Vasárnapi Ujság – 1889

1889-11-10 / 45. szám - A magyarországi néprajzi társaság alakuló gyülése 735. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

736 elnök: dr. Schwicker J. H., szakelőadók : Hermann Antal és Szentkláray Jenő. — Dunántúli német: elnök : Schneller István, szakelőadó : Kurz Sámuel. Erdélyi szász: elnök : dr. Teutsch G. D. Szak­előadók : Meltzl Oszkár és Wolff János. — Szepesi német: elnök: Sponer Andor, szakelőadók: Lindner Ernő és Weber Samu. — Horvát: e szakosztály szervezése későbbre h­alasztatott. — Szerb: elnök dr. Nikolics Fodor, szakelőadók : Hadzsics Antal és Popovics István. — Bunyevácz: e szakosztály szer­vezése későbbre halasztatott. Bolgár: elnök : Czir­busz Géza, szakelőadók: Koszilkov Lipót és Strausz Adolf. — Tót: e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. — Rutén: elnök: Firczák Gyula, szakelőadók: Csopey László, Droh­obczky Gy. és Zloczkay M. — Lengyel: elnök: gr. Zalusky E. szakelőadó : dr. Fialowsky L. — Vend­­e szakosz­tály szervezése későbbre halasztatott. — Rumén: elnök: dr. Marienescu Ath., szakelőadók: Alexics György, Mailand Oszkár és Moldován Gergely. — Olasz: e szakosztály szervezése későbbre halasztatott. Görög: elnök: Lyka Miklós, szakelőadó : Tink­os György. — Örmény: elnök: Molnár Antal, szak­előadók : dr. Patrubány L. és Szongott Kr. — Czi­gány szakosztály: elnök: József főherczeg 0 fen­sége, helyettese : dr. P. Th­ewrewk Emil, szakelőadó: Hermann Antal. Bosnyák : e szakosztály szer­vezése későbbre halasztatott. Finn-ugor: elnök : Budencz József, szakelőadók: Munkácsy Bernát és ifj. dr. Szinnyei J. — Török-tatár: elnök : Vámbéry Ármin, szakelőadók: dr. Kunos Ignácz és Thury József. — II. Folklore (népnyelvi hagyományok): elnök: dr. Meltzl Hugó, szakelőadó: dr. Katona Lajos. — III. A népélet használati tárgyai : elnök : gr. Zichy Jenő, szakelőadók : Gyarmath­y Zsigáné, Hermán Ottó és Xantus János. IV. Népzene: elnök : gr. Zichy Géza, szakelőadók : Bartalus Ist­ván, Káld­y Gyula és Rohács H. —V. Anthropologia: (embertan) elnök: dr. Török Aurél, szakelőadó : Pápay Károly. — VI. Deviographia (népleírás): elnök : Keleti Károly, szakelőadók : György Aladár, Körösi József és dr. Thirring Gusztáv. — VII. Pa­laethnologia (népies régiségek): elnök : Pulszky Fe­rencz, szakelőadók: Fröhlich Róbert és Wosinszky Mór. — VIII. Graphika (népies képzőművészet): elnök : Székely Bertalan, szakelőadók: Feszty Árpád, Huszka József és Roskovics Ignácz. — Szakelőadó­kul mindenik osztályban esetleg még mások is felkérhetők. 45. SZÁM. 1889. XXXVI. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Szabados Ilonka. Költői beszély XII. énekben. Irta Támer János tolna-némedii evang. lelkész. A 283 lapra terjedő költemény egyszerű falusi történet, vagy inkább történetek lánczolata, mert a mese három nemzedéknek mondja el élete folyását. A műben a fő súly az erkölcsi tendencziára van fek­tetve, de a költői elemnek sincs egészen híjával. Igaz, hogy ez inkább a külsős­égekben, a könnyed, folyékony verselésben és hangzatos rímekben nyi­latkozik ; a költészetnek nehezebb, de egyúttal be­csesebb sajátságai, a belső alakítás és a jellemfestés hiányzanak belőle. Szerző jól tenné, ha tanulmá­nyozná a költészet nagy mestereinek alkotásait s el­lesni igyekeznek a jellem- és mesefejlesztés titkát. Költői beszélyének mindjárt elején van egy jelenet (a­hol az öreg Petres és felesége fiukat, a fiatal Pet­rest meg akarják házasítani), melyben a helyzet ugyanaz, mint Goethe Hermann és Dorotheájának egyik jelenetében , de míg Goethénél a valódi em­berek, erényeikkel, hibáikkal s igaz emberi szenve­délyeikkel megindítják az események lendítő kere­két, addig «Szabados Ilonká»-ban az erény abstract fogalmának személyesítői sem igaz érdeket nem tud­nak kelteni, sem a mese belső fejlődését megindí­tani nem képesek. Támernek nagy hibája a b­­lságos terjengés is, ott a­hol pár vonással kellene festeni, lapokon keresztül szónokol, vagy aprólékos leírások­kal fárasztja az olvasót. Szívesen elismerjük, hogy leírásai közt van több hangulatos vagy találó népies festés, de azért a hosszadalmas leírások művének inkább ártanak, semmint használnának. Föltétlen dicsérettel kell azonban megemlékeznünk arról a nemes erkölcsi érzésről s meleg hazafiságról, mely az egész művet átlengi, mely tulajdonságok Szaba­dos Ilonkát a nép számára erkölcsnemesít­ő olvas­mányul különösen ajánlják. A mű Tolna-Némediben jelent meg, ára 1 írt 50 kr. Uj regények. Az Athenaeum társaság kiadásából két uj regényt kaptunk. Az egyik Monostori­ Ka­tinka, regény a szabadságharcz idejéből; irta Gyar­mathy Zsigáné, ki jól választott tárgyhoz fűzi derék írói képességét, az események érdekes szövését, az alakok elevenítését, a leírásokat, s általában az elő­adás vonzó tulajdonait. Ára 1 írt. A másik regény egy kedvelt franczia szerző műve: «A barátnő», Henry Grévilletől, francziából fordította báró O­y. Ennek ára 1 frt 20 kr. A szombatosok, történetük, dogmatikájuk, és iro­dalmuk ; különös tekintettel Péch­i Simon főkan­czellár életére és munkáira ; irta dr. Kohn Sámuel. Az Athenaeum-társulat kiadása. (Ára 2 frt 50 kr.) Erdély történetében sokszor van szó a szombato­sokról, kiknek utolsó csoportja, a bizod-ujfalusi ma­gyarság, 1869-ben áttért a zsidó vallásra. Dr. Kohn Sámuel, ki a magyarországi zsidók történetének megírásával már jó munkát végzett, nagy történelmi apparátussal adja elő a szombatosok történetét, ül­dözését, fokonkénti közeledésüket a zsidó valláshoz, és irodalmukat. Péchi Simon életének bő részt jut­tat a szerző, mint a­ki a szombatosok vallását alapí­totta. Kohn könyve azt mutatja ki, hogy a szomba­tosok vallása mily mélyen gyökerezik a zsidók vallá­sában, s hogy egyházi irodalmuk fő forrása mennyit merített a zsidóktól. Sok kútfőt idéz, s ezekből szá­mosat maga kutatott föl a kézirati emlékekből. Naptárak: Az Athenaeum nagy képes naptára már 31 -ik évfolyamát érte meg most. Vaskos nagy kötet, sok képpel, változatos olvasmányokkal. Szépiro­dalmi részében Reviczky Gyulától, Endrődi Sándor­tól, Dalmady Győzőtől, Ábrányi Emiltől, Palágyi Lajostól találunk költeményeket, Vadnai Károlytól, Tolnai Lajostól, Szabóné­ Nogáll Jankától, Márai Károlytól, Szanday Zénótól elbeszéléseket, Szokolay Kornéltól, dr. Hankó Vilmostól ismeretterjesztő czikkeket. Az év története arczképek és egyéb rajzok kíséretében szól a bel- és külföld eseményeiről. A «Közhasználati rész» szükséges tudnivalókat nyújt. A betűrendes hely- és tárgymutatóval ellátott «Tiszti czimtár» a közhivatalok, minisztériumok, köztör­vényhatóságok, törvényszékek és járásbíróságok, tu­dományos és szépirodalmi intézetek, biztosító társu­latok és pénzintézetek stb. sorát tartalmazza. Ára 1 frt. — «Mehet.» h­umorisztikus zóna-naptár, szer­keszti Pokrócz Ádám, több magyar viczczes tesur közreműködésével. Negyedik évfolyam. Pokrócz Ádám egyik élczlapunk ismert alakja. Itt is a vas­utasokról viczczelődik. Van a naptárban néhány hosszabb humoreszk, sok adoma és majdnem min­den lapon karrikatura. Kiadta Singer és Wolfner könyvkereskedése s ára 60 krajczár. «Hoch!» Hexti Nabdár. A «Borsszem Jankó» szerkesztőségéből minden évben kikerülő h­umorisz­tikus naptár ezt a czimet kapta 1890-re. Az ismeretes pressburgi hazafi Kraxelhuber Tó­biás planétája alatt jött ez a naptár a svarcz-gelb világra. A czimlapon ott lobogtatja a fekete-sárga zászlót «hoch» felirattal, míg Mokány Bérczi és Tarjagos Illés vállaikon tartják a nevezetes hazafit. Mottója: «Abczug az Abczug és éljen az Éljen.» A humoros rész az év 12 hónapjának illusztrálásával kezdődik, mellékelve hozzá Sanyaró Vendel étek­rendje. A «Borsszem Jankó» mulatságos alakjai a naptárban is helyt állnak magukért. Mokány Bérczi a párisi kiállításról beszél, a­hol sok kalandja volt. Az apró adomák és jóízű ötletek ép úgy, mint a na­gyobb tréfás dolgok hatását a jó karikatúrák egész sora emeli, majd minden oldalra jutván ezekből, néha több is. Jankó János, a kitűnő torzképrajzoló mellett Homicskó Athanáz vett részt az illusztrálás­ban. A mulatságos naptár az Ath­anaeum-társulat kiadása s ára «egy színehagyott kék flóres niksz­oláros értékben.» Zsidó közigazgatási naptár az 5650-ik évre (1889—90.) Az izr. felekezeti ügyek almanachja, az anyakönyvek vezetésére vonatkozó összes kormányi intézkedésekkel és rendeletekkel, a kultusz-minisz­térium által megállapított anyakönyvi kerület-fel­osztásokkal, a házassági ügyek s a hitközségi élet körébe tartozó szabályokkal, iskola­ügyi rendeletek­kel, stb., melyek először vannak így összegyűjtve. A «Magyar-zsidó Szemle» szerkesztősége bocsátotta közre, s az Athenaeum-társaság adta ki; ára 90 kr. Előjegyzési és fali naptárak. A Posner K. La­jos és fia műintézet a jövő évre is kiadta az Előjegy­zési naptárt a sorshúzási napok megjelölésével, a bélyegfokozatok, postai és távirdai díjjegyzékek fel­tüntetésével. Ugyanott megjelent a falra függeszthető Jegyzék naptár és Fali naptár, hasznos tudnivalók­ból álló szél­jegyzetekkel. Hadtudományi pályakérdések az akadémián. Az akadémia hadtudományi bizottsága a jövő év­ben «Egyetemes hadtudományi könyvtár» czimen gyűjteményes vállalatot indít meg, melynek első kö­tetére most hirdet pályázatot. Az első kötet számára az 1866-iki osztrák-porosz és osztrák-olasz hadjára­tok leírását kívánja a bizottság. A leírás tisztán ka­tonai szempontból készüljön s legfölebb 25 ivre ter­jedhet. Határidő 1890. nov. 1.; a tervezetet decz. 10-ig kell benyújtani a hadtudományi bizottság elő­adójához,Horváth Jenő honvédszázadoshoz, Lónyay­utcza 9. sz. A vállalat második kötete az orosz-török, harmadik kötete a német-franczia háborút fogja tárgyalni. Pályázatot hirdet továbbá a bizottság oly dolgozatra, mely a magyar hadtörténelem valamely nevezetesebb esem­ényét irja le önálló kutatások alap­ján. Jutalma 20 arany, benyújtási határideje 1890. május 1. Előfizetési felhívások. Katona Árpád költemé­nyeire hirdet előfizetést Szatmárról Deák Kálmán. Katona Árpád már tíz év előtt elhunyt, szép remény­ségeket vivén magával a sírba. Egy kötetet még éle­tében kiadott költeményeiből. Barátai most ujabb, s már fejlettebb tehetséggel irt költeményeiből gyűjte­nek össze egy kötetet. Előfizetési ára 1 frt, diszkö­tésben 1 frt 80 kr. A megrendelések Szatmárra, Molnár János nyomdájába intézendők. — Parasztok czimen falusi történetekből (a nép- és havasi életből) egy kötetet ad ki Lengyel Sándor Kolozsvártt, egy forint előfizetés­i ár mellett. A műcsarnok téli kiállítása nov. 15-ikén nyilik meg, s valószínüleg egyike lesz a műcsarnok legna­gyobb és legváltozatosb kiállításainak. Eddig össze­sen 305 művész jelentett be 678 mű­tárgyat. Az ide­gen nemzetek is igen érdekesen lesznek képviselve. A belga művészek, kik minden kiállítás iránt annyi figyelmet tanúsítanak, 92 festményt küldtek, melyek a genti kiállítá­ból vannak kiválogatva. A müncheni kiállításból is 60 festményt jelentettek be, köztük igen becseseket. A franczia művészek a szo­kottnál nagyobb számban jelennek meg. Ezek közt lesz Dabant Albertnek a párisi szalonban feltű­nést keltett «Hajótöröttek mentése» czimü óriási festménye, melyet a franczia kormány engedett át a kiállításra. Lefebvre, a franczia művészet egyik leg­ünnepeltebb képviselője, szintén bejelentett egy festményt s ez alkalomból a képzőművészeti társulat­hoz hosszabb levelet irt, melyben a többi közt azt mondja, hogy mennyire örvendetes és hízelgő reá a magyar közönségnek elismerése az ő művészete iránt s hogy annak viszonzásául törekedni fog min­den évben valamely jelentékenyebb művével részt venni kiállításainkon. Tudvalevő, hogy Lefebvre-nek «Ondine»-ja, a mester egyik remekműve a nemzeti múzeum képtárában van néhány év óta. Az eddigi bejelentésekből is látható, hogy Budapesten még alig volt oly magas színvonalon álló nemzetközi kép­tárlat, mint a­minő lesz a legközelebbi téli kiál­lítás. A színházak állami segélyezése. Az 1890-iki országos költségvetésben az operaszínházra 215,000 frt van fölvéve, 30 300 frttal kevesebb, mint az idén , ezen kívül 27,750 frt az operaszínház adósságainak törlesztésére ; a nemzeti színház segélyezésére 53,000 frt, adósságai törlesztésére 38,000 frt, nyugdíjinté­zetére 8000 frt; a kolozsvári nemzeti színház segé­lyezésére 14,000 frt; ezenkívül a magyar színész­egyesület segélyezésére 5000 frt. Az összes kiadás 388,050 frt. Ebből a nemzeti színházi alapok jöve­delme 27, 300 frt. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia nov. 4-iki ülésén Hunfalvy Pál elnökölt, s két nyelvészeti felolvasás volt napirenden. Imre Sándor, a jeles nyelvész, nagyobb tanul­mányt irt «A középkori magyar irodalom stíljáról.» Ebből adott elő egyes részeket Simonyi Zsigmond, a vidéken élő szerző helyett. A magyar nyelv történeti emlékei immár nagy részben a közönség kezei közt vannak. Eljött az ideje, hogy ezekkel be­hatóbban foglalkozzunk. Imre magvas tanulmánya a kódexek irodalmának szépészeti vizsgálata, s azt kutatja, hogy a magyar nyelv első művelői mikép tudták kifejezni gondolataikat, eszméiket, hogyan kezelték a nyelvet. A régi prózával eddig nem sokat foglalkoztak. Imre ezeket vizsgálja. A legrégibb kó­dexek vallásos tartalmúak, fordítások, s látszik raj­tuk, hogy a fordító sokszor nem értette az eredetit, vagy pedig a megértett szöveget nem tudta kife­jezni. A kódexek stíljéről átalában nem lehet sok jót mondani. Szabatosságot is hiában keresünk azokban. A középkori írók azonban nemcsak ösztön­szerűleg, hanem öntudatosan is foglalkoznak a nyelvvel: a népnyelvből kezdenek szóbőséget gyűj­teni, idegen szavakat is jól alkalmaznak, és fejlesz­tik az irodalmi nyelvet. A szép iránt, is bírnak ér­zékkel. Az élénk figyelemmel hallgatott felolvasás után Munkácsi Bernát folytatta jelentését a vogu­lok földjén tett nyelvészeti tanulmányútjáról. Ez útjának többféle tudományos eredmény köszön­hető. Első­sorban becses vogul énekgyüjteménye, mely főkép hősi énekekből, istenek himnuszaiból, medveénekekből áll. A Szozva és Szigva folyók vi­dékén dus aratás kezdődött számára : egész serege a világ teremtésére, a víz- és tűzözönre, az istenek harczaira és a medvekultuszra v­onatkozó, eposzi hangú népkölteményeknek jutott birtokába. A Tarda folyó alvidékén Munkácsi eddigelé ismeretlen vogul tájszólást fedezett fel, melynek nyelve sok ér­dekes tanulságot foglal magában az ugor nyelvekre s köztük különösen a magyarra nézve. Ez előadást is tetszéssel fogadták. A Kisfaludy-társaság október 30-iki ülésében mint említettük Lévai­ József «Emlékezések Tompa Mihályról» czimű dolgozatát olvasta föl. Közöljük itt erről a következő ismertető sorokat: Lévay bizalmas ismeretségben volt a költővel s ez az ismeretség még a negyvenes évekből eredt.

Next