Vasárnapi Ujság – 1893

1893-09-24 / 39. szám - A főherczegekről (arczképekkel) 660. oldal / Élet- és jellemrajzok - Szinház Az eladott menyasszony. Ambrozovics Dezső 660. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

39. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAGr. 661 tetben tanulságos gyűjtemény, mely a külföldi egye­temek irataiból összeállítja a múlt századokban idegen földön tanult magyar ifjak névsorát, a rájok vonatkozó egyetemi adatokkal együtt. E munkából most a harmadik kötet hagyta el a sajtót. Eddig meg­jelentek a jénai és bécsi egyetemek magyar tanulói­ról szóló kimutatások, most pedig a krakói magyar tanulók­ háza (bursa) lakóinak jegyzéke. Az ere­deti kéziratokból közli és magyarázza dr. Lehrauf Károly, bécsi udvari levéltárnok, ki gondos beveze­­tést is irt a lajstromokhoz. E szerint hitelesen is­merjük a krakói egyetemnek ama magyar hallgatóit, kik az egyetemet 1493 — 1558 között látogatták. Terjedelmes és gonddal készült névmutató teszi lehetővé a kötet használhatását. Ara 1 írt 50 kr. Tóth Kálmán albuma. Baja városa szobrot emelt jeles szülöttjének, Tóth Kálmánnak, egyszersmind ugyanezen alkalomból egy albumot is ad ki, mely a költő irodalmi működéséhez, életrajzához gyűjt össze adatokat, s hivatott tollak szolgáltatnak jel­lemzést. Czime «Tóth Kálmán albuma» lesz, s jövedelmét a szobor javára fordítják. Az album emlékbeszédeket, tanulmányokat, emlé­kezéseket eddig kiadatlan verseket, Tóth Kálmánra vonatkozó költeményeket, apróságokat, stb. fog tartalmazni. Ezeket többnyire a költő személyes ismerősei, barátai, vele összeköttetésben volt irók irják ; Bellosics B. tanár pedig illusztrácziókról, arcz­képekről gondoskodik. Az album kiállítása díszes lesz s 1894 május havában, a szobor leleplezésekor jelenik meg. Az előfizetések beküldésének határideje 1894 január elseje. Megrendelhető a szoborbizott­ság elnökénél, dr. Hegedűs Aladár polgármesternél: pergamen utánzatú borítékba foglalt példány 1 frt. 20 krért, diszkötésű 2 frt, díszpéldány 4 frt. Magyar tanárok görögországi útja. A nyáron tudvalevőleg harminczegy tanár tett tanulmányutat Görögországben. A közoktatási minisztérium, hogy e kirándulásnak maradandó emléke legyen, meg­bízta dr. Pasteiner Gyula egyetemi tanárt, a kirán­dulás vezetőjét, hogy az ifjúság számára emlék­könyvet szerkes­szen a kirándulásban részt vett tanárok dolgozataiból. Pasteiner már szétküldte a felhívást a tanárokhoz, dolgozataiknak beküldésére szólítva fel őket. Kossuth-hymnusz czímű zeneműre hirdet elő­fizetést Breznay Géza. Kossuth 91-ik születésnapja alkalmára szánta, s zongorára és férfi négyesre van írva, 6 versszak szöveggel. Dalárdáknak is figyel­mükbe ajánlja művét a szerző. Előfizethetni, Dévára czimezve, 1 korona 00 fillérrel. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. . A Petőfi-társaság szept. 17-ikén tartotta első felolvasó ülését a nyári szünetek után, Komócsy József elnöklete alatt. Nagy, főkép hölgyekből álló társaság gyűlt össze. Szana Tamás titkár jelentette, hogy a levéltár újabban ismét becses Petőfi-ereklyékkel gazdagodott Kuczkay János ügyvéd szívességéből, a­ki Petőfi Sándor testvéröc­csének, Istvánnak volt hagyatéki zárgondnoka. Az ereklyék közt van Petőfi István honvédszázadosi igazolványa, Szendrei Julia és Petőfi István több levele, Gyulai Pál, Arany János levelei, melyeket Petőfi Istvánhoz intéztek és Petőfi Istvánnak 116 oldalra terjedő sajátkezüleg leirt eredeti költeményei. A felolvasások sorát Ferenczi József nyitotta meg «Jókai mint hirlapn­é» czimű értekezésével. Utána Endrődi Sándor olvasta fel egy szép költeményét. Végül Margitay Dezső adta elő Bodon József rendes tagnak «Régi képek» czimű hangulatos rajzcziklusát. A felolvasásokat megtap­solták. Zárt ülés is volt, melyen elhatározták, hogy a Komócsy-jubileum költségéből megmaradt 400 koronát a társaság pályadíjul tűzi ki egy széptani dolgozatra, melynek feladata lesz a magyar lírai költészet történetét tárgyalni 1820-tól napjainkig. A pályaművek beküldési határideje 1894 márczius 31 ; az eredmény kihirdetése május második vasár­napja. Jókai jubileumát a rendező-bizottság a jövő év május havára halasztotta, mert a téli időt nem találta alkalmasnak a többrendbeli ünnepélyek meg­tartására. MI ÚJSÁG? A «Vasárnapi Újság» eredeti képeit utóbbi időben több fővárosi napi­lap utánnyomatta, bár egyiket-másikat oly tökéletlenül, hogy szinte alig lehetett ráismerni. Ugyanezt tette közelebb egy ké­pes hetilap is, minden engedelemkérés, vagy bár­csak a forrás megnevezése nélkül átvévén a «Vasár­napi Újság» boros-sebesi eredeti rajzainak egy részét. A «Vasárnapi Újság» nemcsak nagy gonddal, hanem nagy költséggel is készítteti és csak a maga számára állíttatja elő képeit: az ilyen eltulajdonításokat szó nélkül el nem nézheti. Ugyanazért kijelentjük, hogy az illető lapoknak ezen eljárása ellen egyelőre tilta­kozunk, ismétlés esetén pedig törvényes megtorlás­hoz leszünk kénytelenek folyamodni. A kőszegi király-napok. Szeptember 21 ikén végződtek a kőszegi történelmileg is emlékzetes fényes napok. Déli 12 órakor, mikor Kéthely mellett a II. hadtestnek a III-ik ellen intézett támadása véget ért, ő felsége parancsára megszólaltak a trom­biták, hirdetve a sokat fáradt csapatoknak, hogy a harczjáték véget ért. Az uralkodók, a fejedelmi személyiségek visszatértek Kőszegre, hol ő felsége az összegyűlt főherczegekhez, tábornokhoz intézett beszédében a legteljesebb elismerésének adott kife­jezést. Hadiparancsban is tudatta ezt az uralkodó, kiemelve minden tényező czéltudatos eljárását. A német császár is többször a legnagyobb dicséret­tel nyilatkozott, a hadgyakorlatok alatt s meglepe­tését fejezte ki a községekben tapasztalt nagy rend fölött is, valamint örömmel említette a szíves és me­leg fogadtatást, melyben részesült. A miniszterektől többször élénken kérdezősködött. A német császár számos rendjelt osztott ki. Wekerle miniszterelnök a vörös sasrend nagykereszt­jét, Tisza Lajos gróf a vörös sasrend első osztályát, Fejérváry báró honvédelmi minszter a vörös sas­rend nagykeresztjét, Hieronymi a koronarend első osztályát kapta. Továbbá Radó főispán a korona­rend második osztályát, Károlyi alispán és Sauser százados, Vilmos császár parancsőrtisztje a korona­rend harmadik osztályát, Tarkovics államtitkár pedig a vörös sasrend második osztályát kapta. Még többen is kaptak kisebb rendjeleket. A szász király házi­gazdáját, Korchmáros Menyhértet tüntette ki az Albert-rend másodosztályával. A király Bada vasmegyei főispánt valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. Vilmos német császár, ha ideje engedte a vidékre is tett kirándulást. E hó 19-ikén délután Horpácsra ment, hol gr. Széchenyi Imre, a volt berlini nagykövet betegen fekszik. A császár, kit a grófné és a két fiatal gróf fogadott, fölkereste a beteg Széchenyi Imre grófot, kivel hosszabb ideig élénken beszélgetett. A kastélyban fogyasztotta el villás reggelijét is, majd pedig a grófné társaságában hosszabb sétát tett a szép parkban. A császár két órát időzött a grófi családnál. A miniszterek is tettek kirándulásokat; meglátogatták Bátóton Széll Kál­mánt, Rohonczon pedig Szájhely Gyula képviselőt. A felségek elutazása szeptember 21-ikén délután történt meg. A szerény indóház és város közt nyüzsgő tömeg foglalt helyet. Az előkelőségek dísz­ruhában jelentek meg az indóházban. Pontban öt órakor érkeztek ki az állomásra a király, a német császár, a szász király, a connaughti herczeg, a tábornoki kar kíséretében. A közönség az egész uton szüntelen éljenzéssel kísérte a fejedelmeket. Alig érkeztek ki a pályaudvarra, előállott a szász király vonata. Uralkodónk a legmelegebben búcsúzott el az agg fejedelemtől, többször megcsókolta és elve­zette a vonathoz, mely néhány percz múlva elrobo­gott. Pár pillanat múlva előállott a német császár udvari vonata. A német császár először Salvator Ferencz főherczegtől, majd Wekerlétől búcsúzott el hosszasabban; az utóbbinak többek között han­gosan mondotta: «Igen ke­llemes emléket viszek magammal Kőszegről.» Azután Szőgyény berlini nagykövetünktől búcsúzott el, miután előbb hossza­sabban beszélgetett vele. A király megölelte és két­szer megcsókolta a német császárt, a­kit a közönség folytonos éljenzése kisért az udvari vonathoz. A beszállásnál ismét megrázta egymás kezét a két uralkodó, ismét kétszer összecsókolóztak és a­mikor a császár szalonkocsijába szállott, királyunk felé kiáltott s a közeli vadászatokra czélozva, jó szeren­csét kivánt a szokásos kifejezéssel: — « Waidmans­heil.­» Az udvari vonat 5 óra 15 perczkor kirobogott a pályaudvarból. — Királyunk erre visszahajtatott a városba, s 6 órakor tért vissza. Útközben ő felsé­gét az ezernyi sokaság lelkesen éljenezte. A király, ki a connaughti herczeggel együtt jött, hosszabban beszélt a miniszterekkel, a megyei előkelőségekkel, nyájasan köszönt a polgármesternek. Mikor kilépett a váróteremből, fehérbe öltözött hölgyek virágot szórtak útjába. A királylyal a connaughti herczeg, és Ferencz Salvator főherczeg szálltak be a vonatba. A vonat elindulásáig a király az ablaknál állott, folyton a legnyájasabban köszöntött kifelé a közön­ségnek.­­ A miniszterek esti 10 óra után indultak, velük ment Szőgyény nagykövet is, ki Csórra, családjához utazott. A fejedelmi vadászatok. A német császár, a szász király, továbbá Lipót bajor herczeg és Frigyes fő­herczeg Pécsen át Mohácsra utaztak, hogy a béllyei uradalomban vadásznak. A király is részt akart venni a vadászatokban, de uralkodói teendői követ­keztében le kellett erről mondania, és Schönbrunnba utazott. Az ünnepélyes fogadtatások tehát elmarad­tak, miután a fejedelmek inkognitóban utaztak. Mindazonáltal mind Pécsen, mind Mohácson nagyon sokan gyűltek össze a fejedelmek üdvözlésére. Épen éjfél volt, mikor a szász király vonata Pécsre érkezett öt perczczel később a német császár vonata, s csak 5 perczig álltak meg. A felségek azonban alud­tak. Mohácson az indóháznál és a hajóállomásnál gyülekezett a közönség, mely még sorakozni kez­dett. Az «Orient» hajó várta a fejedelmi társaságot, hogy tova vigye. E hajó van berendezve szállásul a vadászatok idejére. A vasúttól a kikötőig lomb­füzérrel összekapcsolt ároáczokat állítottak föl. Albert szász király, Lipót és Frigyes herczegek szept. 22-ikén hajnali 1 óra 45 perczkor érkeztek, nem sokára megjött a német császár is, kiket Kardos Kálmán főispán Trixler főszolgabíró és Vilmán Emil, a dunagőzhajózási társulat igazgatója fogadták. A vadászati kirándulás programmja következőleg volt megállapítva: A megérkezés után a fejedelmi vendégek rögtön hajóra szállnak és Bokrok állomásra mennek, honnan rövid pihenő után vadászatra indulnak. Az inkognitó jelleg megőrzése végett a felállított diadalkapukat és díszítéseket mindenütt lebontották, kivéve az állomást. A szász király Lipót herczeggel vasárnap Mohácsra megy misét hallgatni, melyet azonban nem a pécsi püspök mond. A német császár pedig az Izabellaföldre megy vasárnap luthe­ránus istentiszteletre, melyet Hof­er magyar-belyi lelkész fog tartani. Apatin község lakói hajót bérel­tek 300 személy részére, hogy sváb bandájukkal a német császárnak muzsikáljanak. Ez azonban elma­radt, mert semmiféle ováczió nem lesz. Kardos főispán Izabellaföldön fog lakni a vadászatok tartama alatt. A vasárnapi mise után a fejedelmek a Dunán lefelé Vörösmartra mennek vadászni. Hétfőn pedig Bok­roknál fejezik be a vadászatokat. A vadászatok meg­ Jiintyik Mátyás eredeti rajza. A KIRÁLY VONATA KŐSZEG FELÉ HALADTÁBAN, SZEPT. 17-ÉN ESTE.

Next