Vasárnapi Ujság – 1889
1889-11-10 / 45. szám - A magyarországi néprajzi társaság alakuló gyülése 735. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
736 elnök: dr. Schwicker J. H., szakelőadók : Hermann Antal és Szentkláray Jenő. — Dunántúli német: elnök : Schneller István, szakelőadó : Kurz Sámuel. Erdélyi szász: elnök : dr. Teutsch G. D. Szakelőadók : Meltzl Oszkár és Wolff János. — Szepesi német: elnök: Sponer Andor, szakelőadók: Lindner Ernő és Weber Samu. — Horvát: e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. — Szerb: elnök dr. Nikolics Fodor, szakelőadók : Hadzsics Antal és Popovics István. — Bunyevácz: e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. Bolgár: elnök : Czirbusz Géza, szakelőadók: Koszilkov Lipót és Strausz Adolf. — Tót: e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. — Rutén: elnök: Firczák Gyula, szakelőadók: Csopey László, Drohobczky Gy. és Zloczkay M. — Lengyel: elnök: gr. Zalusky E. szakelőadó : dr. Fialowsky L. — Vende szakosztály szervezése későbbre halasztatott. — Rumén: elnök: dr. Marienescu Ath., szakelőadók: Alexics György, Mailand Oszkár és Moldován Gergely. — Olasz: e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. Görög: elnök: Lyka Miklós, szakelőadó : Tinkos György. — Örmény: elnök: Molnár Antal, szakelőadók : dr. Patrubány L. és Szongott Kr. — Czigány szakosztály: elnök: József főherczeg 0 fensége, helyettese : dr. P. Thewrewk Emil, szakelőadó: Hermann Antal. Bosnyák : e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. Finn-ugor: elnök : Budencz József, szakelőadók: Munkácsy Bernát és ifj. dr. Szinnyei J. — Török-tatár: elnök : Vámbéry Ármin, szakelőadók: dr. Kunos Ignácz és Thury József. — II. Folklore (népnyelvi hagyományok): elnök: dr. Meltzl Hugó, szakelőadó: dr. Katona Lajos. — III. A népélet használati tárgyai : elnök : gr. Zichy Jenő, szakelőadók : Gyarmathy Zsigáné, Hermán Ottó és Xantus János. IV. Népzene: elnök : gr. Zichy Géza, szakelőadók : Bartalus István, Káldy Gyula és Rohács H. —V. Anthropologia: (embertan) elnök: dr. Török Aurél, szakelőadó : Pápay Károly. — VI. Deviographia (népleírás): elnök : Keleti Károly, szakelőadók : György Aladár, Körösi József és dr. Thirring Gusztáv. — VII. Palaethnologia (népies régiségek): elnök : Pulszky Ferencz, szakelőadók: Fröhlich Róbert és Wosinszky Mór. — VIII. Graphika (népies képzőművészet): elnök : Székely Bertalan, szakelőadók: Feszty Árpád, Huszka József és Roskovics Ignácz. — Szakelőadókul mindenik osztályban esetleg még mások is felkérhetők. 45. SZÁM. 1889. XXXVI. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Szabados Ilonka. Költői beszély XII. énekben. Irta Támer János tolna-némedii evang. lelkész. A 283 lapra terjedő költemény egyszerű falusi történet, vagy inkább történetek lánczolata, mert a mese három nemzedéknek mondja el élete folyását. A műben a fő súly az erkölcsi tendencziára van fektetve, de a költői elemnek sincs egészen híjával. Igaz, hogy ez inkább a külsőségekben, a könnyed, folyékony verselésben és hangzatos rímekben nyilatkozik ; a költészetnek nehezebb, de egyúttal becsesebb sajátságai, a belső alakítás és a jellemfestés hiányzanak belőle. Szerző jól tenné, ha tanulmányozná a költészet nagy mestereinek alkotásait s ellesni igyekeznek a jellem- és mesefejlesztés titkát. Költői beszélyének mindjárt elején van egy jelenet (ahol az öreg Petres és felesége fiukat, a fiatal Petrest meg akarják házasítani), melyben a helyzet ugyanaz, mint Goethe Hermann és Dorotheájának egyik jelenetében , de míg Goethénél a valódi emberek, erényeikkel, hibáikkal s igaz emberi szenvedélyeikkel megindítják az események lendítő kerekét, addig «Szabados Ilonká»-ban az erény abstract fogalmának személyesítői sem igaz érdeket nem tudnak kelteni, sem a mese belső fejlődését megindítani nem képesek. Támernek nagy hibája a blságos terjengés is, ott ahol pár vonással kellene festeni, lapokon keresztül szónokol, vagy aprólékos leírásokkal fárasztja az olvasót. Szívesen elismerjük, hogy leírásai közt van több hangulatos vagy találó népies festés, de azért a hosszadalmas leírások művének inkább ártanak, semmint használnának. Föltétlen dicsérettel kell azonban megemlékeznünk arról a nemes erkölcsi érzésről s meleg hazafiságról, mely az egész művet átlengi, mely tulajdonságok Szabados Ilonkát a nép számára erkölcsnemesítő olvasmányul különösen ajánlják. A mű Tolna-Némediben jelent meg, ára 1 írt 50 kr. Uj regények. Az Athenaeum társaság kiadásából két uj regényt kaptunk. Az egyik Monostori Katinka, regény a szabadságharcz idejéből; irta Gyarmathy Zsigáné, ki jól választott tárgyhoz fűzi derék írói képességét, az események érdekes szövését, az alakok elevenítését, a leírásokat, s általában az előadás vonzó tulajdonait. Ára 1 írt. A másik regény egy kedvelt franczia szerző műve: «A barátnő», Henry Grévilletől, francziából fordította báró Oy. Ennek ára 1 frt 20 kr. A szombatosok, történetük, dogmatikájuk, és irodalmuk ; különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére és munkáira ; irta dr. Kohn Sámuel. Az Athenaeum-társulat kiadása. (Ára 2 frt 50 kr.) Erdély történetében sokszor van szó a szombatosokról, kiknek utolsó csoportja, a bizod-ujfalusi magyarság, 1869-ben áttért a zsidó vallásra. Dr. Kohn Sámuel, ki a magyarországi zsidók történetének megírásával már jó munkát végzett, nagy történelmi apparátussal adja elő a szombatosok történetét, üldözését, fokonkénti közeledésüket a zsidó valláshoz, és irodalmukat. Péchi Simon életének bő részt juttat a szerző, mint aki a szombatosok vallását alapította. Kohn könyve azt mutatja ki, hogy a szombatosok vallása mily mélyen gyökerezik a zsidók vallásában, s hogy egyházi irodalmuk fő forrása mennyit merített a zsidóktól. Sok kútfőt idéz, s ezekből számosat maga kutatott föl a kézirati emlékekből. Naptárak: Az Athenaeum nagy képes naptára már 31 -ik évfolyamát érte meg most. Vaskos nagy kötet, sok képpel, változatos olvasmányokkal. Szépirodalmi részében Reviczky Gyulától, Endrődi Sándortól, Dalmady Győzőtől, Ábrányi Emiltől, Palágyi Lajostól találunk költeményeket, Vadnai Károlytól, Tolnai Lajostól, Szabóné Nogáll Jankától, Márai Károlytól, Szanday Zénótól elbeszéléseket, Szokolay Kornéltól, dr. Hankó Vilmostól ismeretterjesztő czikkeket. Az év története arczképek és egyéb rajzok kíséretében szól a bel- és külföld eseményeiről. A «Közhasználati rész» szükséges tudnivalókat nyújt. A betűrendes hely- és tárgymutatóval ellátott «Tiszti czimtár» a közhivatalok, minisztériumok, köztörvényhatóságok, törvényszékek és járásbíróságok, tudományos és szépirodalmi intézetek, biztosító társulatok és pénzintézetek stb. sorát tartalmazza. Ára 1 frt. — «Mehet.» humorisztikus zóna-naptár, szerkeszti Pokrócz Ádám, több magyar viczczes tesur közreműködésével. Negyedik évfolyam. Pokrócz Ádám egyik élczlapunk ismert alakja. Itt is a vasutasokról viczczelődik. Van a naptárban néhány hosszabb humoreszk, sok adoma és majdnem minden lapon karrikatura. Kiadta Singer és Wolfner könyvkereskedése s ára 60 krajczár. «Hoch!» Hexti Nabdár. A «Borsszem Jankó» szerkesztőségéből minden évben kikerülő humorisztikus naptár ezt a czimet kapta 1890-re. Az ismeretes pressburgi hazafi Kraxelhuber Tóbiás planétája alatt jött ez a naptár a svarcz-gelb világra. A czimlapon ott lobogtatja a fekete-sárga zászlót «hoch» felirattal, míg Mokány Bérczi és Tarjagos Illés vállaikon tartják a nevezetes hazafit. Mottója: «Abczug az Abczug és éljen az Éljen.» A humoros rész az év 12 hónapjának illusztrálásával kezdődik, mellékelve hozzá Sanyaró Vendel étekrendje. A «Borsszem Jankó» mulatságos alakjai a naptárban is helyt állnak magukért. Mokány Bérczi a párisi kiállításról beszél, ahol sok kalandja volt. Az apró adomák és jóízű ötletek ép úgy, mint a nagyobb tréfás dolgok hatását a jó karikatúrák egész sora emeli, majd minden oldalra jutván ezekből, néha több is. Jankó János, a kitűnő torzképrajzoló mellett Homicskó Athanáz vett részt az illusztrálásban. A mulatságos naptár az Athanaeum-társulat kiadása s ára «egy színehagyott kék flóres nikszoláros értékben.» Zsidó közigazgatási naptár az 5650-ik évre (1889—90.) Az izr. felekezeti ügyek almanachja, az anyakönyvek vezetésére vonatkozó összes kormányi intézkedésekkel és rendeletekkel, a kultusz-minisztérium által megállapított anyakönyvi kerület-felosztásokkal, a házassági ügyek s a hitközségi élet körébe tartozó szabályokkal, iskolaügyi rendeletekkel, stb., melyek először vannak így összegyűjtve. A «Magyar-zsidó Szemle» szerkesztősége bocsátotta közre, s az Athenaeum-társaság adta ki; ára 90 kr. Előjegyzési és fali naptárak. A Posner K. Lajos és fia műintézet a jövő évre is kiadta az Előjegyzési naptárt a sorshúzási napok megjelölésével, a bélyegfokozatok, postai és távirdai díjjegyzékek feltüntetésével. Ugyanott megjelent a falra függeszthető Jegyzék naptár és Fali naptár, hasznos tudnivalókból álló széljegyzetekkel. Hadtudományi pályakérdések az akadémián. Az akadémia hadtudományi bizottsága a jövő évben «Egyetemes hadtudományi könyvtár» czimen gyűjteményes vállalatot indít meg, melynek első kötetére most hirdet pályázatot. Az első kötet számára az 1866-iki osztrák-porosz és osztrák-olasz hadjáratok leírását kívánja a bizottság. A leírás tisztán katonai szempontból készüljön s legfölebb 25 ivre terjedhet. Határidő 1890. nov. 1.; a tervezetet decz. 10-ig kell benyújtani a hadtudományi bizottság előadójához,Horváth Jenő honvédszázadoshoz, Lónyayutcza 9. sz. A vállalat második kötete az orosz-török, harmadik kötete a német-franczia háborút fogja tárgyalni. Pályázatot hirdet továbbá a bizottság oly dolgozatra, mely a magyar hadtörténelem valamely nevezetesebb eseményét irja le önálló kutatások alapján. Jutalma 20 arany, benyújtási határideje 1890. május 1. Előfizetési felhívások. Katona Árpád költeményeire hirdet előfizetést Szatmárról Deák Kálmán. Katona Árpád már tíz év előtt elhunyt, szép reménységeket vivén magával a sírba. Egy kötetet még életében kiadott költeményeiből. Barátai most ujabb, s már fejlettebb tehetséggel irt költeményeiből gyűjtenek össze egy kötetet. Előfizetési ára 1 frt, diszkötésben 1 frt 80 kr. A megrendelések Szatmárra, Molnár János nyomdájába intézendők. — Parasztok czimen falusi történetekből (a nép- és havasi életből) egy kötetet ad ki Lengyel Sándor Kolozsvártt, egy forint előfizetési ár mellett. A műcsarnok téli kiállítása nov. 15-ikén nyilik meg, s valószínüleg egyike lesz a műcsarnok legnagyobb és legváltozatosb kiállításainak. Eddig összesen 305 művész jelentett be 678 műtárgyat. Az idegen nemzetek is igen érdekesen lesznek képviselve. A belga művészek, kik minden kiállítás iránt annyi figyelmet tanúsítanak, 92 festményt küldtek, melyek a genti kiállítából vannak kiválogatva. A müncheni kiállításból is 60 festményt jelentettek be, köztük igen becseseket. A franczia művészek a szokottnál nagyobb számban jelennek meg. Ezek közt lesz Dabant Albertnek a párisi szalonban feltűnést keltett «Hajótöröttek mentése» czimü óriási festménye, melyet a franczia kormány engedett át a kiállításra. Lefebvre, a franczia művészet egyik legünnepeltebb képviselője, szintén bejelentett egy festményt s ez alkalomból a képzőművészeti társulathoz hosszabb levelet irt, melyben a többi közt azt mondja, hogy mennyire örvendetes és hízelgő reá a magyar közönségnek elismerése az ő művészete iránt s hogy annak viszonzásául törekedni fog minden évben valamely jelentékenyebb művével részt venni kiállításainkon. Tudvalevő, hogy Lefebvre-nek «Ondine»-ja, a mester egyik remekműve a nemzeti múzeum képtárában van néhány év óta. Az eddigi bejelentésekből is látható, hogy Budapesten még alig volt oly magas színvonalon álló nemzetközi képtárlat, mint aminő lesz a legközelebbi téli kiállítás. A színházak állami segélyezése. Az 1890-iki országos költségvetésben az operaszínházra 215,000 frt van fölvéve, 30 300 frttal kevesebb, mint az idén , ezen kívül 27,750 frt az operaszínház adósságainak törlesztésére ; a nemzeti színház segélyezésére 53,000 frt, adósságai törlesztésére 38,000 frt, nyugdíjintézetére 8000 frt; a kolozsvári nemzeti színház segélyezésére 14,000 frt; ezenkívül a magyar színészegyesület segélyezésére 5000 frt. Az összes kiadás 388,050 frt. Ebből a nemzeti színházi alapok jövedelme 27, 300 frt. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia nov. 4-iki ülésén Hunfalvy Pál elnökölt, s két nyelvészeti felolvasás volt napirenden. Imre Sándor, a jeles nyelvész, nagyobb tanulmányt irt «A középkori magyar irodalom stíljáról.» Ebből adott elő egyes részeket Simonyi Zsigmond, a vidéken élő szerző helyett. A magyar nyelv történeti emlékei immár nagy részben a közönség kezei közt vannak. Eljött az ideje, hogy ezekkel behatóbban foglalkozzunk. Imre magvas tanulmánya a kódexek irodalmának szépészeti vizsgálata, s azt kutatja, hogy a magyar nyelv első művelői mikép tudták kifejezni gondolataikat, eszméiket, hogyan kezelték a nyelvet. A régi prózával eddig nem sokat foglalkoztak. Imre ezeket vizsgálja. A legrégibb kódexek vallásos tartalmúak, fordítások, s látszik rajtuk, hogy a fordító sokszor nem értette az eredetit, vagy pedig a megértett szöveget nem tudta kifejezni. A kódexek stíljéről átalában nem lehet sok jót mondani. Szabatosságot is hiában keresünk azokban. A középkori írók azonban nemcsak ösztönszerűleg, hanem öntudatosan is foglalkoznak a nyelvvel: a népnyelvből kezdenek szóbőséget gyűjteni, idegen szavakat is jól alkalmaznak, és fejlesztik az irodalmi nyelvet. A szép iránt, is bírnak érzékkel. Az élénk figyelemmel hallgatott felolvasás után Munkácsi Bernát folytatta jelentését a vogulok földjén tett nyelvészeti tanulmányútjáról. Ez útjának többféle tudományos eredmény köszönhető. Elsősorban becses vogul énekgyüjteménye, mely főkép hősi énekekből, istenek himnuszaiból, medveénekekből áll. A Szozva és Szigva folyók vidékén dus aratás kezdődött számára : egész serege a világ teremtésére, a víz- és tűzözönre, az istenek harczaira és a medvekultuszra vonatkozó, eposzi hangú népkölteményeknek jutott birtokába. A Tarda folyó alvidékén Munkácsi eddigelé ismeretlen vogul tájszólást fedezett fel, melynek nyelve sok érdekes tanulságot foglal magában az ugor nyelvekre s köztük különösen a magyarra nézve. Ez előadást is tetszéssel fogadták. A Kisfaludy-társaság október 30-iki ülésében mint említettük Lévai József «Emlékezések Tompa Mihályról» czimű dolgozatát olvasta föl. Közöljük itt erről a következő ismertető sorokat: Lévay bizalmas ismeretségben volt a költővel s ez az ismeretség még a negyvenes évekből eredt.