Vasárnapi Ujság – 1893
4. Élet- és jellemrajzok - Jókai. Beöthy Zsolt 915. oldal
43. SZÁM.« 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. JÓKAI. Egy kis czikk újabb irodalmunk történetéből. 1844, 1845 és 1846: ez a három esztendő az, mely újabb költészetünkben a nemzeti elvet teljes győzelemre juttatta. Ezek Tompa, Petőfi, Arany és Jókai első diadalainak évei. Vörösmarty orgonaszava még egész hatalmával zeng, de a mellette hangzott gitárokon és zongorákon erőt vesz a furulya, a hegedű, a tárogató. Költészetünknek elejétől fogva fő jellemvonása a mindenen átlüktető nemzeti érzés, a mindent átható nemzeti gondolat. De ennek az érzésnek igazán összhangos költői kifejezését: a nemzeti tartalom és alak tiszta harmóniáját azok a fényes szellemek teremtik meg vagy támasztják fel költészetünkben, kiknek dalait, verseit, meséit ez időtájt fogadja szivébe nemzetök és kapja szárnyára a hír. Petőfi kiadja Verseinek első és második gyűjteményét, Tompa a Népregéket és népmondákat, Arany írja Toldiját, Jókai pedig első novelláit s a Hétköznapokat teszi közzé. Felfogásban, érzületben és kifejezésben egyazon szellem nyilatkozik, él és hat általok: a népies, tehát a leggyökeresebb és legtisztább magyarság szelleme. Ennek a mélyéből hoz fel mindegyikük valamit; ereje és fénye így tűnik föl egyszerre szinte egész teljességében és ragyogásában. Méla borongását Tompa, szilaj tüzét Petőfi, hősi eszményeinek tiszteletét Arany, mesemondó kedvét és humorát Jókai. Az egyszerű és kifejező, természetes és zengő népnyelv gazdag kincseit és szépségeit egyik a Sajó mellől, másik a Kúnságból, harmadik a Hajdúságból, a negyedik meg Dunántúliról hozta. Jókai tehetségének és hatásának teljes kifejlődése későbbi időkre esik ugyan , de helyét és jelentőségét irodalmunk történetében az a belső kapcsolat jelöli ki, mely őt, vele körülbelül egy időben feltűnt három költőtársához fűzi. Amit azok a kötött beszédre nézve tettek, ugyanazt tette ő a prózában : az eredeti tehetségek naiv elfogulatlanságával és bátorságával új stilt teremtett, mely az érzés és képzelet játékait a népszellem frisseségével és természetességével fejezi ki. Miképen amazok a költészetbe, úgy ő az elbeszélő prózába vitte be oly mértékben a népiest, mint előtte senki. Magyaros, találó, jellemzetes kifejezéseket, közmondásokat, a nép szemenszedett szólásformáit, tájszavakat az ország különböző vidékeiről egész tömeggel használ, mindig könnyedén, a maga helyén, erőszakolás nélkül. Arany e tekintetben nagyobb •JÓKAI MÓR SZÜLŐHÁZA KOMÁROMBAN JÓKAI SVÁBHEGY : NYARALÓJA. Derre Tivadar rajza. JÓKAI MÓR GYERMEKKORI LAKHÁZA KOMÁROMBAN, AZ EMLÉKTÁBLÁVAL. JÓKAI EGYKORI NYARALÓJA BALATONFÜREDEN. 915