Vasárnapi Ujság – 1891
1891-12-20 / 51. szám - Eljegyzés a brit királyi házban (arczképek) 849. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
850 míg egy év múlva testvéröcscsével, György herczeggel együtt, a «Bacchante» gőzbárkán nagyobb földkörüli útra ment, mely csaknem két évig tartott s mely alatt az angol birodalom gyarmatainak nagy részét meglátogatták. A két fiatal herczeg úti naplóját Dalton Canon átdolgozásában s kisérő jegyzeteivel két vaskos kötetben ki is adták. Az utazás befejezése után, 1882-ben Albert Viktor herczeg Cambridgeba ment tanulni, később Heidelbergbe és Aldershotba. Egyetemi tanulmányait elvégezve, katonai szolgálatba lépett. 1885-ben alhadnagy volt s azután fokozatosan emelkedett, úgy, hogy jelenleg őrnagy a 10-ik huszárezredben. Hogy ezenkívül is sok czíme s rendjele van, az az angol korona leendő örökösénél csak természetes. Igy ő a királynő hadsegéde, a 4-ik bombayi lovasezrednek, mely nevéről neveztetik, tiszteletbeli ezredese, az 5-ik pommeraniai Blücherezrednek őrnagya, a térdszalag- és St.-Patrickrendnek, a porosz fekete sasrendnek, a dán elefántrendnek, az olasz Annunciata-rendnek s más kiváló rendeknek lovagja. Clarence és Avondale herczege czimét, mely alatt leggyakrabban emlegetik a lapok, 1890-ben kapta, kevéssel azután, hogy ismét egy nagyobb utat tett Selet-Indiában. A menyasszony Teck herczegnő, Viktória Mária, Auguszta, Lujza, Olga, Paulina, Claudia és Ágnes, egyetlen leánya Teck herczegnek és nejének, Mária, Adelaide, Vilma, Erzsébet királyi herczegnőnek, ki a cambridgei herczeg nővére. 1867-ben május 26-án született a Kensington-palotában s így öt évvel fiatalabb, mint vőlegénye s gyermekkorát szüleinek a Richmond park mellett levő «White Lodge» (fehér lak) nevű kastélyában töltötte. Kitűnő zongorázó, lovagló s anyjával együtt tevékeny részt vesz a londoni jótékonysági és emberbaráti mozgalmakban. Három fivére is van, kik mind fiatalabbak nála. Közönségesen «Princess May» (Május herczegnő) néven ismerik, szeretetreméltóságáért, mely Viktória királynőre is annyira hatott, hogy a fiatal Teck herczegnő legnagyobb kedvenczei közé tartozik s a közhit szerint, mint fönnebb írtuk, ő volt a főközvetítő, hogy unokája ezt a leányt vegye nőül. A menyasszonynak apai nagyanyja Sándor württembergi herczeg osztrák lovassági tábornoknak morganatikus neje Kis-rihédei gróf Rhédey Klaudia, a herczeggel való összekelésekor kapta az osztrák udvartól (1835-ben) a Hohenstein grófi czímet. Az ezen házasságból származott elsőszülött fia, mint Hohenstein gróf 1866-ig a 7-ik cs. kir. huszárezredben századosi ranggal szolgált és esküvője napján is ezrede egyenruhájában lépett az oltár elé. A Teck herczegi czímet Hohenstein Ferencz gróf akkor kapta, midőn 1866 ban nőül vette Kewben a cambridgei herczeg egyetlen nővérét, Cambridgen Mary herczegnőt. Az angol «fenség« (highness) czímet Viktória királynétól kapta. Württemberg Sándor herczeg, mint szolgálaton kivüli lovassági tábornok és a 11-ik huszárezred tulajdonosa egy szemle alkalmával Bécsben oly szerencsétlenül bukott fel lovával, hogy rögtön szörnyet halt. MARCZIÁNYI GYÖRGY: Jól lesz ez a kétkulacsos, se hideg- se meleg idő és a februári langyos napok fölöslegessé tesznek majd minden komolyabb védekezést az elmaradt hideg ellen. Ilyen körülmények között arra kell törekednünk, hogy minden esthetőségre el legyünk készülve. Ma tehát olyan öltözeteket mutatunk be, amelyek a hideg ellen megvédnek és az enyhe időben sem alkalmatlanok. Ilyen például az első képünkön látható orosz szabású kabát, melyet a francziák oroszbarátsága eszelt ki. Nekünk ugyan semmi okunk sincs rajongni az oroszokért, de ha valami csinos készül orosz cég alatt, bátran elfogadhatjuk anélkül, hogy hazaárulással vádolhatnának. Nos tehát ez a csinos orosz kabát barna posztóból készül, dús zsinórozással. A könyökön fölül bő ujjak, könyöktől a kézcsuklóik szűkek. A kihajtó és a csípőig lenyúló gallér, valamint a kabát alsó szegélye és a kézelő szilszkin-prémből való. A magas gallér, valamint az előrész, világosabb barna posztóból is készülhet, ami mellényszerű alakot kölcsönöz neki. Ugyan a képünk egy összevissza hajlított, nagy karimájú betevő kalapot is mutat, mely bézs-színű nemezből készül, csak az egyik oldalán van felhajtva, fekete strucc- és kócsagtollal díszítve. A másik képünkön látható baloldali nő, mintázott, sima szoknya fölött ujj nélkül való, rövid, préselt bársonyt visel, mely nemcsak körül van tollal díszítve, hanem a megás Medicis-gallér is tollal van bélelve. A fölfelé fésült hajat szalaggal és tollal díszített pörge kalap nyomja le. A másik alak sötétzöld gyapjúszövetből való princzesseruüát visel, melynek gyapotbélése nélkülözhetővé teszi a meleg felöltőt. A szoknya hátul három úrránczba van szedve, elől pedig egészen sima. Figyelmeztetem a kedves olvasónőimet, hogy princesse szabású ruháiknál úgy érhetnek el szép ránczokat, ha a belső széles segélyt (pléh) lószövettel bélelik. Két oldalt a zsebeket selyem sujtás és hosszú jetrojt díszíti. Ugyancsak fekete selyem sujtással vannak borítva az ujjak, a Medicis-gallér, a derék előrésze és a hát is. Meglehet, hogy mire e sorok nyomtatásban meglennek, a mi öltönyeink kissé lengéknek bizonyulnak, de ezért ne engem tessék okolni, hanem azt a gonosz télapót, a szegény nők örömeinek alapos megrontóját, mert ami engem illet, én csakis örömet óhajtanék szerezni az én jóindulatú olvasónőimnek, akiknek vig és boldog ünnepeket kiván sza. A DIVATRÓL. Lassan jön, úgyszólván lopózik az a vén tél apó. Minduntalan meg-megáll, enyhe nap derűjével hiteget, hogy még távol van és mikor már ledisputálta vállainkról a prémes felöltőnket, dermesztő hideget zúdít a nyakunkba és ingerkedésének gyümölcse : influenza. Bizony már megjöhetett volna az öregnek az esze ! A küszöbön áll a karácsony és még annyit se mondott az a vén gyerek, hogy: adjon isten ! Hát illik ez. Hagyja a bújósdit a pajkos tavasznak ... annak jól áll, annak megbocsátjuk ; ő pedig legyen komoly, sőt komor, szigorú, ha mindjárt kegyetlen is, de mindenesetre férfias. Még nem is korcsolyáztunk és talán nem is fogunk a télen át. Szeretném tudni, minek csináltattuk a mi kecses korcsolyázó-ruhánkat ? Az ilyen bokáig érő szoknyában csak nem járhatunk az utczán, vagy a szobában ... és az alsó prém és tollszegély is divatját múlhatja a jövő télig. Aztán, mit vegyünk kedveseinknek karácsonyra ? Szeretnénk még téli holmival kedveskedni nekik, — jól tudjuk, kinek mire van szüksége, — de hátha tár VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. SZÁM. 1891. XXXVIII. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Jókai Mór < Meséskönyv» -e. A kitűnő tollú író, kit oly találóan neveztek el évekkel azelőtt «a magyar nemzet mesélő dajkájának», sok irányú irodalmi működése mellett csodálatos képen épen a voltaképi «mesét» feledte el fölvenni költészetének ama végtelen birodalmába, melyet az ő fantáziájának ragyogó napja sugárzott be tündéri fényével. Ő, aki az ártatlan gyermeket oly bájos, oly gyöngéd színekkel tudja festeni műveiben, irt mindenkinek vonzót, elragadót, csupán a gyermekvilágról feledkezett meg. Művei között számtalan az olyan, melyet bátran sorolhatni az ifjúsági irodalom legszebb termékei közé, de a gyermekvilágnak valót, egyedül a gyermekeknek szólót nem alkotott egész addig az ideig, amíg most végre megírta azt a «Mesés könyvét», mely az idei karácsonyi könyvvásárnak úgy tartalomra, mint díszes kiállításra egyik legfeltűnőbb terméke. A Révai-testvérek kiadásában megjelent, Gyulay László rajzaival illusztrált, 24 ívre terjedő vastag kötetben Jókai tizenhat mesét nyújt most a kicsinyeknek, melyek az ő meleg közvetlenségével közel fognak férkőzni a gyermekek szivéhez. Jókai e művével megmutatta, hogy ezen a téren is mester s a szülők nem lephetik meg gyermekeiket kedvesebb ajándékkal, mint hogyha számukra ezt a «Mesés könyv»-et, melynek ára diszkötésben 3 frt 50 kr, megveszi. ízelítőül mi is közlünk belőle mutatványt, «A kis király beszélő babáit.» A «Vasárnapi Újság» női dolgozótársai. Lapunk mai számában találják olvasóink Csáky Albinné Bolza Anna grófnőnek, a közoktatásügyi miniszter fenkölt lelkű nejének, «Természet és művészet »czímű szép elmélkedését, melyet a jeles tollú írónő egyidejűleg küldött be lapunk és a «Magyar Bazár» szerkesztőségének, s egyúttal azon szives ígérettel tisztelte meg lapunkat, hogy közelebb külön is, s reméljük többször is felkeresi a «Vasárnapi Újság»-ot mindig szívesen látott becses közleményeivel. — Női munkatársainknak ma már díszes sorából újabban még Beniczkyné Bajza Lenke Ernő igéretét birjuk, hogy Angliából, hová ott lakó leánya látogatására hosszabb időre utazik, lapunkat fogja megtisztelni angliai élményeinek leírásával. — A «Vasárnapi Újság» eddigi női munkatársai sorából tyarmathy Zsigánétól is várunk közleményt a kalotaszegi nép életéből, melyet senki jobban nem ismerhet nála, a ki közte él, figyelemmel kiséri s fejleszteni igyekszik jó tulajdonait, munkával, keresettel látja el s valóságos jóltevője e vidék jóravaló magyar népének. — B. Büttner Lina szintén folytatni fogja már két évfolyamunkban megjelenő s a «Vasárnapi Újság» közönsége által oly szívesen fogadott kedves «Madár-történeteit».— «Női munka és divat» czimű rovatunkba, melyet egy élénk tollú tárczairónk és neje vezetnek, a jövő évre szintén több írónőnk igérte meg közreműködését. Ámor és Psyche. Költemény hat énekben. Irta Hamerling Róbert Magyarra fordította Ábrányi Emil. Illusztrálta Thumann Pál. Budapest és Eperjes. Divald Károly és fiai kiadása. A hírneves osztrák költőnek tündérmeseszerü költői beszélyét, mely Ámor és Psyche ismert mythologiai történetét szingazdag, virágos képekben és leírásokban beszéli el. Ábrányi Emil választékos nyelven s jól gördülő trocheusokban fordította magyarra.A kiállítás fényes, pazar, egyike a legszebb ajándékkiadásoknak. A bájos illusztrácziók Thumann Pál mesteri ónja alól kerültek ki s a czinkografikus és fénynyomatú reprodukcziók tanúságot tesznek a Divald-féle műintézet kitűnő tekhnikai képességéről. A nagy negyedrétű kötet ára díszes stylszerű kötésben 12 frt. Az Athenaeum-társulat nagy dísszel adta ki az éjszaki költészet egyik nagybecsű művét, A Frithiofmondát, Tegnér Ézsaiás örökbecsű alkotását. A svéd eredetiből Győry Vilmos költészettel fordította le. Először a Nisfaludy-társaság bocsátotta közre, most pedig a legszebb kiállítású díszkönyvek közé juttatja az új kiadás, albumalakban, velinpapíron, Ekwall Kanut művészi illusztráczióival. A könyv elején Tegner arczképe van. A kötés gazdag díszítésű. A könyv ára 12 frt. — Vámbéry közép-ázsiai utazását pedig harmadik kiadásban veszi az olvasó. A nagynevű szerző javításokat és bővítéseket tett az új kiadás számára, mely sűrű illusztrácziókkal van ellátva. Bizonnyal most is oly érdekkel fogja kísérni az olvasó útjában, mint mikor először látott napvilágot a könyv. A szép kiadású könyv ára 3 forint.A «Kis Lap» czímű képes gyermekújság ez évi folyamát is külön kiadásban szerezhetni meg. A Forgó bácsi (Ágai Adolf) szerkesztése alatt ismeretes lap így, könyvalakban is tarka és változatos olvasmány a zsenge ifjúságnak. Ára díszesen kötve 3 írt. A Franklin-társulat kiadásában a közérdekű munkák egész sorozata került ki a sajtó alól, vegyes tartalommal, melyből a közönség különböző igényei válogathatnak. A szépirodalmi művek közt van az elhunyt Csiky Gergely egyik kisebb regénye «Sisyphus munkája», a nagyérdemű szerző vonzó dolgozata, melyben a cselekmény gyors haladása és fejlődése mutatja, hogy Csiky mennyi szerencsével és hatással vitte át elbeszélő műveibe is a szinpad eleven életét. Ára 1 forint. Az oktatásügy barátait érdekelni fogja a »Levelek egy tansuló ifjúhoz», írta Szitnyai Elek. Egy apának tanuló fiához irt leveleiben a középiskola több kérdése van itt tárgyalva, olyanok, melyek mind a szülőre, mind a tanulóra fontosak, s azt is feltüntetik, mily eljárást vár bizonyos esetekben az iskola a szülőktől, hogy feladatának megfelelhessen. Az oktató levelekből az ifjúság is sok tanulságot meríthet. A kötet ára 1 frt, vászonba kötve 1 frt 40 kr. Az «Olcsó könyvtár» népszerű köteteiből (szerkeszti Gyulai Pál) is hat jelent meg, köztük Pálffy Albert egyik kedvelt regényének Az «atyai ház»-nak második kiadása. Ára 1 frt. A többi kötetek: «Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól», irta Montesquieu Károly, francziából fordította Orlai Antal. Ára 40 kr. A következő kötet Merimée Prosper két szép elbeszélését közli: «Guillot Arséne, Aubain abbé», francziából fordította K. Kar-