Vasárnapi Ujság – 1889

1889-04-14 / 15. szám - Kendelényi Farkas: Rövid ruhás leányka 242. oldal / Költemények

246 az ott kiásott emlékekből egy muzeumot szervezzen. Ez által a látnivalók száma ismét szaporodnék eg­­gyel Budapesten. A muzeumot az egyesület szerint leghelyesebb lenne az ásatások színhelyén beren­dezni, a­hol erre a kiásott bazár korszerű restaurá­lása után teljesen alkalmas lenne. Magyar művész a pápánál. Paczka Ferencz festőművész, a­ki ez idő szerint Rómában időzik, abban a kitüntető szerencsében részesült, hogy ő szentsége megbízta a saját arczképe elkészítésével. A pápa már több ízben ült is a magyar festőmű­vész előtt. Uj püspök. Karánsebesi gör. keleti püspökké az elhunyt Popasu helyére az e hó 10-ikén tartott szi­nódus 52 szavazattal 3 ellenében Popea Miklós nagy­szebeni archimandritát választotta meg. Popea 1828-ban Élőpatakon született. A papi rendbe lépvén, Saguna érsek mellett mint titkár hosszabb ideig működött. 1873-ban és 1874-ben metropolita kandidatus volt Saguna és Ivácskovics halála után. Dicsérik adminisztrátori képességeit. A politikával mindig szeretett foglalkozni s a szélső románokkal tartott. Politikai magatartásának kö­szönheti, hogy midőn az erdélyi román népmivelő társaság elnökévé választották, a kormány nem erő­sítette meg ez állásában. A püspökséghez is hátra még a legfelsőbb helybenhagyás. Reménylik azonban, hogy ez nem fog elmaradni. Román nyelven több munkát irt; ezek között van «A régi görög-keleti metropolita Erdélyben», melyben több a képzelődés, mint a történelem. Magyarul csak keveset tud. A kenyérmezei csata emléke. A hunyadmegyei történeti és régészeti társulat oszlopot állított Bá­thori és Kinizsi győzelme emlékére az alkenyéri vasúti indóháznál. Az ünnepélyes leleplezés május 30-ikára van kitűzve. Czigányzene a párisi Eiffel-toronyban. A párisi világtárlaton bemutatandó magyar csárdába egyik szegedi czigánytársulatot szerződteté egy párisi zeneczég. Ezt a bandát, mely Urbán vezetése alatt áll, egy franczia író ajánlatára hivták meg, ki a buda­pesti orsz. kiállítás szegedi csárdájában nagyon meg­kedvelte őket. Bemutató előadásukat május elsején reggel az Eiffel-toronyban fogják tartani. Kirándulások Párisba. A párisi világtárlat alkal­mából a fővárosból több társas utazást rendeznek Párisba. Az egyik társaság Helfi Ignácz képviselő vezetése alatt megy, útba ejti Olaszországot is, és látogatást tesz Kossuthnál. Jul. 2-ikán indulnak, s először Velenczét, Veronát, Milánót, Turint látogat­ják meg, hová jul. 5-ikén érnek, Párisba pedig 7-én, s ott egy hetet töltenek, ugy hogy a jul. 14-iki nemzeti ünnepen is jelen lesznek. A Párisban való tartózkodás után a jegy még husz napi érvén­nyel bir, mely időt ki-ki tetszése szerint töltheti el s visszautazhatik bármely vonattal. A kirándulásban hölgyek is vehetnek részt. A részvételi díj két rész­letben fizetendő : 60 forint előzetesen a beiratkozás­nál, 100 forint pedig június hó 25-ikéig, mindenkor Dolinay Gyula titkár és pénztáros kezeihez, kecske­méti utcza 13-ik szám alatt, hol a kirándulási bizott­ság irodája van. A franczia forradalom szobra. A franczia ka­mara igen kicsinyesen járt el a franczia forradalom szobrát illető pályázat tárgyában. Cassagnac ellenzi a javaslatot, mert a szobor fölöttébb költséges és na­gyon szomorú emlékeket idézne fel. A kamara végre hosszabb vita után, 247 szavazattal 116 ellen, meg­szavazta a javaslott költséget, de azon hozzátétellel, hogy a szobor összes költségei nem haladhatják túl a 2 millió frankot. A kamara nem volt mindig ily takarékos. A franczia forradalom emlékszobra csakis nagyszerű mű lehet, nemcsak a jelképzendő nagy esemény jelentőségénél fogva, hanem a­miatt is, hogy e szobor hivatva volna előtüntetni a művésze­tek haladását a forradalom óta. A szevillai székesegyház. A világ legszebb mo­numentális épületeinek egyikét, a szevillai dómot, végpusztulás fenyegeti. Egyes részei már régebben bedőltek, de nagy költségek árán újjáépítették. A spanyol királynő kívánságára a minisztérium külön bizottságot küldött ki a székesegyház megvizsgálá­sára. A vizsgálat eredményéről Xiguena gróf a na­pokban tett jelentést a minisztertanács előtt s a je­lentés szerint az egész épületet gyökeresen kellene restaurálni, de még így is kétséges hogy egyátalán fentartható-e. Az újjáépítés legkevesebb 11 millió frankba kerülne. Bizonyos, hogy a kortes azonnal összeülése után foglalkozni fog e kérdéssel, mely valóságos nemzeti üg­gyé nőtte ki magát, vinni a girondiakat és Robespierret. Már I. Napoleon idejében a vegytan professzora volt. 1824-ben nevez­ték őt ki a világhírű gobelin-gyárhoz a fonálfestő osztály igazgatójává s mint ilyen valóban nagy érde­meket szerzett a színek vegyítése körül. A­mit ma a tekhnológia festékekről tud, annak az alapját mind Chevreuil vetette meg. 1830-ban professzor lett a természetrajzi múzeumnál, 1871-ben a kommün alatt ő mentette meg a felgyújtástól a gobelin-gyá­rát. Mikor a századik esztendeje felé kezdett köze­ledni, tudományos érdemeit szinte elfeledték, de vi­lághírű ritkaság lett, mint a tudósok Mattuzsáleme. Még ez előtt pár hónappal is híven eljárt az aka­démia üléseire ez az igazi «halhatatlan» és bár tel­jes süketsége miatt egy szót sem érthetett az előadá­sokból, ott ült elejétől végig, mert hízelgett h­iúságá­nak, hogy az idegenek nem győzik őt bámulni a kar­zatról. Csak pár hó előtt kezdett gyöngélkedni, de még a legutóbbi napokban is rendesen kikocsizott az Eiffel-toronyhoz, mely igen érdeklette. A múlt héten meghalt egyetlen fia (egy nyugalomba vonult, 69 éves törvényszéki bíró) és hű gazdasszonya, a­ki ötven esztendő óta szolgálta őt. Mindkét halálesetet eltitkolták előtte. Chevreuil századik születésnap­ját nagy ünneppel ülte meg ezelőtt három évvel a franczia akadémia, s akkor arczképét mi is bemu­tattuk. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: CSERMÁK BÉLA, a budapesti kir. törvényszék nyugalmazott el­nöke, kit a bíróságok újjászervezésekor neveztek ki e fontos állásra, 58 éves korában, Esztergomban.­­­­Zelistyei WLAD KORNÉL, gödöllői kir. járásbirósági telekkönyvezető, élete 35-ik évében. — CSÍK JÓ­ZSEF, volt. építőmester és czementgyáros, 73 éves, Budapesten; — ugyanitt FABINY GYULA, a fővárosi szabó-ipartársulat alelnöke, 43 éves. — VASS PÁL, Szeged város főjegyzője, kinek holttestét a Tiszából fogták ki. — KOVÁCH KÁLMÁN­, Bihar vármegye mezőkeresztesi járása szolgabirája, 40 éves. — ANTAL ISTVÁN, Károlyi Alajos gróf erdődi uradalmi főtisztje, Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, Erdődön, 55 éves. — ORBAY MIHÁLY, régi táblabíró, a szabadságharczban honvédhadbíró, 84 éves. — Földvári SCHMIDT ALBERT, a szabadságh­arcz egyik derék honvéde, Brassóban. — BÍRÓ GYULA, m. k. ál­lamvasuti állomási elöljáró és postamester, a heves­megyei Bakián, 35 éves, — THIRRING FERDINÁND, a soproni takarékpénztár igazgatósági tagja, tekinté­lyes polgár, Sopronban. — Báró BARKÓCZY FERENCZ, 72 éves, Kassán. — DETRICH JÓZSEF, bányatárs­pénztári h. gondnok, 59 éves, Selmeczbányán. KLAUZÁL GÁBORNÉ, szül. Kovács Emma, az első magyar földmivelési miniszter özvegye, meghalt e hó 9-ikén, Budapesten, 57 éves korában, özvegysége 23-ik évében. Három gyermeke maradt: Gábor, kultuszminiszteri fogalmazó, Emma és Mária. Ki­vülök még menye, szül. Degré Katicza, Degré Ala­jos­ veterán irónk leánya és bátyja, Kovács György, kalocsai érsekuradalmi tisztviselő, gyászolják. Finom miveltségű és jólelkű nő volt. Sok fájdalmon és küz­delmen ment keresztül életében. Jegyben járt Nagy Sándorral, az aradi vértanuk egyikével, a­kit sokáig gyászolt. 1853-ban ment nőül Klauzál Gáborhoz. Midőn 1866-ban özvegy lett, két leányával Drezdába utazott s ott neveltette őket. Több évi külföldön való időzés után visszatért Magyarországba s itt tel­jesen visszavonult életet élt, gyermekeinek szentelve minden idejét. Huzamos idő óta betegeskedett s a mult évben Szliácson és Tátrafüreden keresett üdülést. Özv. MÜLHAUSEN TIVADARNÉ, szül. Dőry Mária bárónő, b. Dőry József, bihari főispán nővére, 63 éves, Pápán.­­— SCHWEIGHARDT DONATA, az esztergomi Szent-Vincze apáczák tagja, jeles tanítónő, kinek 26 éves korában történt halála átalános részvétet kelt.­­ JUHÁSZ ZSIGMONDNÉ, szül. Ruffy Aloizia, Nyit­rán, életének 65-ik évében. — SZIGETHY SÁNDORNÉ, szül. galsai Kováts Aloizia, 56 éves, Zala­egersze­gen. — Kiss MARGIT, 16 éves, Miskolczon. — BA­LOGH­­ JÁNOSNÉ, szül. Vizy Emma, Balogh János taka­rékpénztári pénztárnok neje, Kézdivásárhelyi, élete 47-ik évében. — Özv. SCHACHNER ERNŐNÉ, szül. Iván­csics Szidónia, 45 éves, Hódmezővásárhelyit. — UN­GARDNÉ, szül. Bogáthy Mária, 87 éves, Pozsony­ban. — Báró NUGENT VALTERNÉ, 48 éves, Székesfe­h­érvártt. — KUNOSSY VILMOSNÉ, szül. Lővy Genovéva, fővárosi nyomdatulajdonos neje, 43 éves. — BANO­VITS ILONKA, Banovits Kajetán m. kir. államvasuti főfelügyelő és neje szül. Kaiser Lujza három éves kis leánya, Budapesten. — Özv. CSAJÁGHY KÁLMÁNNÉ, szül. Turay Irma, 33 éves, Budapesten, s halálát nagy kiterjedésű rokonság gyászolja. — VÉGH JÓZSEFNÉ, a békésgyulai független égi párt elnökének neje. — CZEINER NÁNDORNÉ, szül. Székely Mariska, 30 éves, Bucsun. Kis árvámhoz. Csinos, de nagyon kicsike, vékonyka terjedelmileg is. A más kettő még inkább. Amazt, egy­mással együtt, hogy mégis mutasson valamit, alkalmi­lag közölhetnők. Lány, kit kérdtél. Nem érzi, milyen nehéz még kimondani is ? milyen hangtorlat! Folyó beszédben sem szép, versben tűrhetetlen. Változtassa meg ezt az első sort , s mind a két apróságot (a nélkül hogy épen «harmatcsöppek»nek neveznők) közöljük. D. F. Miért ez a setétség ? lemondás, kétség, re­ménytelenség ? Még a levél sorai közt is! — Közölni fogjuk. HALÁLOZÁSOK. CHEVREUIL MICHEL EUGEN, hírneves vegytani tu­dós e hó 9-én meghalt Parisban, élete százharmadik évében. Az aggastyán a nagy kort elég testi és szel­lemi épségben élte meg, csak az utolsó esztendőben gyöngült el, s a nap nagy részét átaludta. 1786. augusztus 31-én született. Mint hétéves gyermek jelen volt XVI. Lajos lefejezésén, látta vérpadra VASARNAPI UJSAG. SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. H. L. A «Jelenések könyve olvasása közben» min­denesetre közlésre érdemes. Rajta leszünk hogy olva­sóinknak bemutathassuk. 7192. — Költői beszélynek, minek tekintetni ki­vánja, de még balladának is, oly rejtélyes, sőt zavaros, h­ogy ki se vehető, ki és kit ölt meg. Nem közöl­hető. 15. SZÁM. 1889. XXXVI. ÉVFOLYAM. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 13-ik számában közölt kép talány megfejtése: Minden kezdet nehé­z. SAKKJATEK. 1542. számú feladvány. Kálnitzky Gézától. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Az 1534. szám­i feladvány megfejtése. Bettm­án H. E.-től. SÖTÉT. K 1 B m ÜH 1É Will­u­n§ • i •l III ·IÉS m HP ur­­á­n§ • 11 H n­a­bedefgh VILÁGOS. Megfejtés: Világos. 1. Hbl—a 3 ... 2. Megfelelő mat. Az 1535. számú feladvány megfejtése. Ehrenstein M.-tól. Helyesen fejtették meg Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — M. Schonfeld Hugó. — Az Erkel­sakktársaság nevében: Exner Kom. — Szempczen: Pintér János. — Nagykőrösön: A polgári kör sakk-kedvelői. — A keresztelki sakk-kör nevében : Nagy András. — Miskolczon : Budnyánszky Géza. — S.­A.-Ujhelyen: Kálnitzky Géza. — A pesti sakk-kör. Sötét. t. sz. Megfejtés. Világos. Sötét. Világos. a Sötét. 1. Vc1—c2.__ ... Kd5—e6(a) 1. ... c6—c5 (b) 2. Vc2—dl 1. sz. 2. Vc2—dl f ... K 1. sz. 3. Vd1—h6 mat. 3. Vd1—d7—b3-h5 mat. Világos. b. Sötét. 1. _ ... ... b6—b5 i. Vc2—dl + stb. HETI-NAPTÁR, április hó. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. egyetem-tér 6. szám.)­ ­iij/ l­atholücus és protestáns Görög- Orosz Iraelita 14 V. FPalmaruni F Tibor 2 Kh. VI v. 13 1511. Anasztázia Neszte 3 Nikéta 14 E.­SZ. 16 K. Lambert Áron 4 József 15 Passaii 17 S. Aniczet pk. vt. Rezső 5 Klaudiusz 16 P. 2. n. 180. N.-csütörtök Valérián 6 Butik 17 H.-f.n­. 19 P. ,N.-Péntek Nagy­péntek 7 Nagy­péntek 18 20 S. N.-Szombat Szulpicz 8 N.-szombat 19 Sab Hald változat: *» Utolsó negyed 22-én 3 óra 12 pk. d. u.

Next