Vasárnapi Ujság – 1889
1889-04-28 / 17. szám - II. Lajos király arczképe 17. szám / Arczképek, Hazaiak - Klimkovics Ferencz. Roskovics festménye 17. szám / Arczképek, Hazaiak - Magyar arczképek a «Dietrichstein Zsigmond menyegzője» czímű festményről Gráczban: Anna királyné. - II. Lajos király. - Bakócz Tamás. - II. Ulászló 17. szám / Arczképek, Hazaiak - Brandenburgi György őrgróf 17. szám / Arczképek, Külföldiek - X. Leo pápa 17. szám / Arczképek, Külföldiek - Róny Jáczint (arczképpel) 265. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az angol és spanyol királynő találkozása San-Sebastianban 17. szám / Időszerü illusztrácziók - Salamon és László király kibékülése. Klimkovics Ferencz festménye 17. szám / Műtárgyak - Csipke-nyakkendő (2 kép) 17. szám / Női munka és divat - Néhány új hölgykalap 17. szám / Női munka és divat - Mátyás király; Beatrix és Corvin János aláirása. - Ulászló és Bakócz Tamás aláirásai 17. szám / Térképek; hasonmások - Részlet Bakócz Tamás zágrábi misekönyvéből 17. szám / Térképek; hasonmások - A Bakócz-érem hátlapja 17. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez - Az «Alkonyati képek» czimű elbeszélésekhez. (6 rajz). Goró Lajostól 17. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez - II. Ulászló és Zsigmond lengyel király találkozása Pozsonyban. Egykoru fametszet 17. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
17. SZÁM. 1889. BUDAPEST, ÁPRILIS 28. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész évre 12 frt I „ , I egész évre ° „ Csupán a VASARNAPI UJSÁG [ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 fél évre _ 6 « 1 félévre 8 4 • frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK . / egér ' 1 félé XXXVI. ÉVFOLYAM. egész évre 6 frt félévre _ 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailap meghatározott viteldij is csatolandó K KONAY JÁCZINT. 1814—1889. eves életpálya volt viszontagságokban, küzdelmekben oly gazdag, meglepő fordulatokban olyan változatos s emberi és hazafiúi erényekkel annyira ékeskedő, mint az, mely e hó 17-én Rónay Jáczint elhunytával Pozsonyban véget ért. Szerzetesnek indult, tudós és tanár lett, majd tábori pap és hazafias szónok, aztán bujdosó, külföldre menekült hontalan, a ki végső ereje megfeszítésével kénytelen a megélhetésért küzdeni, de feltöri magát s becsületet szerez a magyar névnek a külföld előtt, mialatt a hazai művelődésnek is buzgó, lelkes munkása marad. Visszatérve a legnagyobb megtiszteltetéseknek részese, melyekkel a polgártársak megtisztelhetik kitűnő társukat, képviselő s előkelő állású hivatalnok a kormánynál, utóbb a király gyermekeinek a magyarok történetéből oktatója, kitüntetésekkel és egyházi méltóságokkal elhalmozott, az udvar kegyében s nemzete becsülésében álló érdemes aggastyán, a ki áldást terjeszt környezetére s a kit most nagy és kicsi egyaránt megsirat s tisztelettel hajlik meg emlékezete előtt minden ember, látván, hogy körülötte hogyan változott meg minden, mig ő végleheletéig megmaradt változatlanul ugyanazon igaz embernek, a ki a szerencse verőfényében is ugyanaz, a mi volt a sorscsapások, a megpróbáltatások nehéz napjaiban. Rónay Jáczint János 1814 május 13-án Székes-Fehérváron született s elemi iskoláit szülővárosában, a gymnáziumot Esztergomban végző s aztán a tudományok ápolásával és oktatással foglalkozó Benczések rendébe lépett, melynek akkor anyai nagybátyja, Farkas Fülöp, volt a Nesztora s melybe örömmel vették föl a szelid, szellemes és szorgalmas ifjút. Novicziusi éveit Szent-Mártonban töltötte, a bölcsészeti tantárgyakat Győrött és Bakonybélben, a hittudományt négy éven át ismét Pannonhalmán hallgatta s 1836-ban beesküdött a szerzetbe s három évre rá áldozó pappá szenteltetett. Ifjúkori tanulmányában kitűnő férfiak vezették, igy Majer József, a jeles hitszónok és iró, a költői lelkű Bálás Teofil, a tudós Beély Fidel, Guzmics Izidor, Hollósy Jusztinián s mások, a kik szeretettel működtek a jeles ifjú lelki tehetségeinek fejlesztésén, ki már tanulókorában ha kellett latin, vagy magyar hymnusokat költött, iskolai színműveket irt s azokban föllépett, a vegytani laboratóriumban foglalkozott, a mellett szépen irt és ügyesen rajzolt s kedvvel gyakorolta a zenét, ugy, hogy képességei teljes harmóniában fejlődhettek minden irányban. Miután pappá szenteltetett, mint főapáti szertartó nyert a pannonhalmi udvarnál alkalmazást, de már a következő évben — 1840-ben — mint a bölcsészet tanára működött a Benőzésrendiek győri lyczeumában. Előadásaiban a gyakorlati, könnyen érthető népies irányt követte, ami azokat fölötte népszerűekké is tette. Bölcsé szér Koller Károly fényképe után rajzolta Hirsch Nelli. EÓNAY JÁCZINT.