Vasárnapi Ujság – 1891
1891-12-20 / 51. szám - Eljegyzés a brit királyi házban (arczképek) 849. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
852 és kitartásra volna szüksége, hogy tehetségéhez teljesen méltó műfordító váljék belőle. A kötet nyomdai kiállítása egészen díszes ; az illusztrácziók kevésbbé sikerültek. A 367 lapra terjedő kötetnek, mely Lampel Róbert (Wodiáner F. és fiai) kiadásában jelent meg, ára díszkötésben 5 frt. Előfizetés. Szávay Gyula, kinek eléggé ismert neve van az irodalomban, előfizetést hirdet tiz év alatt megjelent költeményeire. Ára a kötetnek 1 frt 80 kr. Az előfizetési pénz Győrbe küldendő. Zeneművek: Vakaresku Helén, a román királyné sokat emlegetett volt udvarhölgye, tudvalevőleg költészettel is foglalkozik. Egyik versét, «Szeretném téged, hogyha nem szabad»,melyet Radó Antal fordított magyarra, Berényi Lajos megzenésítette. A csinos szerzeményt Küry Klára kolozsvári énekesnőnek ajánlotta. «Nyári éj» czimü polkamazurt irt Szegedi László. A Nádor és Bárd czégnél jelent meg. Alienor. Drámai zeneirásunk mai meddő korszakában a legigénytelenebb mozzanat is komoly méltatást igényel. Ez magyarázza meg azt az általános érdeklődést, mely Hubay Jenő «Alienor» czimű dalművének szinrekerülését már hónapokkal megelőzte. A közönség és sajtó szinte beczéző szeretettel fogadta ez újdonságot, melynek tárgya a Merlin-mondából van merítve s hőse maga Merlin, a neves lantpengető. A fiatal zeneszerző talentuma , különösen a lírai részeknél, kétségtelenül megnyilatkozott. De egyebütt is találkoztunk az invenczió erejével s egyéb zeneköltői erényekkel, s különösen a harmadik felvonásbeli balletzene oly brilliáns szám, mely a nagy mesterek alkotásai között követelhetne magának helyet. Hogy az egész műről csak igen mérsékelt elragadtatás hangján szólhatunk, annak javarészében a silány szöveg az oka, mely valósággal szárnyát szegi a zeneköltői lendületnek. Haraucourt úr, úgy látszik, a drámaírás legelemibb ismérvei nélkül szűkölködik, különben alig választhatta volna a darab mozgató lelkéül az elaggott Merlint, ki hófehér hajfürteivel s mellétverő szakállával már csak reminiszczencziákból táplálkozik. Ez az Achilles-sarka a darabnak, melyet Hubay Jenőnek sem kétségtelen tehetsége, sem előkelő zenei ízlése, sem pedig bravouros ügyessége nem tudott reparálni. De ha elibrettó a lélek erejének, a drámai hév nyilvánulásának mostoha talaja, annál bőségesebb alkalmat nyújtott a dekoratív részek ragyogtatására. Az opera rendezősége ezt ki is zsákmányolta s a harmadik fölvonásban Merlin álmát az élőképek oly csoportozatával mutatta be, melyhez foghatót a magyar színpadi technika még nem produkált. A szereplők: Bianchi, Hilgermann, Ney, Takács és Szendrey nagy ambíczióval oldották meg művészi feladatukat. A műcsarnok kiállítását a közönség jól látogatja, s a képvásárlások is megindultak. E hó 15-ikén már megnyílt a karácsonyi tárlat is, a műcsarnok tanácstermében. Oly kisebb képek vannak benne, melyek ára 150 frtnál nem nagyobb s alkalmasak ünnepi ajándékúl. —• A király részéről az idén is megtörténtek a képvásárlások a műcsarnok kiállításából. A művek kiválasztásával gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter volt megbízva, ki 7100 frtért a következő kilencz magyar művész festményeit és egy szobrot választotta : «A kíváncsiak» Stetka Gyulától, «A modern Páris» Skuteczky Dömétől, «A templomban» Zemplényi Tivadartól, «Munkács vidékéről» Mednyánszky László bárótól, «Melyik a Lizi kisasszony» Pap Henriktől, «Templomba menet» Újvári Ignácztól, «Lidike» László Fülöptől s ez olajképeken kivül még «A liba-tolvaj» czimű életnagyságú szoborművet Jankovics Gyulától. A király kilátásba helyezte, hogy Budapestre érkezése után meg fogja a tárlatot látogatni. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia decz. 14-iki ülésére, melyen Szilágyi Sándor volt az elnök, nagy hallgatóság jelent meg, mert nevezetes tárgy került elő. Az országos statisztikai hivatal főnöke, Keleti Károly olvasta fel«Hazánk népe 1890-ben»czimü dolgozatát, mely a legújabb népszámlálás végeredményeit érdekesen és tanulságosan csoportosítja. A szokatlan nagyszámú hallgatóság gyakran éljenzéssel szakította félbe a felolvasást, mikor Keleti konstatálta a magyarság örvendetes gyarapodását és erősödését. Az 1890-ik év utolsó napján végrehajtott népszámlálás szerint Magyarországon kerek kilenczedfél millió magyar él és míg a lefolyt tíz év alatt minden nemzetiség száma keresbedett, addig a magyarság száma két egész százalékkal nőtt. Magyarországnak, társországai nélkül, katonasággal együtt, 15.331,864 lakosa van. 1880-ban volt 13.728,622, a szaporodás tehát 1.503,242, vagyis 10.23 százalék. A házak száma, melyekben, az anyaországban csupán, népünk lakik : 2.478,491 ; ami a tíz év előtti népszámlálás eredményéhez képest 7.8 százalék szaporodást mutat. A családok száma 3.370,443 s így ezen, a nép legerősebb alapját képező viszony a tíz év előtti állapothoz képest 17.3 százalékkal javult. A családoknak fele 3 millió esetben férfi, körülbelül pedig félmilliónyi a női családfők száma. Hazánk polgári népessége 7.450.392 férfiból és 7.683.401 nőből áll, s így esik 1000 férfira 1031 nő. A nőtlenek 4.146,684-en, a hajadonok 3.801.305-en vannak. Az első életévét még be nem töltött kisdedek száma 242.998 fi- és 240.018 nőgyermek. Az ötödik életévekig csoportosítottak száma így alakul: figyelmek 1,265.048, nőgyermek 1,266,152. A két nem között 6—12 év közötti van 2,402.989, a 15-ik életévig 934.567, vagyis az összes iskolakötelezettek száma 3,337.556, vagyis az összes népességnek 22,5 százaléka. A leányok közül 7948 már 16 éves kora előtt ment férjhez , 16 és 20 év között pedig 161.819 férjes nő szerepel, míg ugyane korban csak 11.220 férfi lépett házasságra, 40 évnél idősebb hajadon nő 58.581 van, ami a férjnél levők számának csak 1.87 százalékát teszi. A férfiaknak 60, a nőknek 46.5 százaléka tud olvasni írni. Csak olvasni a férfiak közt 1.9, a nők közt 9.5 százalék tud. Felekezetek szerint van az országban: római katholikus 7.241.547, görög kath. 1,655,171, örmény 2.725, görög-keleti 2,065,903, ágostai evang. 1,182.487, helvét 2,209.395, unitárius 61,637, más keresztény 7.818, zsidó 706.838, más nem keresztény 239, nazarénus 6.829. A népesség szaporodásában a magyarság erősödése nyilvánul. Míg tíz év előtt az összes lakosság 46.65 százalékát tette, most már 48.64 ; utána az oláh a legtöbb 17.12 százalékkal, a német 13.12, a tót 12.53 százalék, vagyis számokban kifejezve: magyar 7.361.207, német 1.987.310, tót 1.896.358, oláh 2.590.425, ruthén 379.713, horvát 183.429, szerb 494.847, vend, szlovén 70.658, örmény 2.067, czigány 90.264, egyéb hazai és külföldi nyelvű 77.515. Végül Keleti szép szavakban említette, hogy a közel millennium alkalmával büszke önérzettel fogunk végigtekinthetni sorainkon , nem lesz mit szégyelnünk bejött honfoglaló őseinktől. Megőriztük öröküket, gyarapodtunk számban s miveltségben. Zajosan megtapsolták az előterjesztést. A Kisfaludy-társaság decz. 16-iki ülése Gyulai Pál elnöklete alatt ment végbe. Beöthy Zsolt titkár a társulat elhunyt tagjairól: Csiky Gergelyről és Hunfalvy Pálról emlékezett meg. Csiky Gergely mellszobrára edddig 1456 frt gyűlt össze. Szász Károly ezután néhai Szabó Károlynak, a jeles történettudósnak egy régi, még 1847-ben készült műfordítását, Euripides «Elektrá»ját mutatta be. Horvárt Döme bocsátotta ezt a társaság rendelkezésére. Szász Károly több részletet adott elő az erőteljes fordításból. Utána Ponori Thewreivk Emil olvasta Homér Iliászának II. énekét a saját fordításában. A felolvasókat megéljenezték. A Petőfi-társaság e hó 13-iki felolvasó ülésére nagy közönség gyűlt össze. Az elnöklő Komócsy József fájdalmas részvéttel emlékezett meg Csiky Gergely elhunytáról. Utána Bercsényi Béla olvasta fel Palágyi Lajos vendégnek egy költeményét. Majd Endrődi Sándor lépett a felolvasó asztalhoz, s a közönség előre is tapssal fogadta. Három szép költeményt adott elő. Id. Ábrányi Kornél a művészetről, kritikáról és közönségről mondott el találó észrevételeket. — Bercsényi Béla Abonyi Árpád vendégnek «Szibil» czimű rajzát olvasta fel.— A felolvasásokat zárt ülés követte, melyen tiszteleti tagoknak megválasztották Pulszky Ferenczet, Vámbéry Ármint, Teleki Sándor grófot és Eszaky Károlyt. — A tagválasztó ülés e hó 23-án lesz. Két új tagot választanak. Az iparművészeti muzeumban e hó 13-ikán d. e. ünnepélyesen nyitották meg a Bubics-szobát, melyet a Bubics Zsigmond kassai püspök ajándékozta régi agyag-gyüjtemény tölt be. Összesen 632 darab ez, s a maga nemében páratlan, mert a hazai régi agyagiparnak ily gyűjteményét már aligha sikerülne összeszerezni. Különösen a ritka becsű halicsi fayence emeli a gyűjtemény értékét. Ugyanekkor nyilt meg a karácsonyi kiállítás is, dús választékú iparművészeti tárgyakkal. A megnyitásra igen diszes és előkelő közönség gyűlt egybe. Ott voltak: Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter, Császka György kalocsai érsek, Berzeviczy Albert államtitkár, Szalay Imre és Németh Imre miniszteri tanácsosok, Ráth György kir. táblai tanácselnök, Pulszky Ferencz, a nemzeti múzeum igazgatója stb. is beszéltek, sőt nyugtalanító hírek jöttek forgalomba ő felsége egészségéről is. Ez azonban teljesen alaptalan volt. Mária Valéria főherczegnőről szintén túlzott híreket lehetett hallani. A főherczegnő csakugyan gyöngélkedik, megkapta az influenzát, de csak enyhe mértékben. Hivatalos jelentéseket nem is adnak ki a főherczegnő állapotáról. Súlyosan beteg azonban Ernő főherczeg, a ravatalon fekvő Zsigmond főherczeg testvérbátyja, ki szintén influenzával összekötött tüdőgyulladásban fekszik, mely rövid néhány nap alatt két testvérét ölte meg. Ernő főherczeg a testvére Henrik főherczeg temetésére ment föl Bécsbe s már akkor gyöngélkedett, úgy hogy a temetési szertartásoknak csak egy részén lehetett jelen. Egészsége később javult, de e hó 16-ikán láza növekedett, tüdőgyulladás következett. A királyt és az uralkodó család többi tagjait folytonosan értesítik a beteg hogylétéről. A főherczeg 68 éves, s előhaladt kora is növeli az aggodalmakat. Díszmű átnyújtása. Gróf Szécsen Antal, a történelmi társulat elnöke, a napokban adta át «Mária Terézia életrajzá»-nak díszes példányait Mária Valéria és Izabella főherczegnőknek, azonkívül a toscanai főherczegnőnek, a leendő szász trónörökös nejének. A főherczegnők, kik mindhárman beszélik a magyar nyelvet, szívesen fogadták az ajándékot. A zsinatok. Az evangélikus zsinatban a bizottságok működnek, s valószínűleg ünnepek után nyílnak meg a teljes ülések. A református zsinat pedig e hó 16-iki ülésében hosszabb időre elnapolta tanácskozásait, valószínűleg csak február havában folytatja a tanácskozásokat. Az egyház szervezeti javaslatot a zsinat egészen letárgyalta s ez evang. egyházzal közösen érdeklő ügyek tárgyalására bizottságot küldött ki. Bocskay István szobra. Hajdumegyében azzal az eszmével foglalkoznak, hogy Bocskay István erdélyi fejedelemnek, ki vitéz hajdúit letelepítette, földekkel, kiváltságokkal ajándékozta meg, szobrot emeljenek Hajdú Böszörményben. A hajduvárosok 70,000 lakosságától várják az eszme fölkarolását Egyelőre H.Böszörmény város közgyűlése Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek arczképeinek lefestésére 600 frtot szavazott meg. A szabadságharcz emlékeinek a kiállítása. Az 1848—49-iki emléktárgyak kiállításának a helyiségét a gyűjtemény rendezője 1892 deczember végéig bérelte ki s igy ez érdekes gyűjtemény még egy évnél tovább együtt marad. Ez év deczember végétől fogva a kiállítás helyiségében kizárólag a Kossuth képeknek bővített kiállítása lesz látható, míg a többi olajfestményeket, fegyvereket, proklamácziókat és képeket a gyűjtemény rendezője a télen át vidéki nagyobb városokban óhajtja kiállítani. Nemzeti színházunk Bécsben. A jövő évben Bécsben nemzetközi színházi és zenekiállítást rendeznek. Lesz nemzetközi színpad is, melyen különböző színtársulatok tartanak előadást. Gróf Zichy Géza intendáns készséggel megengedte, hogy az opera és nemzeti színház művészei a kiállítási színházban fellépjenek. A magyar művészek öt estén át játszanak. Zsinati tagok arczképei. A protestáns zsinatok tagjainak arczképeit emlékalbumokban örökítik meg. A zsinat háznagyának kezdeményezésére a tagok külön-külön lefényképeztetik magukat és a fényképeket albumokba összefoglalva, az egyházak és egyházkerületek levéltáraiba fogják elhelyezni az alkotmányozó országos zsinat emlékére. A felvételek nagy része Erdélyi fényképész műtermében már meg is történt. A magyar turista-egyesület budapesti osztálya. A magas Tátrában az öt tónál építendő «budapesti menedékház» költségeinek fedezése decz 29-én kedden a fővárosi vigadó éttermeiben érdekes műsorral hangversennyel egybekötött táncrestélyt rendez, melyre a tagok személyjegye 1 forint, családjegye 3 forint. Nemtagoknak személyjegy 2 forint, családjegy 4 forint. Jegyek az osztály pénztáránál, Károlyi György útnál (Dorottya utcza 10. szám alatti papirkereskedésben) és este a pénztárnál kaphatók. Szabadságharczi muzeum Aradon. Az aradi Kölcsey-egylet oly muzeumot tervez, melyben a szabadságharcz emlékeit gyűjtenék össze. A közönséghez intézendő fölhívást közelebb már közzéteszik. A muzeum számára elkérik a várostól a vértanúszoborra tett koszorúk szalagjait s a szobor tervmintáit. Egyúttal azt is kérni fogják, hogy az egyleti múzeum s a szabadságharczi múzeum számára az új megyeháza építésénél alkalmas helyiséget rendeztessen be. MI ÚJSÁG? Az uralkodó családban egymásután bekövetkezett újabb csapások nagy részvétet keltenek minden felé. E részvét következménye volt, hogy mikor Bécsben Zsigmond főherczeg halálának híre elterjedt, az uralkodó család több tagjának betegségéről