Vasárnapi Ujság – 1890
1890-09-28 / 39. szám - A Károly-híd Prágában (képpel) 631. oldal / Általános nép- és országisme - Az első electrocutio (képpel) 631. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
B8. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAG. 633 megjelenő kath. tudományos folyóirat, a «Magyar Sion» védelmébe vette az evolutio, vagyis a leszármazás, tanát. A Közegészségügyi Szemle, melyet dr. Oláh Gyula szerkeszt, augusztusi füzetében jóravaló közleményekben szól hozzá a közegészségügyhöz. Maga a szerkesztő, dr. Kun Tamás, dr. Posgay Lajos, dr. Szentpétery Lajos, dr. Kiss Ferencz irtak e füzetbe. A népszinházban szept. 25-ikén érdekes színi kísérlet volt. Funták Ágnes k. a., Funták Sándor ismert fővárosi ügyvéd leánya lépett föl a «Kertészleány» operette főszerepében. A kisasszony, ki a fővárosi társaséletnek egyik megnyerő alakja, az utóbbi években Bécsben tanult énekelni, s több ízben föllépett hangversenyekben. Színpadon ezúttal tett először kísérletet. Iskolázott, rokonszenves hangja, elevensége sokszor érvényesült az első kísérletnél, mely természetesen nem volt elfogultság és lámpaláz nélkül. A közönség buzdítón fogadta, s bokrétákat is kapott. Pázmán lovag a czime egy víg operának, mely a bécsi udvari operában kerül színre a téren. Zenéjét Strausz írta, szövegét pedig Arany balladája után Dóczi Lajos. Arany «Toldi»-ját pedig Michalovits Ödön dolgozza most magyar operának. Az akadémia dísztermének freskói. Lotz Károly jeles művészünk elkészítette az akadémia terme számára a második freskó csoport színvázlatát. Az tárgy könnyen ható tulajdonságait; de meg van benne e művész fogyatkozása is, a kevés jellemzés, a meztelen tagokkal való affektálás és rajzolási hibák. «Bachus és Ariadné» egy kezdődő bacchanália, mythologiai szabadsággal. Istennők, bachansnők, nimfák szépsége ejti mámorba Bachust, a sileneket, a faunokat, a mámor uralkodik mindenütt. És ez jól van kifejezve a képen, melyen egy fantasztikus, mythologiai élet szilajsága tárul elénk, s Makartnak bő alkalmat nyújt, hogy a női szépséget ismét és ismét szerepeltesse. A mithologia szerint Theseus azzal hálálta meg Ariadné híres fonál-ajándékát, hogy hitvesévé fogadta. De Naxos szigetén elhagyta Mines leányát, mert Bachus, kinek a szigetet szentelték volt, álmában halállal fenyegette. A hegyek nimfái közlik Ariadnéval férje szökését és ekkor az elhagyott nő előtt — és ezt a jelenetet ábrázolja Makart festménye — megjelenik Bachus, tekintete vigasztalást, szerelmet fejez ki és a királyleány, mint tudjuk, nejévé is lesz az ifjúnak. A festményen, melyen Bachus a szirének, szatírok és a Nysa szigetén őt nevelő nimfák kíséretében jelenik meg, a művész valósággal elemében van. Bachus lármás trombita- és fuvolaszóval, «Evan, Evőé» kiáltásokkal elővonuló, szilaj, tomboló hadát egészen az ő világába illesztheti be, ez alkalmat nyújt neki a legbravúrosabb színpompa bemutatására. A feltűnő festmény körülbelül egy heig lesz a műcsarnokban. A hatás fokozására a terem egészen él Keleti Gusztáv igazgató részletes jelentés tett az év folyamán rendezett vidéki kiállításokról. Három helyen volt az idén kiállítás : Kolozsvári, Brassóban és Nagy-Váradon. Összesen 21 műnek akadt vevője 1923 frt értékben ; a belépti jegyekből eredő 3520 frt bevételt 420 frttal haladja fölül a kiadás s ez a deficit a tavalyi nagy mellett még csekélység. Ligeti Antal síremlékére a társult 500 frtot szavazott meg, Nagy-Károly városa 50 frtot küldött , valószínűleg Budapest is hozzájárul. A jövő év elején alkalmasint ki fogják állítani a műcsarnokban Graf nagybecsű ó-görög arczkép-gyüjteményét, mely most Bécsben látható. A választmány az aradi vértanúszobor leleplezésére Keleti Gusztáv, Feszty Árpád, Stróbl Alajos és Vastagh György tagokat küldötte ki. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter a törvénykezési palota nagyterme számára Feszty Árpádnál hat falképet rendelt meg és a társulatot kérte fel a készülő freskó-képek kartonjainak megbírálására ; a társulat kebeléből kiküldött bizottság nagy elismeréssel hagyta jóvá Feszty Árpád e műveit. Szmrecsényi Miklós titkár párisi és spanyolországi útjáról tett hosszabb jelentést, melyet a választmány tetszéssel fogadott. A heraldikai és genealógiai társaság szept. 25-iki ülésén Nagy Imre elnökölt. Dr. Szoldeczky Lajos bemutatta Csorna Józsefnek «a Vajday család 1431. évből származó czimeréről» szóló értekezését, a gyönyörűen festett czimer rajzával együtt. Ezután Fejérpataky László titkár olvasta fel dr. Karácsonyi Jánosnak «Mese vagy valóság ?» czimű dolgozatát, melyben a Miczbán-féle származás mondáját okiratok alapján fejtegeti s tagadja annak valódiságát. Dr. Szádeczky Lajos még több czimeres nemeslevelet mutatott be. A társaság ez évi nagygyűlését deczember hó 6-án tartja. A délmagyarországi muzeum-társulat ifj. Ormós Zsigmond volt alispán leköszönése folytán, Désán Achill alispánt választotta igazgatóvá. Az új múzeum ünnepélyes megnyitását jövő évre halasztották, amikor a kiállítás egész Dél-Magyarország intelligencziáját Temesvárra fogja vonzani. A «Jó-szív»-egylet 1500 frtot utalványozott a zólyommegyei tűzkárosultak és 350 frtot a csikvárdotfalvai jégkárosultak részére. első csoport tudvalevőleg már két év óta díszíti a termet. Ezzel szemközt lesz a másik fali kép, szintén három részre osztva. Míg amaz az ország alapítását, politikai eseményeit tünteti föl, emez a művelődés és kultúra kiemelkedő mozzanatait foglalja össze. Közepén Mátyás király ül tudósai körében. E csoportozaton látjuk Bonfinius és Galeotti Marco történetírókat, Janus Pannonius pécsi püspököt és költőt, Vitéz János esztergomi érseket, Budai Simont a hét nyelven verselő humanistát, Regio Montanus csillagászt, ki már Galilei előtt tanította a föld forgását. A csoportozattól balra Pázmány bibornok foglalja el a középhelyet, a mint tanait terjeszti. Tőle balra protestáns papok vitatkoznak, mig jobbfelől Werbőczi áll. A jobbra eső részen a XVI. és XVII. század irodalmának főbb alakjai csoportosulnak Zrínyi Miklós a költő és Gyöngyösi István köré. Itt látjuk Tinódi Sebestyént az elmaradhatatlan lanttal kezében, Faludit, Mikes Kelement, Balassa Bálintot, amint számkivetésbe megy stb. Makart festménye a műcsarnokban. E hó 24-ike óta a műcsarnokban Makart egyik legszebb műve van kiállítva : «Bachus és Ariadné», mely oly terjedelmes kép, hogy a műcsarnok nagy termének egyik falát tökéletesen elfoglalja. A kép érdekességét növeli, hogy eddig még nem volt kiállítva, s csak híréből ismerték. «Bachus és Ariadné» a leégett bécsi Ringszinház előfüggönyének volt szánva. Makartot azonban a szinház intézői elkedvetlenítették, úgy hogy a már kész képet visszavonta, és tetemes változtatásokat téve rajta, a mostani alakjára átdolgozta. Egy gazdag angol műbarát beleszeretett a ragyogó színpompájú képbe, megvásárolta és olyan féltékenyen őrzi, hogy a legújabb hetekig csak nagyon kevesen gyönyörködhettek benne. A kép a híres bécsi művész legjobb idejéből származik s elsőrendű alkotásaiból való. Egyesíti magában Makart összes előnyeit, a gazdag színeket, a mesteri tekhnikát, a van sötétítve, csak közvetlenül a kép fölött árad be a világosság, magára a képre. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Kisfaludy-társaság e hó 24-ikén ült össze először a nyári szünetek után,Gyulai Pál elnöklete alatt, ki üdvözölte a tagokat. Beöthy Zsolt titkár jelentette, hogy a társulat vagyona néhai Balogh István 100 forintos és néhai Kovács Kálmán 200 forintos alapítványával gyarapodott. Az évkönyvnek 24-ik kötete elhagyta a sajtót és nemsokára meg fog a tagoknak küldetni. Az aradi vértanú szobor leleplezésénél a képviseletre Vadnai Károly és Degré Alajos tagokat kérik föl. — Az ülés második tárgyát Lévay József költeményei képezték. A nyolcz hangzatos, szép verset Beöthy Zsolt olvasta föl s a közönség tapssal jutalmazta. Utánok Beöthy Zsolt tartalmas széptani tanulmánya következett «Poétika a mythosokban» czim alatt. Alaptétele az, hogy a költészet első művelője maga a nép. Amint kutatja a külső tünemények okát, úgy keresi a benső jelenségek indokait is ; kutatja, ha máskép nem tudja, képzeletével regéiben, meséiben. Igy látja meg, a mi szeme előtt homályos, így érti meg, amit értelme fölfogni nem tud. Igy akarja megérteni. Ebből indulva ki, Beöthy fölsorolja a sok népmondai adatot, amelyek vizsgálatából jut a következtetésekre. Keresi a nyomokat az egyes népeknél: a görögöknél, a germánoknál, skandinávoknál, finneknél, araboknál, indusoknál stb. A nép lyrát és eposzt egyaránt érzésre vezet vissza s poeticája azt mondja: a dobogó szívben támad az Istentől adott jó, ritka, nagyon becses képesség: a költészet. Beöthy fölolvasása után hosszan hangzott fel a taps. — Végül Dalmady Győző adta elő négy újabb költeményét, amelyeket a hallgatóság tetszéssel fogadott. Ezek közül az «Arad» czimű hazafias költemény lapunkban jelenik meg. A képzőművészeti társulat választmánya szeptember 23-ikán ülést tartott, melyen több közérdekű tárgy fordult elő. AZ ÁRVÍZ ÁLTAL MEGRONGÁLT KÁROLY-HÍD PRÁGÁBAN. MI ÚJSÁG ? Az udvar Budapesten. A királyi udvart október közepére várják Budapestre. Ezért a királyi palota javítását és a termek díszítését sürgősen befejezik. Károly Lajos főherczeg és neje Kis-Tapolcsányban. A főherczegi pár egy hetet töltött magyarországi uj birtokán, Kis-Tapolcsányban, s ez időt arra is fölhasználták, hogy megismerkedjenek Tapolcsány környékével. A főherczegi párt ugy odautaztában, mint kirándulásában a megye és egyes községek a legszívesebben üdvözölték. A főherczegi pár részt vett vadászatokban is, s meglátogatta Aranyos-Maróton Migazzi grófot. Szombaton készültek elutazni; novemberre még visszatérnek vaddisznó vadászatra. Mária Terézia főherczegnő minden hajnalban kirándult az erdőre szarvasbőgést hallgatni, melyben nagyon gyönyörködik. Kalmár erdőmester kocsiján indultak rendszerint ketten a piszki pagonyba. A vadászlaknál félóráig gyönyörködött a vadak hangjában, aztán gyalog cserkészni indult. A főherczegnő fáradhatatlan és türelmes hegymászó. Nyolczkor visszatérve, reggelizik férjével, ki hétkor kel s nyolczig a parkban sétál. Reggeli után a főherczegnő pihen, férje pedig hadsegédével az irodában dolgozik tizenkettőig. A második reggeli után mindketten sétakocsizást tesznek a birtokon. Ötkor visszatérnek a kastélyba, mikor a főherczeg ismét munkához fog, a főherczegnő pedig megint vadászni megy Kalmárral. Este kilenczre pontosan megérkezik s vacsora után, melyet férjével költ el, kézimunkát vesz elő. Csak tizenegy óra felé vonul vissza a főherczegi pár. A kastély jobbszárnyán laktak; a balszárny üres. A főherczeg a klérus üdvözletére így válaszolt: «Igen szépen köszönöm magam és a főherczegnő nevében a szép fogadtatást, jól esett szeretett hazánkban megjelenhetni és reménylem, hogy jövőre hosszabban fogunk itt tartózkodni.» A főherczeg a kastély főcsúcsára nemzeti zászlót, balszögletére saját színét: vörös-fehért, jobb szögletére a főherczegnő színeit: fehér-kéket vonatta fel. Más zászló nem leng, mert a főherczeg kijelentette, hogy: «Úgy vagyunk itt, mint magyar birtokosok, mint szép magyar hazánk gyermekei, polgárai.» Szigorú rendeletet adott ki, hogy a kastély újjáalakításánál, berendezésénél a munkát kizárólag magyar vállalkozóknak adják ki és pedig különös tekintettel a Tapolcsány-vidékiekre. Elrendelte továbbá, hogy az uradalom adminisztrácziója csupán magyar nyelven vezettessék. A főherczeg meglátogatta Szlávy József koronaőrt is Zsitva-Újfaluban. Japán vendégek: Dr. Massatzuga Yumano törvényszéki orvosi előadó a japáni császári igazságügyminisztériumban, és dr. Ainoske Suzuki nőgyógyász, és dr. Kosaburo Kishi ügyvéd Budapestre