Vasárnapi Ujság – 1893
1893-11-26 / 48. szám - Juhász István: Otthon 815. oldal / Költemények
816 földtekénk éjszaki része hidegedik, a déli pedig melegül. Utoljára maradt ifjú Jankovics Béla, aki «Utazás Indo-Khinában» czimmel ott szerzett tapasztalatait olvasta fel. Csokonai emléke. A debreczeni Csokonai-kör felolvasó üléseinek uj sorát e hó 17 én kezdte meg, Csokonai Vitéz Mihály születése évfordulóján, Csokonai arczképének leleplezésével. Az ünnepélyt a főiskolai kántus nyitotta meg a «Tihanyi viszhang» eléneklésével. Azután Vértesi Arnold, a kör elnöke tartott megnyitó beszédet, majd egy rajzát, «Margitka az apáczák intézetében» czimmel olvasta fel. Géressy Kálmán főiskolai tanár «Milleniumi gondolatok» czimen olvasott fel dolgozatot, Komlóssy Arthur Csokonai egy eredeti érdekes levelét mutatta be, Jánossy Zoltán főiskolai szenior pedig költeményt szavalt. Végezetül Vértesi bemutatta a közönségnek Csokonai arczképét, melyet a kör festetett meg Kovács János odavaló festővel. A leleplezett kép előtt a kántus elénekelte Csokonai legszebb dalát, a «Reményt.» VASÁRNAPI ÚJSÁG. 47. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. MI ÚJSÁG ? Két főherczeg levele Jókaihoz. József Ágost főherczeg menyegzője alkalmából Jókai is elküldte szerencsekivánatait mind a boldog fiatal párnak, mind az örömszülőknek. József Ágost főherczeg nov. 19-én, Fiuméból válaszolt a levélre, köszönetet mondva a jó kivánatokért, s említve, hogy nagyobb tengeri útra készül, meg akarván mutatni nejének a tengert bájaival és talán kellemetlen oldalaival. József főherczeg hosszabb levélben nov. 21-ikén Wörishofenből válaszolt, hol a Kneipp-kúrát használja, s megjegyzi: igen jól érzi magát, mert minden lépten nyomon hall magyar szót. A meleg hangú levél így kezdődik: «Tisztelt barátom. Ma értek utal itt szíves sorai és a benfoglalt kitűnő üdvkivánatai szeretett fiam lakodalmára. Fogadja értük legbensőbb és legőszintébb hálámat, mely egy boldog atyai szív mélyéből keletkezik. Az erős törzs reményli bizton, hogy családfájának lombjai, melyek vele együtt egy és ugyanazon áldott földből nőttek fel, örökké hálásak is maradandnak e föld iránt. — Egyelőre iparkodik a törzs új erőt szerezni az öreg Kneipp keze alatt. Csak utókora, mert edzeni akar, hogy még szolgálja tovább is híven királyát, hazáját.» Esküvő. Gróf Csáky Albin kultuszminiszternek és családjának a mult héten örömünnepe volt. E hó 18-án tartotta esküvőjét a miniszter kedves leányával, Lórával, Hertelendy László, miniszteri fogalmazó. Az egyházi szertartás szorosan a családi kör részvételével folyt le a terézvárosi templomban, a mely érdeklődőkkel is megtelt egészen. Az esketést Popovics László szepesi kanonok, a család régi barátja teljesítette. Esküvő után az örömapa házánál reggelire ült össze a nászkíséret s annak végeztével a boldog ifjú pár Korfuba utazott. A magyar püspöki kar és az ezredéves ünnep. Az ország püspöki kara önállón akar részt venni a milleniumi ünnepélyben, s ez az ügy a legközelebb összeülő püspöki konferenczián nyer majd megoldást. A püspöki kar több tekintélyes tagja úgy vélekedik, hogy legmegfelelőbb lenne az ősalapítású egyházmegyék monográfiáit megíratni. Ilyen egyházmegyék az esztergomi, veszprémi, székesfehérvári, győri, nyitrai, pécsi, erdélyi, csanádi, váczi és egri megyék és a szepesi megye, mint prépostság. Az esztergomi egyházmegye monográfiájának megírására, a leskéri apátság jövedelme van szánva, a mely apátságról Rimely beszterczebányai püspök januárban lemondani szándékozik. Meliusz Péter emléke. A tiszántúli ev. ref. eklézsiák első püspökének, Meliusz Juhász Péter reformátornak, halála háromszázados évfordulóján felmerült a terv, hogy Debreczen egyik régi temetőjében levő sírját felkutassák és a sír fölé emlékének oszlopot emeljenek. Azóta a kettős czélra szépen gyűltek az adományok. Legutóbb a debreczeni egyház elhatározta, hogy a prédikátornak nem sírkövet, hanem szobrot emel Debreczenben. Adakozások. Salamon Ferencz mellszobrára Dékány Mihály úrtól 2 frtot, X. Y. úrtól szintén 2 frtot, összesen 4 frtot kaptunk. Klapka György tábornok síremlékére egy 1848/9-es württembergi huszár 5 frtot, ennek rokona 1 frtot küldött lapunk szerkesztőségéhez. Mindkét czélra szívesen fogadunk el adakozásokat, s eljuttatjuk rendeltetési helyükre. Mai számunkhoz, a vidéki előfizetők számára, mellékelve «Az van 1848—49-iki magyar szabadságharcz története» czimü műre vonatkozó megrendelési felhívás, melyet Gracza György ir. HALÁLOZÁSOK. SZÖGYÉNY-MARICH LÁSZLÓ, országbíró hamvainak beszentelése nov. 21-ikén ment végbe Székesfehérvárit, fényes egyházi szertartással, az ország előkelőségeinek és sok társulat és egyesület küldöttségének jelenlétében. Még e nap folyamán is részvét-táviratok érkeztek az elhunyt fiához Szögyény-Marich László berlini nagykövethez. Ő felsége a király «igaz gyászának és mélyen átérzett részvéteinek adott sürgönyben kifejezést. Stefánia özvegy trónörökösné pedig a következő sürgönyt küldte : «Fogadják legmélyebb részvétemet nagy csapásukban.A József főherczeg Wörishofenből küldött magyar nyelvű sürgönyében szintén őszinte részvétét tolmácsolta, úgyszintén Albrecht és Rainer főherczegek, valamint Erzsébet főherczegnő is. A miniszterek, Samassa egri érsek, Windischgrätz osztrák miniszterelnök szintén táviratban fejezték ki részvétüket, valamint a közélet több jelese. A délszaki növényekkel díszített és fekete gyászpompába vont ravatal, melyre a koszorúk százai voltak helyezve, valóságos búcsújárás helye volt. Nov. 21-ikén d. u. volt a beszentelés s vagy tízezer ember gyűlt össze a Szögyény-ház körül. A király képviseletében Lónyay őrnagy szárnysegéd jelent meg. A főrendiházat gr. Szapáry Géza főudvarmester, gróf Szapáry István, Lobkowitz Rudolf herczeg, Hollán Ernő, Esterházy Miklós Móricz gróf, Rudnyánszky báró képviselték, a kormány részéről jelen voltak : Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, lovastábornoki díszben, Josipovich Imre horvát miniszter, a magyar tud. akadémiát Eötvös Loránd báró, Than Károly, Gyulai Pál képviselték. Fejér megyének és Székes-Fehérvár városának egész tisztikara ott volt a végtisztességen, valamint a helyőrség egész tisztikara, továbbá számos arisztokrata, a megyebéli urak, többen a tábornoki karból és több országgyűlési képviselő. Ott voltak Székes Fehérvár összes intézetei, iskolái. A beszentelést Steiner püspök végezte. A holttestet este Csoórra szállították, hol a temetés nov. 22-én d. e. volt. A koporsót a kápolnában állították fel, hol az egyházi szertartást Miehl Jakab székesfehérvári kanonok végezte. Itt a gyászoló családon kívül Fejérmegye és Székes-Fehérvár város egész előkelősége jelen volt, közte Sárközy alispán, Havranek polgármester, Andrásffy altábornagy, a székesfehérvári ügyvédi kamara, takarékpénztár, jótékony nőegylet és izr. hitközség küldöttsége. A sirnál a gyászének elhangzása után a végső beszentelést dr. Pellett Ödön kanonok teljesítette. A község népe meghatva adta meg a végtisztességet öreg földesurának. MAYER ISTVÁN, stagni czímzetes püspök, az esztergomi főkáptalan nagyprépostja, a főrendiház tagja, meghalt nov. 22-ikén reggel, Esztergomban, 80 éves korában. Rendjele és czíme sok volt, de legérdemesebb és legszebb czíme : István bácsi. Ezt a nevet évtizedek óta ismeri a magyar olvasó közönség. Ezen a néven érintkezett a magyar néppel, írván neki hasznos tudnivalókat, jó tanácsokat, gyakorlati utasításokat, egész könyvtárt. Derék főpap, buzgó népnevelő, jeles író s igaz magyar ember volt. A főváros is szeretettel emlékezik rá, mert nehéz időkben, mindjárt az ötvenes évek elején, ő volt igazgatója az elemi iskoláknak és nagyon lelkén viselte azok magyarosodását. A népneveléssel és a népies irodalommal sokáig foglalkozott s ő alapította meg a máig is oly elterjedt «István bácsi naptárát» 1856-ban. Budapestről 1857-ben Kürthre távozott plébánosnak ; 1866-ban esztergomi kanonok lett, 1869-ben apát, 1880-ban czímzetes püspök. Esztergomban jótékonyságáért is nagyon tisztelték. CZÓGLER ALAJOS, budapesti reáliskolai tanár, természettudományi iró, meghalt nov. 22-ikén, 40 éves korában, Budapesten. Szakképzett és munkás férfi volt. 1874-től szegedi reáliskolai tanár, s ekkor kezdte meg irodalmi működését; 1891 -től a budapesti VI. ker. állami főreáliskolába neveztetett ki. Tudományos munkái nagyobb részét a természettudományi társulat adta ki. Számos tudományos, ismeretterjesztő és iskolaügyi értekezése jelent meg a bel- és külföldi szakfolyóiratokban. Önálló művei: «A fizika története életrajzokban;» «A mágnesség és elektromosság», «Természettan a középiskolák felsőbb osztályai számára», «A csillagászat történelmi jellemvonásai», «Fizikai egységek.» Elhunytak még a közelebbi napokban: CSIKY MIHÁLY, régi tanár és pedagógus, 69 éves, Budapesten. A szabadságharczban is részt vett, s aztán a gr. Zichy családnál lett nevelő; ő volt nevelője gr. Zichy Géza intendánsnak is, s a Zichy-család gondoskodott temetéséről is, leszállítván a köztiszteletben állott derék öreg úr holttestét Seregélyesre, a családi sírboltba. — MAYER LAJOS járásbiró, Csornán. — SZILÁGYI BÉLA, járásbiró, Nyírbátorban. — FIEBA JÓZSEF, győrmegyei levéltárnok, egy időben bánhidai plébános, ki mint ilyen a szabadságharczban szónoklataival lelkesítette híveit, a mért később elfogták, becsukták és testi fenyítékkel is illették; kiszabadulván, a papi pályától megvált, mint nyelvmester tartotta fen magát, mignem 1880-ban Győrmegye levéltárnoka lett. — Altorjai BERTALAN ALBERT, földbirtokos, élete 50-ik évében, Budapesten. — BRONTS JÁNOS, a nagyszentmiklósi takarékpénztár titkára és főkönyvvezetője, 1848—49-diki nemzetőr-kapitány, 75 éves, Nagyszentmiklóson. — STEIN JÁNOS, postamester, 72 éves, Tisza-Luczon. — LENGYEL IGNÁCZ, Nagy-Kanizsa kereskedői világának egyik legtekintélyesebb tagja. — HEGEDÜS BÉLA, Szolnok város főkapitánya, a társaskörök kedvelt tagja, Tisza-Abádon. — Muszi FERENCZ, régi honvéd, Kolozsvárit. — BEKSITS EMIL, Beksits Ignácz, állami főgimnáziumi tanár és neje Pataky Antónia kilencz éves fia, Kaposvárott. — SIMA KÁLMÁNRA, Sima Ferencz orsz. képviselő 372 éves fiacskája Szentesen. HORVÁTH EUFÉMIA bárónő, Meránban. .— TUBOLY SÁNDORNÉ, szül. Takáts Róza, Zalamegye árvaszéki jegyzőjének neje, Zalaegerszegen. — Özv. GALAMB GÉZÁNÉ, szül. Brunkala Emma, 48. évében. — MADARASSY GYULÁNÉ, szül. Décsy Ilona, Pátyodon, 35 éves. NAGY VILMA, Nagy Lajos sepsei tanítóleánya, 18 éves, Sepsén. — Özv. REINLE JÁNOSNÉ, szül. Szilassy Franciska, 80 éves, Budapesten. A "VASÁRNAPI ÚJSÁG" megszerezte Verne Gyula, az annyira kedvelt franczia író «Bombarnac Klaudius, egy franczia hírlaptudósító naplójegyzetei» czimü legújabb regényének kiadási jogát, s ez érdekes új regényt, mely a Kaspi-tengertől Pekingig, a khinai birodalom fővárosáig, tehát az egész Ázsián keresztül tett kalandos utat beszél el, a folyó október—deczemberi évnegyedben egészen közli, az eredeti franczia kiadás művészi kivitelű ötven rajzával. (Ennek a regénynek mint könyvnek a bolti ára több, mint a «Vasárnapi Újság» egy év negyedfolyamának előfizetési ára.) A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre (október—deczember) 2 frt. A «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» együtt negyedévre 3 frt. Az előfizetési pénzek a «Vasárnapi Újság» kiadóhivatalához, Budapest, Egyetem-utcza 4. küldendők.. Melyik napilapra fizessünk elő ? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „EGYETÉRTÉS" a mely az uj évvel immár 27-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az «Egyetértés »-t népszerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hű tudósítást egyedül az «Egyetértés» közöl. Gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az «Egyetértés» kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével és alaposságával ma már nem versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda megtalálja mindazt az «Egyetértés»-ben, amire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárczájában annyi regényolvasmányt ad, mint egy lap sem. Kéthárom regényt közöl egyszerre úgy, hogy egy év alatt 30—40 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint a külföldi legjelesebb termékeket, jó magyarságú fordításban kapnak az «Egyetértés olvasói. A ki olvasni valót keres és a világ folyásáról •ír»rsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az «Egyetértés»-re. Az «Egyetértés» 1893 január 1-én 27-ik évfolyamába lépett s így egyike a legrégibb napilapoknak.. Felelős szerkesztő: Csávolszky Lajos. Az «Egyetértés» előfizetési árai: A szerkesztőség: Szerecsen-utcza 35. szám.A kiadóhivatal: Dalszinház-utcza 1. szám. BUDAPESTEN. Mutatványszámot a kiadóhivatal ingyen és bérmentve küld. Egy hóra ... 1 frt 80 kr. Három hóra.. . » — » Félévre 10 » — » Egész évre 20 » — »