Vasárnapi Ujság – 1889
1889-01-13 / 2. szám - A Petőfi-társaság közgyülése 32. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
3. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. érdeklődéséért és Jókainak, a gyűlés fényének emeléseért, kívánva, hogy még sok esztendőn keresztül részesüljön a társaság e szerencsében. VASARNAPI UJSÁG. 33 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Gulisztán, vagy Rózsáskert, irta Szádi, perzsából fordította dr. Erődi Béla. Kelet irodalmának legelterjedtebb könyve ez, bölcs mesékkel, elmés erkölcsi tanulságokkal. Erődi Béla avatott tolla végezte a fordítást, s az ifjúsági irodalmat egy értékes művel gyarapította. Sejk Muszliheddin Szádi, a perzsa moralista és didaktikus író főképe művével lett a kelet legnépszerűbb költőjévé, s a persa költők közül őt ismerte meg Európa is legelőbb. A nyugati orientalisták közül sokan foglalkoztak Szádival, s jobbnál jobb ismertetések és tanulmányok jelentek meg róla. Csak magyar nyelven nem bírtunk még semmit róla, és tőle. Ezt a hiányt pótolta most dr. Erődi Béla a «Rózsáskert» magyar fordításának közrebocsátásával, melyhez a költőről és műveiről szóló bevezetést csatolt. Maga a «Rózsáskert» tulajdonképen nem más, mint példázatok és adomák gyűjteménye, melyeknek tanulsága verses alakba van foglalva. A morális tanítások szólnak a királyok erkölcseiről, a dervisek jelleméről, a vágyakról, a szeremről és ifjúságról, a nevelésről, társadalomról stb. Kapható Singer és Wolfner kiadásában, ára 1 frt 50 kr. Ipolyi Arnold kisebb munkáinak gyűjteményéből az ötödik kötet hagyta el a sajtót a Franklin társulatnál. A boldogemlékű szerző megbízásából Bunyitay Vincze rendezte sajtó alá a becses és tanulságos dolgozatokat és beszédeket. A közelebb megjelent kötet Ipolyi felolvasásait, szónoki műveit közli, az akadémián, a Szent István-társulatban, a képzőművészeti társulat közgyűlésein elmondott elnöki megnyitó beszédeket, főrendiházi felszólalását az országház góth stylben építése mellett. Egyetlen vallásos tárgyú beszédet találunk a gyűjteményben, azt, melyet a nagyváradi püspöki székbe iktatásakor intézett híveihez. E beszédek mindenike élénken tanúskodik Ipolyi nagy tanulmányairól, nemes, vallásos felfogásáról, szilárd, hazafias érzelméről, s arról, hogy mennyire figyelemmel kisérte főleg 1880 óta a képzőművészet haladását hazánkban. Ezek a beszédei a magyar képzőművészet fejlődésének adalékai maradnak későbbi idők számára. Ipolyinak mint a képzőművészeti társulat elnökének mondott beszédei képzőművészetünk haladásának egy-egy sikerült képét mutatják az olvasónak, ki, ha érdeklődik a magyar festészet és szobrászat fejlődése iránt, kétségkívül szívesen fogja olvasni Ipolyi e beszédeit is. A kötethez függelékül Ipolyi Arnold irodalmi munkásságát állítja össze Bunyitay Vincze 1845-től egész a főpap haláláig, 1886-ig. E függeléknek bizonyosan sok hasznát veszik azok, a kik Ipolyi életével, munkálkodásával és hatásával behatóbban foglalkoznak. Az 574 lapra terjedő kötet ára 2 frt 50 kr. A «L' Illustrazione Italiana» czimű olasz lapból vettük át mai számunk első képét, s fölhasználjuk ez alkalmat, hogy azon olvasóinknak, kik az olasz nyelvet birják vagy tanulmányozzák, figyelmébe ajánljuk e derék lapot, mely nemcsak képei, de szövege által is kitűnő. Milanóban jelenik meg a Frattelli Treves kiadó czégnél s hazai postahivatalainknál is megrendelhető. Zola legújabb regénye. Az «Egyetemes Regénytár» két utolsó kötetét Zola Emil «Alom» czimű új regénye foglalja el. Ez nem a megszokott Zola, ez a vezeklő Zola, aki megmutatja, hogy tud egyébről is írni, mint a szennyes nyomorról, az aljas bűnökről. Az «Alom» tárgya és kidolgozása poétikus. Egy fiatal lány szerelmét, ábrándozását írja le, ki ártatlanságban növekszik csöndes, egyházias környezetben, nem érintve a hétköznapi, durva világtól. De az idill mellett a realista író sem tagadja meg magát s leírásainak bősége, közbeszőtt egyháztörténelmi és műtörténelmi adatainak egész tárháza és alakjainak jellemzése még eddigi legmelegebb hiveit és ismerőit is bámulatra ragadták. «Ez a regény valóban tökéletesen szűzies lesz és kezébe adható a leányoknak is.»Irta egyszerű, de sokat mondó jellemzésül a szerző maga mult évben. És igazat fog neki adni mindenki, aki elolvassa. Az «alom» a Singer és Wolfner könyvkereskedésében jelent meg két kötetben, s ára piros vászonkötésben 1 frt. Révész Imre egyházi beszédei. Révész Imre debreczeni hírneves ref. lelkész és kitűnő egyházi szónok életében csak két kötetet adhatott ki eredeti egyházi beszédeiből. A megboldogultnak fia, Révész Kálmán pápai theologiai tanár, most közrebocsátani készül a hagyatékot, három kötetre hirdetvén előfizetést. Az első kötetben halotti beszédek, a másodikban ünnepi és alkalmi szónoklatok, a harmadikban közönséges egyházi beszédek lesznek. Egy-egy kötet előfizetési ára 1 frt 20 kr, a háromé együtt 3 frt 20 kr, s az előfizetési pénzek Pápára küldendők, Révész Kálmánhoz. Grünwald Béla közigazgatási kézikönyvének harmadik kiadása legközelebb meg fog jelenni a Franklin-Társulat kiadásában négy vastag kötetben. A második kiadás a közigazgatási jognak az utóbbi öt év lefolyása alatt történt jelentékeny átalakulása következtében majdnem teljesen elavult s a közigazgatás terén működő tisztviselők érdekében egy újabb kiadás vált szükségessé. Az ujabb kiadás olcsóbb lesz a második kiadásnál. Folyóiratok: Pótfüzetek a természettudományi közlönyhöz, kiadja természettudományi társulat; januári füzet. Közli Herman Ottó jeles tudósunknak a természettudományi társulatban tartott felolvasását az északi sarkkör madár életéről. Ezt követi «Vezúv ásványairól, » Schmidt Sándortól; továbbá« A lövedéktől a levegőben előidézett tünemények lefotografálása» Pfiegler Sándortól. Ezenkívül kisebb közlezmények.— Az Arménia újévi füzete Szamosujvár két volt képviselőjét, kiket a hazai örménység is magának vall: Gajzágó Salamon legfőbb számvevőszéki elnököt és Simay Gergely nyug. törvényszéki elnököt mutatja be életrajzban és arczképben. A czikket Szongott Kristóf szerkesztő írta. Dr. Molnár Antal czikke következik utána: «Keresztelő szent János az örmény egyházban. » Markovich Jakab folytatja II. Tigrán örményországi uralkodása történetét. — Közlekedés czímen új szakfolyóirat indult meg a Hornyánszky-czég kiadásában, Gömöri Lajos szerkesztése mellett. Programmja felölel mindent, ami a közlekedési ügy ágaiba vág. Havonkint jelenik meg 7—8 íves füzetekben, előfizetési ára egész évre 6 frt. Zeneművek: Nádor Kálmán zenemű-kereskedésében megjelentek «A Kanyargó Tisza mentén» czimü népdal-kiadás 9—12. számai, két füzetben. A dalok czimei: «Nem szeretem az uramat», «Édes anyám kiállott a kapuba», «Csillag ragyog, holdvilágos az égbolt» és «Zavaros a Bodrog». Kettő ezek közül Nádor Gyula eredeti szerzeménye. Egy füzet ára 30 kr. — Klöckner és Schlosz zeneműkereskedésében megjelentek: a Legújabb magyar népdalok két száma (16—17), ára 50 kr. Hogy tetszik.1 polka franchise Szende Józseftől, ára 72 kr. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia jan. 7-ikén ült össze először az uj évben. Az első osztály ülése volt s Hunfalvy Pál elnök üdvözölte a tagokat. Az ülésnek két közérdekű tárgya volt. Heinrich Gusztáv a régi magyar irodalom legköltőibb termékéről, az «Argyus királyfi és Tündérszép Iloná»-ról értekezett, melyről oly keveset tud az irodalomtörténet. Szerzője nevét: Gergei Albert, is csak a versfők tartották fenn. A költemény szép meséje most is él a nép közt, Erdélyben az oláhság is jól ismeri. Nem ismerjük Gergeit, nem ismerjük forrását, nem tudjuk eredeti-e, vagy fordított a bájos költemény. Most a románok vitatni kezdik, hogy az eredeti forrás az övék. A Rumänische Revue «Argir und Helen» czímmel Barac János román népköltőnek egy költői elbeszélését közölte német fordításban, mégpedig azon megjegyzéssel, hogy e mű a rumén és magyar nép ajkán élő népmesének feldolgozása. Barac brassói születésű volt, jól tudott magyarul és 1848-ban hunyt el. Az ő «Argir és Helén» költeménye — mint Heinrich kimutatja — Görgei Albert költeményének alakilag szabad, de tartalmilag olyaű fordítása, hogy Barac még apró vonásokban, az elbeszélés stiláris fordulataiban sem mert eredetijétől eltérni. Heinrich azt hiszi, hogy Gergei valamely olasz mesét dolgozott föl, magyar népmese csak Gergei átdolgozása után lett. Gergei műve először valószínűleg a XIV. században jelent meg. A figyelemmel hallgatott előadás után Vikár Béla, mint vendég, a gyorsírás történetéhez szolgáltatott adatot, s egy mult századból való gyorsírót mutatott be Gáti István lelkészben, holott eddig csak 1821-től számítják a magyar gyorsírás történetét. Gáti pedig már az ő «szapora írásmódja» szerint régen az előtt szóról-szóra leirta a debreczeni prédikátorok beszédeit. Még 1769—1772 közt gondolt ki szapora násu jegyeket, de azokról szóló könyvét csak 1820-ban bocsátotta közre, ily czimen: «A stenografiának 1 -ső könyve. A tachyografia v. szapora irás módja, melyet mint a Pasigrafiának, Philosophien vagy Universalis nyelvnek is első vonásait közre bocsát zsengeképpen Gáti István. Pesten, Trattner János Tamás betűivel.» Ez a mű a szakkörök előtt merőben ismeretlen volt. Csak nem rég találta meg egy csonka példányát Schell Antal plébános. Teljes példányára Vikár egy helybeli ódonkönyvkereskedőnél akadt. Kitűnik ebből, hogy Gáti szapora írásmódja lényegileg ugyanazon alapra van fektetve, mint a ma világszerte s nálunk leginkább divó gabelsbergeri és stolzei stenografia, t. i. a közönséges írás betűinek egyszerűsítésére s egybeolvasztására és a vokálisok jelképi kifejezése módjára. Ebben joggal mondhatjuk Gátit Gabelsberger és Stolze előzőjének. A felolvasó kegyeletes dolognak tartaná, ha az akadémia Gáti művéből új kiadást rendezne. Felolvasását megéljenezték s ezzel az ülés, melyen jelen volt Sätelä Emil dr. finn tudós, a finnugor nyelvtudomány magántanára a helsingforsi egyetemen, — véget ért. A földtani társulat legutóbbi ülésén dr. Staub Móricz tanulságosan értekezett arról a kérdésről, hogy földünk tengelye valamikor másképen állott, és más éghajlata volt száraz földünk egyes részeinek, mint most van. E fejtegetésre egy szép pálmalevél lenyomata adott alkalmat, melyet a nagyenyedi főiskola gyűjteményében őriznek, s melyet a Marosvölgyben találtak. A miocénkori flórák határozottan ama hypothesis helyessége mellett szólnak, melynek értelmében a földtengely sarkai a hosszú geológiai korszakokon belül megváltoztatták a helyüket. Már a miocénkor állatvilága mutat sajátságos, megfejthetetlennek látszó jelenségeket. Az emlős állatok és a korallok tropikus, a puha állatok subtropikus, a szárazföldi és édesvízi puha állatok meg a rovarok az alsó miocénben subtropikus, de a felső emeletben déleurópai, a madarak pedig egynéhány déli typust kivéve, túlnyomólag európai jelleget mutatnak. A növényzet is ily változó. Ama tény, hogy a hőmérséki különbség északon a jelenkor és a miocénkor között sokkal nagyobb volt, mint dél felé, ez a föld történetében a legfeltűnőbb és legritkább tények egyike. Megfejtésére csak a csillagászok által megállapított hypothetist fogadhatjuk el, melynek értelmében a sarkok megváltoztatták helyüket. Neumayr emez eltolódást 10 fokra becsüli, de Nathorst legújabb tanulmányában, melyben új adatokat hoz Japán fossil fiolájához, kimutatja, hogy ez eltolódás 20 fokot tett és Észak-Ázsiába esett, mi által a 70-ik szélességi fok a mai sark közelébe jutott és helyreállítja amaz összhangot, melyet az egymástól távol fekvő sarkvidékek harmadkori flóráiban tapasztalunk és megmagyarázza Észak-Amerika eocénkorbeli flórájának sajátságos jelenségeit. Az ülésen még Halaváts Gyula és dr. Szontagh Tamás tartottak előadást, utóbbi a magyarádi és szánthói (hontmegyei) ásványvizek forrását ismertetvén. MI ÚJSÁG. Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a «Vasárnapi Újság» 1888. évi folyamának tartalomjegyzékét. — Mint a külföldi nagyobb hetilapok, pár év óta mi is csak az év befejezése után küldjük szét a tartalomjegyzéket, miután csak igy lehet gondosan és korrekten összeállítani. Az uj királyi várpalota terveit a király megbízásából Ybl Miklós még a mult évben elkészítette s a legapróbb részletekig kidolgozta. Ybl két tervet csinált, amely szerint a jelenlegi kényelmetlen palota kibővítendő s átalakítandó volna. Ybl mindkét tervnek a gipszmintáját is elkészíttette, s ezek a budavári Szt.-György-téren levő katonai szertárépület egyik földszinti termében vannak felállítva. A minta tizennégy négyszögméternyi területet foglal el s madártávlatban tünteti föl az átalakított királyi palotát és környékét — ugy a pesti minta budai oldalról. A palota kétféle mintája gépezet segélyével váltható föl s illeszthető a keretbe. Ybl a mintákat a jövő hó elején bemutatja a király ő felségének, ki valószinüleg ekkor fog végkép dönteni az építkezés sorsa felett. A minta, ha ő felsége megengedi, a jövő hónapban a közönség által is megtekinthető. Stefánia főherczegné Abázziában. Stefánia trónörökösné igen jól érzi magát Abázziában, ugy hogy ott időzését is meghosszabbította. Az időjárás is kedvező volt a szép tengerparton. József főherczeg népszerűségének természetes következménye az a sok hódolatteljes megemlékezés, a melyben karácsony estéje alkalmából évről-évre részesítik őt. A legutóbbi karácsony estéjén József főherczegről a többek között a néhai hires czigányprimás, Baloghnak lánya, Pusztainé is megemlékezett és Selmeczről faforgácsból valóságos művészettel készült virágbokrétával kedveskedett a Fáraóutódok fenséges patrónusának. A főherczeg czigány nyelven irt levélben köszönte meg a megemlékezést és buzdította az asszonyt, hogy ezt a szép házi ipart csak folytassa továbbra is buzgósággal. A levélhez jókora pénzösszeg is volt mellékelve. Nagy virágkiállítás József főherczeg tiszteletére. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület védnökének, József főherczegnek, a hazai kertészet buzgó pártolójának és Klotád főherczegasszony tiszteletére, tavaszkor Budapesten nagy virágkiállítást rendez.