Vasárnapi Ujság – 1893
4. Élet- és jellemrajzok - Arany János és Petőfi Sándor. Gyulai Pál 338. oldal
388 zött «álnok cseh» levágott fejét ábrázolja. Mellette van Anjou-liliomos kardja. Mindkét lábán sarkantyús saru van, melyet lába szárára csavart szíjjak tartanak. A talapzat haraszti kőből épült, Schickedanz Albert tanár tervei szerint. Az egész renaissance stílusban van tartva, de görög és római ornamentikája némileg kapcsolatba hozza a Nemzeti Múzeum klasszikus főhomlokzatával. A szoborbizottságnak, jóllehet a szobor néhány rövid esztendő alatt készült el, három elnöke volt: Trefort Ágoston, Stoczek József és Eötvös Loránd báró. Az elsőnek köszönhető, hogy a szobor a múzeum kertjében nyert elhelyezést. A szobor helyének kijelölése sok vitára adott okot. Trefort azután, nehogy a vita mind inkább elmérgesedjék, a múzeum kertjét hozta javaslatba, amelyet a bizottság is elfogadott. Ott áll az érczszobor nemzeti kincseink tárháza előtt s büszkén hirdeti — nem Arany nagyságát, mert azt minden emléknél jobban hirdetik az ő munkái, — hanem a magyar nemzetnek nagy költője iránti elismerését és kegyeletét. Dr. KOVÁCS DÉNES. Fekete fényképe után rajzolta Goró L. AZ ARANY-SZOBA NAGY-SZALONTÁN. Férfias arcán elszánt komolyság ül. Érezzük és látjuk, hogy Toldi nemcsak kalandos vitéz, hanem tragikus hős, amilyenek Arany jellemezte. Csakhogy tragikuma nem külső, mint a szomorújátékok hőseié, hanem belső. Szivét bánat marczangolja, lelkét be emészti. Bűnhődik könnyelműségéért, melylyel Piroskát eljátszotta, s elvesztett lovagi becsületéért. Ezért bujdosik messze földre, viv száz csatát, keresi a halált, nyomorog és küzd. Végre e nagy szenvedések árán tisztul meg lélekben és erkölcsben egyaránt. A művész ezt az önmagával meghasonlott, az emberekkel és saját lelkével harczban álló, s természeténél fogva rettenthetetlen hőst állítja elénk, akiről Arany két sorban oly találó képet rajzolt: «Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása.» Megkapó ellentéte Toldinak a talapzat másik felén levő Piroska, aki átszellemült arczcal pillant fel a költőre és tölgykoszorút nyújt fel neki. Piroska a Toldi-trilógia legköltőibb alakja, akit Arany szive vérével rajzolt meg és költői kedélye aranyos derűjével sugározott körül. «Toldi szerelmé»-nek egyik legragyogóbb része a hatodik ének bevezetése, melyben Arany lírai ömlengéssel emlékszik meg leányáról és bálványozott unokájáról: «Az a komoly érzés játszi kedély mellett, Melyért idegennek is szeretni kellett; Nyilt szív, ajak és arcz, nevető nagy kékszem... Róla vetett árnyék, de nem ő az még sem.» Szerencsés ötlete volt a művésznek, hogy a népköltészet múzsáját Piroska alakjában tüntette fel. A bájos leányalak magyar ruhába van öltöztetve s bár arcza hasonlít az antik szobrokhoz, de azért igazi magyar tipus. Stroblnak szerencséje volt e két mellékalak mintázásában, hogy kitűnő modelljei voltak. Akkortájt mintázta ugyanis Széchenyi Béla gróf leányának, Széchenyi Alice grófnőnek a mellszobrát. A fiatal grófnő azután megengedte a művésznek, hogy Piroska alakjához felhasználja az ő sikerült mellszobrát. Toldi mintázásához pedig a magyar athletikai klub legrobusztusabb bajnokai ültek a művésznek. Innen ez alakok plasztikai közvetlensége. A szobornak kiegészítő része még elől a turul-madár, mely lanton áll s hátul két álarcz, mely Aranynak Aristophanes-fordításaira vonatkozik. Egyetlen felirata az emléknek: «Arany» és alatta egy arany csillag. A szobrot a volt Turbain, jelenleg Beschorner-féle budapesti érczöntőműhelyben öntötték bronzból. Öntése kitűnően sikerült. A sárgás ércet antik patina fedi. Az alakok másfélszeres ember nagyságban készültek és súlyuk mintegy kétszáz méter mázsa. ARANY JÁNOS MŰVEINEK UTOLSÓ KIADÁSAI. Arany János munkáinak legteljesebb kiadása Ráth Mórnál jelent meg. Az utóbbi évtizedben ez a kiadónk terjesztette a költő műveit leginkább. Még magával a költővel egyezkedett Ráth az utolsó teljes kiadásra, de annak megindultát már Arany nem érte meg. Ugyancsak ő adta ki a hátrahagyott verseket, prózai műveket és levelezést is. Ráth Mór kiadásai a következők : Arany János összes munkái, hátrahagyott iratai és levelezése. Fényes emlékkiadás. Legnagyobb 8-rét, dupla velin-papiron, csak néhány példányban nyomtatva. (Edition de l'amateur.) Számos műmelléklettel, facsimilével, stb. 12 kötet. Fűzve 55 frt. Könyvkedvelők rendkívül díszes félbőrkötésében 90 frt. Összes munkái, hátrahagyott iratai és levelezése. Első teljes díszkiadás, 12 nagy 8-adrétű kötet. Fűzve 40 frt 60 kr. Fényes díszkötésben 58 frt. Könyvkedvelők félbőrkötésében 63 forint. Angol kötésben 52 frt. Összegyűjtött munkái. Kis 8-r. kiadás, nyolcz kötet. Fűzve 15 frt. Fényes díszkötésb. 23 frt. Angol kötésben 20 frt 60 kr. Hátrahagyott iratai és levelezése. Nagy 8-rétű díszkiadás, négy kötet. Tartalom : I. Arany László bevezetése. Önéletrajz. Versek. Jegyzetek. II. Arany László bevezetése és jegyzetei. Prózai munkák. III. IV. Arany László bevezetése és jegyzetei. Arany János levelezése író barátaival. Mellékletek: Rézmetszetű arczkép azon olajfestményű mellkép után, melyet Horovitz Lipót festőművész egy 1863-ks fénykép — Arany első fényképi fölvétele — nyomán készített. Bézmetszetű arczkép azon fénykép után, mely 1880-ban készült és melyre a «Melyik talál» költeménye vonatkozik. Ezen költemény hasonmása az arczkép alatt látható. Petőfi által 1847-ben rajzolt arczkép és a nagy-szalontai Csonka-torony Petőfi által készített rajza. Arany Jánosné, leánya Juliska és unokája Széll Piroska arczképei. Arany János szülőházának, Nagy-Szalonta főterének és csonka tornyának látképei. A geszti park és remetelak Mészöly Géza festménye után. Arany nagy-kőrösi lakóházának látképe. Az Arany-család azon czímere, színnyomatban, melyre Toldi Szerelme XII. énekének 112. strófája vonatkozik. Arany János 4 költeményének és 4 levelének hasonmása. Petőfi Sándor Arany Jánoshoz intézett első levelének és költeményének, úgy Arany Petőfi Sándorhoz intézett levelének hasonmása 1847-ből. Tompa Mihály Arany Jánoshoz intézett leveleinek hasonmásai köztük 1868. julius 31-éről kelt, kevéssel halála előtt írt utolsó levele. Arany János síremléke stb. Fűzve 15 frt 60 kr. Fényes díszkötésben .22 frt. Könyvkedvelők félbőrkötésében 23 frt. Angol kötésben 19 frt 60 kr. E kiadásból közli lapunk mai száma Arany Jánosnak 1863. és 1880. évi arczképét, Petőfi Sándor Aranyhoz intézett levelének és költeményének, úgyszintén Arany János «Szívmorál» czimű költeményének hasonmását. Koren István, Petőfi Sándor aszódi tanítója. Háry Gyula rajza ARANY JÁNOS SÍRJA BUDAPESTEN A KEREPESI ÚTI TEMETŐBEN. VASARNAPI UJSAG. Uo. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM- PETŐFI SÁNDOR ASZÓDI TANÍTÓJA. — Korén István. — A szarvasi temetőben immár két sír domborul, hova a magyar irodalom mivelői kegyelettel tekinthetnek. Az egyik sir hantja besüppedt, fejénél az obeliszket bevonta az idő soha. E sírban nyugszik a magyar irodalom legrapszodikusabb talentuma, Vajda Péter; a másik sírt a napokban hantolták fel. A nyirkos temetőrögökből nem serkedt még egy fűszál sem a tavasz melegétől. E sírnak néhány napos lakója Korén István, egykor Petőfi tanára Aszódon. A napokban temették el az érdemes férfiút hatvan éves tanári működés után. Ravatalánál öregapák gyászoltak, mint volt tanítványok. Karakterisztikus alakja hunyt el vele a régi tanároknak, akinek nem eszköz volt a tudomány, hanem élvezet addig, míg megszerezte. Jellemzően bizonyítja ezt az a körülmény, hogy mikor ötvenkét éves tanári működése után 79 éves korában nyugalomba vonult, elhatározta, hogy megtanul görögül. Félévi kitartó tanulás után már beszélte Homeros nyelvét. A mai gyenge idegű nemzedékben ilyen akaraterőt találni ritkán lehet. Hogy az iskola lelke a tanító, Korén mindjárt pályája kezdetén igazolta. 1832-ben hívták meg Aszódra az ottani algymnáziumhoz, és már 1835-ben szép hírt szerzett az ő donatusainak, meg syntaxistáinak. Petrovics István mészárosember létére azzal igyekezett elhárítani Sándor fiáról az esetleges «veszélyeket», hogy Aszódra vitte Korén keze alá. Az érdemes tanár maga így mondta el ezt nekem : 1835 szeptember 3-án mutatta be az apja Petőfit. Korához képest elég jó növésű, különben makacs fiúnak látszott. Apja a szülői szeretet megindító szavaival kért, hogy vigyázzak jól a gyerekre. Megjegyezte, hogy Pesten a fiú mindig csatangolt. Arra is kért, hogy vállaljam el fiát kosztba, de arra, legényember lévén, nem vállalkozhattam. Hogy azonban Sándor felügyeletem alatt legyen, abban egyeztünk meg az apával, hogy ott fog kosztolni a fiú is, ahol én. Így került Neumannékhoz. Azonban nem sokáig voltunk így, mert Neumannéknál való étkezésem életemnek ko-