Vasárnapi Ujság – 1892

1892-08-07 / 32. szám - Magyar tűzoltók Konstantinápolyban (képekkel). Dr. Kovács Dénes 549. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

32. SZÁM. 1892. xxxix. ÉVFOLYAM VASÁRNAPI ÚJSÁG. 549 pékről. Egy-két kisebb csapat lúd mutatkozik még, de már távolról megbontják a sort s­zár­mazva más irányba csapnak. — Mehetünk, vége a húzásnak! Meg is indulnak a vadászok vissza azon az úton a merre jöttek. Öt-hat nehéz madár húzza mindenik vállát, már t. i. az igazi vadászo­két, mig az újonczok a maguk fogott lúdjaival dicsekesznek egymásnak, s áradozó örömükben nem is hallják amazok szemrehányásait. Bol­dogok a koczák nagyon, nem is hiszik el, hogy náluk jobb jövő volna széles e világon. A mint a Borsós halma tájékára ér a társa­ság, egyszerre csak olyan moraj támad, mint a távoli mennydörgés s a mozdulatlanul barnuló síkság hirtelen megelevenedik. Egyik széle fel­sodródik a levegőbe s sejti, húzza maga után a többi barnaságot, mint valami óriási sötétlő lepedőt. A lepedő szakadatlan mormoló dörgés közt egyre nő, azután 3—4—5—6—10 kisebbre szakadoz, végre megzavarodik és siketítő gágo­gással össze-vissza kavarog a kék levegőben. Ezek a megriasztott ludak tízezrei. Mind oda gyűltek össze a Borsós környékére s most, hogy meglátták a vadászokat, megint felkerekedtek. Erős szárnyaik csapkodására zúgó moraj kel­­ékekbe, vonalakba sorakoznak, s hosszas kavar­gás után, panaszos lármával megindulnak a Hor­tobágynak. E­közben a harmat felszállt már, a szellő elcsendesült s rekkenő hőség tölti el a verőfény­ben fürdő sivatagot. A délibáb tündére is fölkelt s roppant vizözönt borit a Hortobágy mentére. A ludak ékei, vonalai pedig húzódnak mind távolabbra, távolabbra, hangjuk is apránként elmosódik, csak gyengén barnállik még a kékelő messzeségben egy-egy ék vagy vonal, mig végre az utolsót is elnyeli a délibáb csillogó tengere. MAGYAR TŰZOLTÓK KONSTANTI­NÁPOLYBAN. A magyar tűzoltóság története legfényesebb lapjai közé fognak tartozni azok, a­melyeken gróf Széchenyi Ödön basa har­incz éves tűz­oltói jubileumát és az ezzel kapcsolatos konstanti­nápolyi kirándulás eseményeit örökítik meg. A budapesti önkéntes tűzoltótestület ez év elején pendítette meg az eszmét, h­ogy­ a tűzoltóság Sébah és Jouillier konstantinápolyi udv. fényképészek felvétele után. Flóris Áron, dr. Major Ferencz, dr. Tihanyi Samu, Mehmet Choukri, dr. Szily József, Herman Ödön,­­Walser Ferencz, Weidmann József, Felmayer Károly, Szikszay Gyula, ifj. Kádár Henrik, Nachsteffendi, Michalik Béla, Chrisztó Miklós, Fogdling János, Hevesy Zsigmond, dr. Pisztor Bertalan, Sunda János, Rupp József, Kopumovits Károly, Benedek Károly, Varga Lőrincz, Mehemmed Vasit, Szeghő István, Radvány István, Horváth László, Martinengo Nándor, Bárány N. Ernő, gr. Széchenyi Ödön basa, Follmann Alajos, Várady Ferencz, Fogd Károly, dr. Nagy Károly, Burhaneddin bej. Karlberger Gyula, Vida Pál, Ifj. Gyü­rky Sándor, Náthán Jakab: MAGYAR TŰZOLTÓK KONSTANTINÁPOLYBAN. CZ. A SINA-HÁZ ÉS A «HÁROMSZÍV» -HEZ CZIMZETT LAKHÁZ TRENCSÉN-TEPLICZEN.

Next