Vasárnapi Ujság – 1892
1892-09-04 / 36. szám - Amerikai nő Magyarországon -veloczipéden (képekkel) 619. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények
620 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 38. SZÁM. 1892. xxxix. ÉVFOLYAM. 1 országot illető részéből a III. kötetnek 11. füzete jelent meg, a melyben Váczy János befejezi «A magyar irodalom» czímű dolgozatát, vázolván a magyar regényirodalmat és a tudományos irodalomnak a szépirodalommal rokon fajait. Arany János, Jósika Miklós, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Bajza József, Toldy Ferencz és Erdélyi János arczképei és névaláírásai illusztrálják a füzet első felét. A második felében Paulay Edének «A magyar színészetről» írt tanulmánya kezdődik a legrégibb nyomok s a tulajdonképeni magyar színészet küzdelmes éveinek leírásával. Az úttörők közül két kiváló színésznő arczképe látható e füzetben: Moór Annáé és a Déryné Széppataki Rózáé. A füzet illusztrácziói Benczúr Gyula, Koskovics Ignácz, Cserna Károly és Kimnach László művei. A füzet a Révai-testvérek bizományában jelent meg s ára 30 kr. A Pedagógiai zsebnaptár az 1892—93-ik tanévre (VII évfolyam) megjelent az iskolai év kezdetére, tanárok, tanítók, tanítóképző intézeti növendékek és felsőbb leányiskolai tanulók használatára. Szerkesztette Orbók Mór tanítóképző intézeti tanár. Bolti ára vászonkötésben GObr. Az 1892/93 évi pedagógiai zsebnaptár a naptári részen kivül közli a miniszterileg engedélyezett tankönyvek 4., 5. jegyzékét, továbbá Klamarik János, Fehér Ipoly, Göbl János György, Bobler Mátyás, Lakits Vendel arczképeit és életrajzait, azonkívül czímtárt, gyakorlati tudnivalókat stb. stb. Kiadja Singer és Wolffner, Budapest. Folyóiratok. — Az «Erdészeti Lapok» augusztusi füzetében Zsuffa Antal a tölgynek a folyómenti lágyfaerdők területén való megtelepítéséről ír. Piso Kornél az apáczarovar irtásának kérdéséhez szól. Pécsi Dezső főerdész a nemes füvek leírását nyújtja, írva azok terjesztéséről és a kosárfonó-ipar fejlesztéséről is. Bodor Gyula rosszul sikerült tölgymakkvetést ír le. Furherr János pedig «A katonaság gyakorlatai és az erdők» czím alatt említi a károkat, melyek hadgyakorlatok alatt a fiatal erdőket érik a puskázástól. — A «Földtani Közlöny» új számában ezek vannak : Zimányi Károly: Ásványtani közlemények. Litschauer Lajos : A fémes ásványok telepeinek érczesedési viszonyai. Urbán Mihály : Tapasztalati jegyzetek a hegygerinczvonalak és a telérek csapásairól. (Egy rajzzal.) A nemzeti szinház szeptember elsején nyilt meg a nyári szünetek után, gr. Teleki László «A kegyencz» czímű tragédiájával. A római tárgyú tragédia egykor hírneves darabja volt a magyar színpadnak, de már tíz év óta pihen, azok közé a sok erővel és költészettel irt művek közé tartozván, melyek magukon hordják keletkezési koruknak bélyegét, ami egy következő korban már csak történetirodalmi emlékűl tűnik föl. A darab csillogó külső hatásokra törekszik és tele van csattanó fordulatokkal, mint átalában a romantikus színművek a harminczas és negyvenes évekből. Ezeket a részeket színészeink erővel és bravúrral emelték. A darab főszereplői közül Szacsvay (Maxhaus), Jászai Mari (Julia), Gyenes (Valentinián), Nagy Imre (Palladius), Hegyesi Mari (Eudoxia) és Fáy Szerena (Placidia) érdemelnek elismerést. Kisebb szerepekben jellemzetes alakításokat nyújtottak Bercsényi, Egressy, Gabányi, Szigeti Imre. Hogy a közönség mégsem adózott igazi lelkesedéssel a szereplők játékának, az nem a művészek hibája. Legnagyobb hatása volt a harmadik felvonásnak és legjobban tetszett az utolsó, ahol Jászai asszony haldoklása emelkedett ki. A kiállítás és az összjáték dicséretet érdemel. Állandó szinház Ó-Budán. Az óbudaiak állandó szinház eszméjével foglalkoznak. A szinpártoló egyesület terve szerint a régi «Korona» épületet, mely most iskola, alakítanák át színháznak. A jövő évre ugyanis készen lesz az új iskolaépület s ekkor a város ezt színháznak adhatná. Az átalakítás nem kerülne sokba, mert a tér felé eső részén olyan toldalék-épületet emelnének, mely magában foglalná a színpadot és öltözőket s a nagyterem maradna a nézőtér. Egy másik terv szerint társadalmi úton szereznék be a tőkét s a várostól kérnének telket, melyre új színházat építenének. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Az országos tanítógyülés az idén Szegeden folyt le aug. 28-ikán. Részt vett a gyűlésben a ref. tanitók országos választmánya is, mely közgyűlését a városi székházban tartá. A vendégeket a szegediek szívesen fogadták. A tanitógyűlésen Lakits Vendel elnöki megnyitója után Lázár György helyettes polgármester Szeged város nevében üdvözölte az összegyűlt népnevelőket. Ferenczy János a csongrádmegyei és szegedi tanítóság részéről mondott üdvözlő beszédet. A titkári évi jelentés felolvasása után Glatz György azt indítványozta, hogy az elnökségnek a tanítói fizetések emelése tárgyában kifejtett működése és eljárása ne vétessék tudomásul. Hosszú vita után, amelyben a közgyűlés általános éljenzés közt teljes elismerést szavazott Lakits Vendel elnöknek, a közgyűlés 11 szó ellenében 56 szóval elvetette Glatz indítványát. Az országos bizottság tisztikarába minden egyes állásra a régi tagot választották meg. Ezután Schön József fővárosi tanító olvasta fel György Aladárnak a népnevelési szakosztály működéséről szóló, nagy tetszéssel fogadott jelentését. Általános figyelemmel hallgatták ezután dr. Bokor Józsefnek .A kulturegyesületek és a tanítóság» czímű, valamint Kovács Istvánnak «A népiskola tanrendszerének hibái»-ról szóló értekezését. Az országos Eötvös-alap bizottságának javaslatához képest 2030 forint kiosztását elhatározták. Este 8 órakor az «Európa» szállóban díszvacsora volt. Az erdélyrészi Kárpát egylet alsó-fehérmegyei osztálya Nagy-Enyeden élénk érdeklődés mellett tartotta évi közgyűlését. Az elnöklő Csató János alispán szép beszédben fejtegette, mikép kell az erdélyi részeket a touristákkal megkedveltetni. Horváth Miklós pénztárnok jelentése szerint az osztály 400 frt vagyonnal rendelkezik; a Detonatára építendő menedékház költségeihez jelentékeny összeggel járulnak egyes községek, testületek és magánosok. Gáspár János előterjesztette az osztály munkaprogrammját, melyben több menedékház emelése, számos útjelzés és útépítés szerepel. Alelnökké Blaska Ubald marosujvári bányatanácsost választották meg. A közgyűlés után Gáspár János előadást tartott a tövisi patak szorosáról és vidékéről. EGYHÁZ ÉS ISKOLA, Tisza Kálmán főgondnoki jubileuma. Komáromban a szept. 15-iki ünnepélyre nagy előkészületeket tesznek. A megérkező Tiszát a vasúti állomásnál Beöthy Zsigmond megyei gondnok, a rendező bizottság elnöke üdvözli. Azután a bandérium kapitánya tisztelgéshez vezényel és a komáromi nők rövid üdvözlés után ezüst koszorút nyújtanak át az ünnepeltnek. A diszmenetet, mely a főgondnokot a megyeházra kiséri, Sárkány Ferencz főkapitány és Pőcze János főszolgabíró diszfogaton vezetik. Ezeknek fogatát a lovasbandérium követi és a bandérium után Zuber József főispán fogata nyitja meg a diszfogatok sorát. Közvetlenül a főispán után négyes diszfogaton diszlovasok közt, Tisza Kálmán az ünnepelt főgondnok, Beöthy Zsigmond kíséretében, harangzúgás és taraczklövések közt indul meg. Püspöki beiktatás. Drohobeczky Gyula gör. kath. püspök beiktatása aug. 28-ikán ment végbe a horvátországi Kőrösön. Néhány horvát hazafi már hetek előtt izgatni kezdett a «magyar püspök» ellen, de a legcsekélyebb eredménye sem volt, mert az új püspök a legszívesebb fogadtatásra talált. A vasútnál, ahol a város hatóságának, a tanintézeteknek, egyleteknek és testületeknek képviselői gyűltek össze, Vukics polgármester és Horvát kerületi elöljáró, a székesegyház kapujánál pedig Badinovácz káptalani helynök üdvözölték meleg szavakkal. Este fáklyásmenet volt, majdnem az egész lakosság részvételével. Vasárnap a templomban nagy fénnyel megtörtént a beiktatás. Ott volt a tartományi kormány képviseletében dr. Krsnjavi Izidor osztályfőnök, továbbá Bubido-Zichy főispán. Az új püspök pontifikált, azután horvát nyelven beszédet mondott. A békét fogja hirdetni — úgymond — a békét az államban, az egyházban, a családban és mindenütt. Délben a püspöki palotában lakoma volt, melyen lelkes koasztok hangzottak a király ő felségére, a bánra, a püspökre, a miniszterekre és másokra. Uj püspök. A király Szekeres János rozsnyói székesegyházi nagyprépostot, czimzetes apátot és székesegyházi főesperest, szerbiai választott püspökké nevezte ki. MI ÚJSÁG ? Arany szobra. A nemzeti múzeum kertjében közvetlenül a főhomlokzat előtt Schickedanz Albert tanár terve szerint felállították azt a terméskő talapzatot, melyre az Arany János szobra jön. Maga a szobor közel áll befejezéséhez. Arany ülő alakja, valamint Toldy Miklós bronzba van öntve, Piroska alakját a mult hétfőn szállították Stróbl műterméből az öntő mű-es helybe. Sikerültnek mondják. Arcza igazi magyar típus, ruhája a magyar falusi leányoké,haja hosszú fonadékban csüng alá. Átszellemülten néz föl a költőzé s egyik kezét cserkoszorun nyugtatja. Az arcz sokban hasonlít Széchenyi Alice grófkisasszonyra, aki több izben ült modellül a mintázó művésznek, Stróbl Alajosnak. De bár a szobor készen van, leleplezése nem az idei október hónapban lesz, hanem a jövő évi május hó első napjaiban. Így határozta el a b. Eötvös Loránd elnöklete alatt összeült szobor-bizottság. Különben a szobrot még az idén felállítják s a leleplezés napjáig fabódét építenek föléje. A budai honvédemlék. A budai várban nemsokára felállítják azt a szobrot, mely a Budavár ostromában elesett honvédek emlékét örökíti meg. A várbeli dísztéren már körülkerítették azt a helyet, ahová a szobor jön s hozzá is fogtak az alapozási munkálatokhoz. A talapzatot még ebben az évben elkészítik. Maga az emlék, melyet Zala György mintázott, most van öntés alatt. A szobor egy fiatal honvédet ábrázol rohamlépésben, amint magasra tartja lobogóját. Föléje Géniusz hajol, talpazatán megtört ágyúkerék. A szobrot kora tavasszal állítják fel s a jövő évi május 21-én, Budavára bevételének évfordulóján, leplezik le. Kossuth 90-ik születésnapját az ország sok részben megülik, legfényesebben minden valószínűség szerint Budapesen, ahol külön bizottság intézi az ünnepély sorrendjét. Szép ünnepély lesz Tályán is, ahol a megújított evangélikus templomot, melyben Kossuthot keresztelték, szentelik föl egyházi díszszel. Meghívták erre Kossuth fiát Ferenczet is. E napokban Kossuth Ferencz levelet intézett Helfy Ignáczhoz s megkérte, tudassa az érdeklődőkkel, hogy ez alkalommal ő, Kossuth Ferencz, nem jöhet haza. Oka az, hogy atyja nem bizta őt meg képviseletével s ezt ismert elveinél fogva nem is tehette. Megbízás nélkül pedig nem mehet haza, mert összeütközésbe jutna atyja nézeteivel, melyeket tisztelni kötelessége. Különben is addig, míg atyja hontalan, neki is hontalannak kell maradnia. Vízvezetéki csövek lerakása. VÍZVEZETÉKI KÉPEK. — Goró Lajos rajzai.