, zene, mindkettő mélyen érző szívre vall, s hogy a komoly, gyakran rideg külső alatt csakugyan az volt: fényesen bizonyítja végakarata, mellyel mint nőtlen és gyermektelen az árvákról bőkezűen emlékezett meg. Egészen a legutóbbi hónapokig bámulatosan meg tudta őrizni erejét és egészségét, naponta rendes látogatója volt a városliget fenyvesének. Két hó előtt súlyosbodó hólyagbaja miatt e sorok írójához fordult tanácsért, mikor is alkalmam volt újból megbámulni az agg tanárnak még mindig éles felfogását, bonczoló elméjét, melyet 77 év súlya sem tudott megbénítani. Betegsége nem tartozott bár szorosan szakmájába, éles elmével bonczolta annak minden egyes tünetét, kiemelve az ellenmondásokat s vitatva azokat órákon át. A fáradt roskatag test örök pihenésre talált. Nyugodjanak békével porai! Dr. Wagner János Komáromban, 1811 julius 19-én született. A gymnázium alsóbb osztályait részben Komáromban, részben Modorban, a felsőbbeket a pozsonyi ref. lyceumban végezte. 1828-tól 1833-ig a bécsi egyetemen hallgatta az orvostudományokat, hol 1835 jan. 19-én tudorrá avattatott. 1835 augusztusában Budapesten telepedett le mint gyakorló orvos, s itt a kir. orvosegylet alapíttatásánál jelentékeny részt vett. 1840-ben ez egylet másod-, a következő évben annak első titkárává, 1842-ben pedig élethossziglani választmányi tagjává választatott meg. Két évvel később az egylet egyhangúlag választotta meg alelnökévé, mely állást 16 évig töltötte be. Daczára a súlyos időknek, melyekben az egylet vezetését elvállalta, annak fejlesztésében rendkívüli érdemeket szerzett. 1847 január 27-én a budapesti egyetemen az élettan tanárává neveztetett ki, majd 1848-ban az általános kór- és gyógytani tanszékre hivatott meg, hol ez év márcz. 20-án tartotta első előadását magyar nyelven az addig előírt latin nyelv helyett. Midőn ez évben a fővárosban kitört a böteges hagymáz, az egyetem épületét járványkórháznak rendezték be, melynek vezetésével ő bízatott meg. Ekkor csaknem áldozata is lett a typhusnak, avval fertőztetvén, hetekig feküdt betegen. Ekkor szerzett érdemei messzire kihatók voltak — ő volt az első, ki a régi hagyománnyal szakítva, typhusnál a hideg vízgyógymódot alkalmazta — és bár az időben — mint a legtöbb újítást — esztelenségnek tartották eljárását, az csakhamar hódítólag terjeszkedett mind szélesebb körre és emelte már akkori hirét is még inkább. 1861. január 8-án a budapesti egyetemen a sebészek tanfolyamain a belgyógyászati tanszékkel bízatott meg és midőn 1862-ben Sauer tanár meghalt, Wagnert nevezték ki az első belgyógyászati kóroda tanárává. 1868-ban érdemei elismeréseül 0 Felsége királyi tanácsossá nevezte ki. Midőn 1885 ben orvostudorságának 50-ik évfordulóját ünnepelte az összes magyar orvosi kar, a budapesti kir. orvosegylet megválasztotta egykori elnökét disztagjává, a bécsi egyetem pedig, hol egy félszázaddal ezelőtt avattatott tudorrá, disztudorrá promoveálta. Jubileuma alkalmából a király a vaskoronarenddel tüntette ki. Wagner, ki főleg fiatalabb korában irodalmilag is jelentékenyen működött, többször értekezett fontos és időszerinti kérdésekben az orvosegyletben is. Midőn 1887-ben magas korára való hivatkozással leköszönt tanárságáról, néhai Trefort közoktatásügyi miniszter meghívására még egy féléven át folytatta előadásait, hogy aztán végleg nyugalomba vonuljon. Dr. A. G. 9 A BUJDOSO WESSELENYI. E lapok olvasói előtt bizonnyal ismeretes annak a politikai mozgalomnak története, mely a 30-as években indult volt meg Magyarországon. Ártatlan dolgok voltak azok, kivált ha a mai kor szemeivel tekintjük, a midőn az akkor még csak kegyes kívánságok: az úrbéresek sorsának enyhítése, a szó és sajtó szabadsága, az erdélyi részek (Partium) vagy épen egész Erdély visszakapcsolása régen s egy félszázad előtt nem is képzelt mértékben létesültek. Magyarországon Kossuth, Erdélyben b. Wesselényi Miklós volt az ellenzék vezére, sőt ez utóbbi kiterjesztő működését Magyarországra is, hol különösen a hosszú országgyűlésről (1832—6) szóló tudósítások sokszorítása képezte a bűnesetet, mely Kossuthot ugy mint Wesselényit egész bűnhalmazat vádjával sújtotta a Metternich herczeg reakczionárius kormánya részéről. Wesselényinek ezenkívül még az a «bűne» is volt, hogy reform-eszméi érdekében, mint «utazó patrióta», Erdély és Magyarország több megyéjét fölkereste és lelkesítő szavai mindenütt hatalmas visszhangra találtak. De ép e beszédek egyike, a Szatmár megyében elmondott beszéd, néhány szolgalelkü, kegyhajhászó vagy bárgyú ember besugása folytán felségsértési pört vont maga után és Kölcsey hatalmas védelme daczára Wesselényit elítélték. Mindenekelőtt megtiltották neki, hogy lábát kedves szülőföldjére merje tenni. Így, még mielőtt végleg elítélve lett volna, bujdosó lett saját hazája kebelén. Ez annyival fájdalmasabban sújtotta, mivel részint politikai működése, részint utazásai miatt kedves szülőföldjét és ott tett gazdasági alkotásainak eredményét már évek óta nem látta, s a balsors már-már szabadsága végleges elvesztésével fenyegette. Ez már több volt, mint a mit nagy és nemes fllllllllllllllNIIBII :;.-.. . ' " ""•'•MM ii:i'i'....ii:ii':Mi"i' Dr. WAGNER JÁNOS. Koller K. tanár fényképe után.