Vasárnapi Ujság – 1893

1893-12-31 / 53. szám - Jókai. Beöthy Zsolt 915. oldal / Élet- és jellemrajzok

43. SZÁM.« 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 915 JÓKAI. Egy kis czikk újabb irodalmunk történetéből. 1844, 1845 és 1846: ez a három esztendő az, mely újabb költészetünkben a nemzeti elvet tel­jes győzelemre juttatta. Ezek Tompa, Petőfi, Arany és Jókai első diadalainak évei. Vörös­marty orgona­ szava még egész hatalmával zeng, de a mellette hangzott gitárokon és zongorákon erőt vesz a furulya, a hegedű, a tárogató. Költészetünknek elejétől fogva fő jellem­vonása a mindenen átlüktető nemzeti érzés, a mindent átható nemzeti gondolat. De ennek az érzésnek igazán összhangos költői kifejezését: a nemzeti tartalom és alak tiszta harmóniáját azok a fényes szellemek teremtik meg vagy tá­masztják fel költészetünkben, kiknek dalait, ver­seit, meséit ez időtájt fogadja szivébe nemzetök és kapja szárnyára a hír. Petőfi kiadja Verseinek első és második gyűjteményét, Tompa a Nép­regéket és népmondákat, Arany írja Toldiját, Jókai pedig első novelláit s a Hétköznapokat teszi közzé. Felfogásban, érzületben és kifejezés­ben egyazon szellem nyilatkozik, él és hat álta­luk: a népies, tehát a leggyökeresebb és legtisz­tább magyarság szelleme. Ennek a mélyéből h­oz fel mindegyikük valamit; ereje és fénye így tűnik föl egyszerre szinte egész teljes­ségében és ragyogásában. Méla borongását Tompa, szilaj tüzét Petőfi, hősi eszményeinek tiszteletét Arany, mesemondó kedvét és humo­rát Jókai. Az egyszerű és kifejező, természetes és zengő népnyelv gazdag kincseit és szépségeit egyik a Sajó mellől, másik a Kúnságból, harma­dik a Hajdúságból, a negyedik meg Dunántúl­i­­ól hozta. Jókai tehetségének és hatásának teljes kifej­lődése későbbi időkre esik ugyan , de helyét és jelentőségét irodalmunk történetében az a belső kapcsolat jelöli ki, mely őt, vele körülbelül egy időben feltűnt három költőtársához fűzi. A­mit azok a kötött beszédre nézve tettek, ugyanazt tette ő a prózában : az eredeti tehetségek naiv elfogulatlanságával és bátorságával új stílt teremtett, mely az érzés és képzelet játékait a népszellem frisseségével és természetességével fejezi ki. Miképen amazok a költészetbe, úgy ő az elbeszélő prózába vitte be oly mértékben a népiest, mint előtte senki. Magyaros, találó, jellemzetes kifejezéseket, közmondásokat, a nép szemenszedett szólásformáit, tájszavakat az ország különböző vidékeiről egész tömeggel használ, mindig könnyedén, a maga helyén, erő­szakolás nélkül. Arany e tekintetben nagyobb •JÓKAI MÓR SZÜLŐHÁZA KOMÁROMBAN JÓKAI SVÁBHEGY : NYARALÓJA. Derre Tivadar rajza. JÓKAI MÓR GYERMEKKORI LAKHÁZA KOMÁROMBAN, AZ EMLÉKTÁBLÁVAL. JÓKAI EGYKORI NYARALÓJA BALATON­FÜREDEN.

Next