Vasárnapi Ujság – 1890

1890-05-11 / 19. szám - A budapesti munkások gyülése (képek) 307. oldal / Tárczaczikkek; napiérdekü közlemények - Az akadémia nagy hete 307. oldal / Tárczaczikkek; napiérdekü közlemények

308 VASÁRN­API ÚJSÁG. 16. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM. Május 7-ikén az összes osztályok összegyűltek, br. Eötvös Loránd elnöklete alatt. Az egyes osztályok megállapodásait és jelentéseit Szili­ Kálmán főtitkár terjesztette elő. Először is megállapították a vasárnapi ünnepélyes közülés sorrendjét; b. Eötvös Lóránt elnöki meg­nyitóján és a főtitkár évi jelentésén kívül két érte­kezés lesz: Beöthy Zsolttól «Horatius és Kazinczy Ferencz» a Pulszky Ferencztől «A renaissance és Má­tyás király.» — A pályázatokról, a jutalmak odaíté­léséről és az új pályakérdésekről szóló jelentést hely­ben hagyta a nagygyűlés. Az akadémia Marczibányi­jutalmának odaítélésénél a bírálók nagy elismeréssel nyilatkoztak Kisfaludy Lipth­ay Sándor «Vasutépí­téstanáról» és Straub­ Sándor «A gázmotorok elmé­letéről és szerkezetéről.» A nagy jutalmat és Mar­czibányi mellékjutalmat jövő évben a második osz­tály fogja oda­ítélni, az utóbbi években megjelent legjelesb filozófiai műveknek.­­ Felbontották ezután a pályanyertes művek jeligés levelét. A NI-ik osz­tály pályázatain az észak-amerikai valutáról szóló pályakérdésben az 500 jutalom két mű közt osztatik meg, s ezek szerzői: dr. Bamberger Béla ügyvéd és Pólya Jakab ismert közgazdasági író. — A gabona határidő-üzletet fejtegető és kitüntetett munkát pe­dig Kohn Dávid harmadéves joghallgató irta. — A Fáy-féle 2000 frtos dijért Pólya Jakab bizatik meg a gazdasági válságot tárgyaló kérdés kidolgozásával. A nyílt pályázatra beküldött részt a bírálók jeles­nek találták. A Sztrokay-díj (az alkoholizmus befo­lyása a bűntettekre) nyertese dr. Fekete Gyula Ara­nyos-Marótról.­­— Eredménytelen maradván a Ma­gyarország három részre osztásának történetére (Zápolya, Ferdinánd és a török hódoltság alatt) hir­detett pályázat, ennek megírásával az osztály Acsádi Ignáczot ajánlotta megbízni, a­mit a nagygyűlés helybenhagyott. — Az első osztály a Péczely-féle ezer forintos díjjal 1888—89-ben megjelent regények közül fogja választani a kitüntetésre érdemest; a Hertelendy Gyula 500 frtos díját pedig 1889-90-ben megjelent vagy előadott eredeti színművekre. Az osztályoktól ajánlott új tagok bejelentetvén, ezzel kapcsolatban K. Radvánszky Béla felszólalt, hogy a II-ik osztályban életbeléptetett lajstromos szavazás sok zűrzavarra adott okot már az első alka­lommal is, s e­miatt új tagokat alig képes ajánlani az osztály. Kéri tehát e szavazási mód eltörlését. Az indítvány a II-ik osztály ügyrendjéhez tartozván, a gyűlés nem tárgyalta. — Végül a nagygyűlés titkos szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy gr. And­rássy Gyula arczképét lefesteti a képes terem szá­mára. A HI-ik osztály pályázatai eredménytelenek maradván, újra kitüzetnek. Május 8-ikán volt a választógyűlés. Az osztályok ajánlottjait mind megválasztották, egynek kivételé­vel. A második osztályban levelező tagságra aján­lott Réthy László nem kapta meg a kétharmad többséget, s így ebben az osztályban most összesen tizennégy hely maradt betöltetlen. Délben az igazgatótanács ülésezett, s jelen volt Tisza Kálmán, b. Vay Miklós, Szlávy József is. Az elnöklő b. Eötvös Lóránt meleg szavakkal emléke­zett meg gr. Andrássy Gyulának, az igazgatótanács néhai tagjának haláláról. Előterjesztették a pénztári jelentést, az újabb adományokat, aztán az igazgató­tanács tagjául egyhangúlag Semsey Andort, a bőkezű maecenást választották meg. Egy másik tagot a nagygyűlés választott az igazgatótanácsba, délutáni ülésében. Megválasztotta Keleti Károlyt, az országos statisztikai hivatal igazgatóját, 30 szóval. A második osztály titkára dr. Pauer Imre lett, 40 szóval kettő ellenében. A tag­választások eredménye követ­kező. Az első osztályban : Pasteiner Gyula 39 szó­val nyolcz ellen; Munkácsi Bernát nyelvész har­minczkét szóval 11 ellenében. A második osztály­ban tiszteleti tag lett Kállai Béni közös pénzügy­miniszter 46 szóval 2 ellenében ; rendes tag: Hoff­mann Pál, az egyetemen a római jog tanára, 41 szó­val 7 ellen. A levelező tagul ajánlott dr. Réthy László 30 szavazata ellenében 18 lévén, a kétharmad szótöbbséget nem nyerte el. A harmadik osztályban tiszteleti tag lett Markusovszky Lajos 39 szóval (5 el­len ; rendes tag dr. Entz Géza (36—6) ; levelező tagok: Gotthard Jenő (31—7) és Klug Nándor (30—7). Külső tagok : Anwers Artúr berlini csilla­gász és Kronecker Lipót berlini mathematikus. Mind a kettő mellett 21, ellene pedig 3 szavazván, fölme­rült a kérdés, hogy érvényes-e a választás, miután az ügyrend 25 tag jelenlétét kívánja. Azonban kon­statáltatott, hogy ennyi tag jelen volt, habár a sza­vazásban nem vettek részt. Ezzel a nagygyűlés elintézte feladatait. Hátra van még az ünnepélyes közülés, mely vasárnap d. e. 10 órakor lesz. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Munkácsy új festménye. A párisi Salon kiállítá­sán nagy feltűnést kelt Munkácsy Mihály új festmé­nye, mely a bécsi műtörténelmi múzeum plafond­jára van szánva. A festmény száz négyszögméter és tárlat tekintetében merész kompozíczió, mert a festő azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a kép az erede­tileg lapos és egyenes mennyezetet ugy tüntesse föl, mintha ez mély kupola volna, s az alakok mintegy a terem párkányzata mögül lépnének elő, míg fent a magasban a művészetek geniusa lebeg. Hogy a ku­polaszerű mélységet mutassa a távlat, a mértani perspektíva mély tanulmányozásával készült a nagy festmény. Az oszlopok, a karzat, az alakok ferdének látszanak, de csak ha a festmény úgy van felfüg­gesztve, mint a képeket szokták, mihelyt aztán a mennyezetre jut, s fejünk fölött áll.­A kiszámított ferdítések messzeségbe nyúló távlatot szolgáltatnak. A festmény a renaissance-ot idealizálja. Fény és a színek derült hatása ömlik el a képen, melyet a «Fi­garo »-ban az ismert Wolff Albert így mutat be : Munkácsy nagyjelentőségű munkát végzett. Fest­ménye arra van számítva, hogy tizenkét méternyi távolságból nézzék, tudniillik a bécsi műtörténelmi muzeum plafondja ékítésére készült. Most pedig a Salonban falon függ s azért tűnik föl csudásnak a hozzá nem értő közönség előtt. Egy e féle dekorativ darabnál, melynek nagysága száz négyszög méter, azon fordul meg a dolog, hogy a művész kiemelkedő rajzzal s élénk színezéssel iparkodjék elérni a hatást. E feladatot Munkácsy teljesen betölti, koloritja tiszta és világos, konc­epcziója határozott. A képen a renaissance nagy alakjai, Rafael, Leonardo da Vinci, Paolo Veronece, Michel Angelo, Tiziano s körülöttük az ifjabb nemzedék egész raja látható. A kép egyik szögletében a festő alakja, a mint a múlt dicsőségén végig tekint. Ez óriás vászon min­den tekintetben dekorativ természetű. Architektu­rájának merész alkotása egy nyitott loggia, mely fö­lött a dicsőség lebeg. Ez építésszerű részlet ugy ter­vezésében, mint kivételében egyaránt a legtökélyesb művészi erőt tanúsítja. Ha fel lehetne tenni a képet a Salon plafonjára, hatása óriási volna. Munkácsy e képpel művészi pályája harmadik korszakába lé­pett, melyben mint kolorista lép fényesen előtérbe. A honvédség története. Fejérváry b. honvédelmi miniszter a képviselőházban tett kijelentésének megfelelőleg intézkedett, hogy a magyar honvédség története és a honvédelmi minisztérium működése 18­­78. óta összefoglalva megh­assék. A mű adatokat tartalmaz a honvédség megalkotására és fejlődésére vonatkozólag, egy része pedig a minisztérium mű­ködését ismerteti. A mű megírásával Biró Pál mi­niszteri tanácsos bízatott meg. A könyv már a folyó év végére elkészül. A természettudományi társulat könyvkiadó vállalatának új sorozatában megjelenik Brehm Alf­réd német természettudós népszerű előadásai is, terjedelmes kötetben, illusztrácziókkal. Az elhunyt Brehm néhai Rudolf trónörökös egyik bizalmas tu­dósa volt. Művét, mely ez év végén készül el magya­rul (németül is csak most indult meg füzetekben) Paszlavszky József fordítja. Stanley legújabb műve magyarul. A nagynevű afrikai utazónak legutóbbi afrikai útjáról szóló munkája az angol kiadással egyidőben magyarul is megjelenik. Ráth­ Mór gondoskodott, hogy a feszült figyelemmel várt munkát, mely Afrika ismeretlen belsejéről ad leírásokat, s egy viszontagságokban és sanyaruságokban, de tapasztalatokban is nagyon bő ut leírását foglalja magában, a magyar közönség mielőbb bírhassa. Füzetenkint jelenik meg, az eredeti angol kiadás illusztráczióival és térképeivel, az első füzet valószí­nűleg már májusban elhagyja el a sajtót. A munka czime : «A legsötétebb Afrikában», authentikus elbe­szélés Aequatoria kormányzójának, Eminnek, fölke­reséséről, fölszabadításáról és a vele történt vissza­vonulásról.» Az egész mű, melyet az ép most Lon­donba érkezett Stanley mindjárt az afrikai nagy ut befejezése után megírt, két nagy kötetet foglal el, s 40 füzetre oszolva jelenik meg. Ára fűzve 12 frt, kötve 15 frt, mely összeg két egyenlő részletben fizethető. Egyes füzet ára 30 kr. Az illusztrácziók Stanley saját rajzai, fölvételei és följegyzései után készültek, s ezeket Kairóba utazott jeles angol raj­­zolók készítették Stanley utasításai szerint. A harácsligeti tündérnő czimű egy kötetes el­beszélést irt Strauss Ede, ki n­evesen megjelent könyvét azoknak a kedves jó barátoknak ajánlja, akik az eke mellől erővel is elvonják őt, hogy szel­lemi munkára kényszerítsék.» -ra egy srt. Touristák Lapja, a Kárpát-egyesület budapesti osztálya havi folyóiratának új füzete is érdekes ol­vasmányokat nyújt. Dr. Csapodi István «A tou­ristaság egészségtana», Téglás Gábor «A Retyezát hegyvilágából» czimű dolgozatot közöl, ez utóbbit csinos illusztrácziókkal. Dr. Herrmann Antal egy ez­előtt száz évvel Pomázra tett főúri kirándulásról ir. E kirándulást Gesellius György mérnök irta le, ver­sekben dicsőítve a résztvett társaságot. A kis füzet 1790-ben jelent meg. Gróf Teleki József, a pomázi kastély birtokosa, rendezte a kirándulást igen elő­kelő társasággal. Parron Anna a «Rablókon mondá- UDVARY LAJOS. Meghalt 1890. május 8-án.

Next