Vasárnapi Ujság – 1891
1891-11-08 / 45. szám - Vaszary Kolos Balaton-Füreden. Sziklay J. 742. oldal / Élet- és jellemrajzok. - A radai templom (képpel) 742. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; mütárgyak - Az uj herczegprimás üdvözlése 742. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
745, mely az «állam» szótól az «arany» szóig majdnem kétezer kisebb-nagyobb czikket tartalmaz. E füzethez négy külön melléklet van csatolva, s ára 30 kr ; megjelenik kéthetenként. Naptárak: A Légrády-testvérek kiadásában két kemény kötésű, úgynevezett zseb-naptár jelent meg. Mind a kettő a régi naptárak közül való. Egyik : Jegyzék napló, ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehajtók számára; 28-ik évfolyam, szerkeszti dr. Kenedi Géza. Bélyeg és illetékszabási, kamatszámítási táblázatok, a kir. táblák, járásbíróságok, ügyvédi kamarák, ügyvédek névjegyzéke, stb. vannak benne, az év minden napjára jegyzeteknek való helyekkel. Ara lírt 40 kr. A másik tanítók zsebnaptára, 17-dik évfolyam. Most is György Aladár szerkesztette, közölvén benne a kisdedóvásról szóló törvényczikket, s egyéb a tanügyre vonatkozó tudvalókat, iskolai, hatósági, tanfelügyelői czimtárt, stb. Ezt is jegyzéklapok egészítik ki, ára 1 frt 20 kr. Új zeneművek. Két kedvelt zenedarabot adott ki újabban a Nádor és Bárdi zeneműkiadó czég zenekarra átírva. Az egyik, a «Feneleányok» spanyol indulója, már második kiadásban jelenik meg, s ára a zenekarok részére szóló partitúrának 1 frt. A másik a Linka Camillo által szerzett «Budapester Madl'n» czimű keringő. Ennek ára ugyancsak zenekarra 1 frt 50 kr. Sekunda W. József m. kir. udv. hangszergyáros kiadásában s Allaga Géza szerkesztésében új czimbalom-folyóirat indult meg. Czime «A czimbalom családi körben» Előfizetési árai: Egész évre (12 nagyobb havifüzet) 6 frt. Negyedévre (3 nagyobb havifüzet) 1 frt 50 kr. Egyes füzetek 60 krajczárjával kaphatók. Megrendelhető a kiadónál: Budapest magyar utcza 20. Bertha Sándor Párisban élő jeles zeneszerző hazánkfiától közelebb ismét pár zenemű jelent meg. Az egyik, «La plainte,» (A panasz.) Lucien Pate költeményének megzenésítése, Detroit Alice kisasszonynak van ajánlva. Ára 1 frt. 50 kr. Dnndilly V. előkelő párisi zenemű kiadóczég adta ki. A másik zenemű czime «Hongroise» szintén zongorára van irva s a «La Mode Style» czimű párisi hetilap egyik közelebbi számában jelent meg. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tudományos akadémia nyelv- és széptudományi osztálya nov. 3-iki ülésében Simonyi Zsigmond az igeidők használatáról értekezett.Röviden kifejtette, hogy a mai nyelv nem térhet vissza az igealakoknak régi használatához, amelyet Hunfalvy és Szarvas alapítottak meg a nyelvemlékek alapján. Azután tüzetesen tárgyalja az irand alakot, mert ennek értékét nézete szerint hibásan határozták meg a régi nyelvemlékekből. Kimutatja számos idézettel, hogy az nem a jövőben befejezett cselekvést jelent (vagyis futurum exactumot), amint tévesen hitték, hanem általában a beálló cselekvés alakja volt , egyértelmű az írandó (Írandó vagyok) és írni fog alakokkal. Hunfalvy Pál rövid megjegyzése után Budenz József az ugor és szamojéd névragozásról értekezett. A magyar néprajzi társaság a múlt szombaton ülést tartott Hunfalvy Pál elnöklete alatt. Az első felolvasó Herman Ottóné volt, ki igen mulattató és néprajzi szempontból is érdekes felolvasást tartott «A harangok szaváról.» Összeállította azokat a mondásokat, melyekkel a nép az ország különböző vidékein és külföldön a harangszót utánozza, pl. «uri bunda — uri bunda» a nagy harangra, «apró gombok — apró gombok» a második harangra, «a milyen — olyan» a kis harangra és «ringy — rongy» a csengettyűre stb. A nagy számú hallgatóság zajosan megtapsolta a fölolvasást. Utána Hermann Antal «A néprajznak a milleniumi kiállításon való méltó képviseltetéséről» értekezett, am az óhajt fejezve ki, hogy akkor az igazi magyar népéletet mutassák be, ne holmi franczia pezsgős mulatságokat, hitelvesztett népünnepeket, stb. rendezzenek. Dr. Alexics György a legtöbb európai népnél meglevő népmesét adta elő a számokról. Az ördög kisérti az embert és sorra kérdi tőle, hogy mi az egy, mi a kettő, stb., egész a tizenháromas számig.Ha a kérdezett nem tud a számokra felelni, az ördög alattvalója lesz. Az isten azonban, mint koldus elmegy az emberhez s megfelel az ördög kérdéseire. Még dr. Katona Lajos említette fel a számok meséjének több czigány és egy franczia változatát. Ezután a választmány tartott ülést. MI ÚJSÁG? A «Vasárnapi Újság» mai száma, a legközelebb történt egyháznagyi kinevezésekre való tekintettel, három egész íven jelenik meg, számos illusztrácziójával a közleményeknek, melyek az illető egyházfejedelmekre s működésük eddigi terére vonatkoznak. Igy az első ív Vaszary Kolosról, az imént kinevezett esztergomi érsekről és Magyarország herczegprimásáról s eddigi székhelyéről, Pannonhalmáról tartalmaz több közleményt illusztrácziókkal; a második Császka György új kalocsai érsekre s volt szepesi püspökre vonatkozólag ad közleményeket és képeket, míg a harmadik ív részben Pannonhalmára vonatkozó közleményeket és illusztrácziókat mutat be. Képeink nagyobb részt eredeti felvételek nyomán, s kiküldött saját rajzolóinknak Háry Gyulának és Dörre Tivadarnak a helyszínén eszközölt fölvételei után készültek. Vaszary Kolos herczegprímás és Császka György érsek arczképeinek rajzait Cserna Károly festőművész munkatársunk Kozmata F. újabb fényképei fölhasználásával készítette. Pannonhalmi rajzaink közül kettő (a könyvtár és főbejárat) Erdélyi M. felvétele után készült. Az uj érsekek Bécsben. Császka György kalocsai érsek szerdán délben Budapestről Bécsbe érkezett. Este Pannonhalmáról megérkezett Vaszary Kolos herczegprímás is. A herczegprímást a pályaudvaron várták Winter Ágost, a Pázmáneum alkormányzója és Hettyei spirituális. A herczegprimás Winter kormányzó társaságában a pázmáneum épületébe hajtatott, melynek kapujában Bergmann József dr. tanulmányi felügyelővel az intézet növendékei fogadták a prímást zajos éljenzéssel. A primás meleg szavakkal köszönte meg a szives fogadást. Az új herczegprimást, nemsokára megérkezése után, meglátogatta Császka érsek s hosszabb időt töltött nála. Másnap délután egy órakor külön kihallgatáson fogadta Vasszary herczegprimást a király. A herczegprimás meglátogatta Galimberti nuncziust és Szögyény minisztert, és maga is több látogatót fogadott, ezek közt Kautz Gyulát és Cziráky gróf udvari tanácsost. Este hét órakor Galimberti érsek, pápai nunczius díszebédet adott, melyen részt vettek Gruscha dr. bécsi bíboros érsek, Kálnoky gróf külügyminiszter és Szögyény Marich miniszter. Vaszary Kolos herczegprimás és Császka kalocsai érsek «canonicus processusa» csütörtökön délelőtt 11 órakor ment végbe Galimberti pápai nunczius előtt. Vaszary herczegprimás a pannonhalmi főapátság vezetését már átadta Halbik perjelnek. A nemzeti múzeum igazgatósága az ornithologiai kongresszus alkalmával megígérte Sharpe angol tudósnak, hogy az angol múzeumnak egy, a magyarországi madárvilágból összeállított gyűjteményt fog ajándékozni, melynek viszonzásául az angol múzeum nekünk néhány ritkaságot küld. A gyűjtött madarak nagy része már megérkezett és körülbelől 1000 darabból áll. Igen szép és érdekes a fogarasi gyűjtemény ; ebben oly példányok is vannak, melyeket megtartanak a nemzeti múzeum számára, nevezetesen egy seregély-csoportozatot. A múzeum igazgatósága 60 frton megszerezte azt a fehér hollót, melyért tulajdonosa eredetileg oly magas árt szabott, hogy azt a muzeum igazgatósága nem volt hajlandó megadni. A Württemberg-huszárok 1848 9-iki története ügyében még a következő levelet vettük : «T. szerkesztő úr! Becses lapjának nov. 1-én megjelent számában közzétett levelemre vonatkozó megjegyzés ama részét, hogy az 5-ik számi huszárezred nem Vilmos, hanem szárd király, később gr. Radeczky tábornagy nevét viselte valónak elismerem és tudom, hogy eme huszárezred 48—49 években Olaszországban állomásozott. Nem is volt nékem czélom a Radeczky huszárezred felől bármit is írni, hanem igen is a Galicziában Tarnopol és környékén állomásozott Vilmos porosz király nevét viselő huszárezredről és csakis az ezred számát tévesztettem el, mert hát levelem tartalmát csak emlékezetem után írtam, akkor pedig könnyen megesik, hogy valamely ezred számát — majdnem 44 év eltelte után, — könnyen elirja az ember. Ama részére az észrevételnek, hogy az ezred többi része is a 2-ik század módjára szökött volna meg, fentartva korábbi állításomat, megjegyezni kívánom, hogy erre nézve Horváth Mihálynak az észrevételben idézett munkája csak azzal szemben képezhet kényszerű bizonyítékot, aki állításait nem személyes tapasztalat alapján teszi. Horváth Mihály történetíró lévén, figyelmét kevésbbé az egyes hadcsapatok ténykedéseire, mint inkább a korszak történelmének hű megírására fordította, mit igazol azon körülmény is, hogy Hortváth Mihálynak az ezred hazajövetelére vonatkozó állításai Gelieh Rikhard «A szabadságharcz története» czímű munkájában teljes czáfolatot nyertek. Már pedig ha tisztán katonai dolgokról van szó, Gelich munkájának több hitel adható, mert Gelich a szabadságharcz egész ideje alatt a központi hadműveleti irodában működvén, mint kiválóan képzett katonának elég módja volt tudomását — különösen katonai dolgokban — közvetlen tapasztalataiból meríteni és idézett munkájában közlött hadügyminiszteri rendeletek állításait igazolják is. — Egy 48—49-iki Württemberg-huszár.» A halottak emlékét kegyelettel ülte meg a főváros közönsége. A temetők felé fordult e napon az érdeklődés, a sírokat fölékesítették s egész napon át tömérdek ember járt-kelt a máskor néptelen utakon. A temető kultusza évről-évre fejlődik s ma már igazi művészetet fejtenek ki a sírok díszítésében. Ezen kívül vagyont érő virágokat és koszorúkat vitttek ki az örök nyugalom helyére. A kerepesi uti temető, hol annyi jelesünk pihen, igazán nagyszerű látványt nyújtott. A hideg, borongós idő daczára nehéz virágillat töltötte meg a levegőt s a főbb utakon csak úgy tolongott a közönség. Nevezetesebb halottaink sírjai szépen fel voltak ékesítve. Deák Ferencz mauzóleumának ormáról csokorba kötött gyászfátyol lengett alá s belseje délszaki növényekkel volt megrakva, melyeknek haragos zöldje érdekes ellentétet képezett a remek szarkofág fehér márványával. A mauzóleumot folyton tömérdek érdeklődő nézte. A szarkofágot különben az idén keresztbe fordították az ajtóhoz, úgy hogy most kitűnően látható a «haza bölcsé»-nek alakja a reáhajló búsuló Nemzővel. A mauzóleumot a főváros diszíttette fel, épen ugy, mint gróf Batthyány Lajos mauzóleumát, melynek homlokzatát fekete posztó födte, a tető párkányzatán ezernyi mécs égett s a lépcsőfeljáratoknál pedig hatalmas kandeláberekben lobogott a A PANNONHALMI FŐMONOSTOR ÉJSZAKRÓL NÉZVE.