Vasárnapi Ujság – 1894

1894-11-18 / 46. szám - A New-York palota és kávéháza (képekkel) 764. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak

764 főpap ezt találta kérdezni, hogy tulajdonképen miért van a világon. Az udvari bolond, ki kevés­sel előbb a császár asztalánál jól lakott volt, hasát veregetve azt felelte: «engem ne kérdezz, hanem ezt a telhetetlen zsákot, mert ezt holnap ismét meg kell tölteni, különben eldűlök». Nincsen oly hivatal, melynek szükséges vol­tát első sorban a gyomor zsarnoksága nem iga­zolhatná. 46. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. A NEW­ YORK-PALOTA ÉS KÁVÉHÁZA. Nincsen város Európában, mely olyan roha­mosan épülne, mint Budapest. Az utolsó évtized alatt egész városrészek átalakultak és addig el­hagyatott területeken s utczákon palotasorok emelkedtek. Az Andrássy­ út teljesen be van fe­jezve s a várost átmetsző hatalmas körúton is alig van már egy-két üres telek. Az építési kedv nem hogy lohadna, hanem évről-évre fo­kozódik. Szinte gomba­módra nőnek az óriási házak és középületek, újabb meg újabb díszei fővárosunknak. Örven­detes jelenség, hogy most már nem csupán emeletes bérkaszárnyá­kat építenek, hanem a házaknak külső és belső elrendezésében művé­sziességre és csínra is törekednek. A nagy körúton egy­mást érik a stílszerű paloták, a­melyeknek gazdag változatossága meglepi az idegeneket. E fényes ház-sor kö­réből is magasan kivá­lik a New-York életbiz­tosító társaság palotája, mely a Kerepesi­ út kö­zelében az Erzsébet­körúton van, ide néz a fő homlokzata, míg má­sik két homlokzata meg egy-egy mellék­ útczára nyílik. Ez a palota ha­talmas főhomlokzatá­val, művészi szerkesz­tésű sugár tornyával, előkelően környező válik ki a épületcso­portból. Magas orom­zata uralkodik a kör­úton és tornya ellátszik a főváros legtávolabbi részeibe is. Ez a palota az ame­rikai biztosító­ társaság magyarországi vezér­igazgatójának, dr. Ará­nyi Miksának a kezde­ményezésére épült, a­ki e palota építtetése által igazán művészi neveze­tességgel gyarapította Budapest látnivalóit." A társaság szerencsés­ volt abban, hogy az építésre Hauszmann Alajos műegyetemi tanárt, az ismert kiváló műépítészt nyerte meg, a­kinek alkotó tehetségét több neve­zetes középület hirdeti a fővárosban, s a­ki ez idő szerint az új budai királyi palotát is építi. A New-York-palota külsején épen úgy, mint belsején az olasz renaissancera támaszkodó ba­rok-stílus nyert kifejezést. A palota fő homlok­zata nyílásainak arányos elosztásával, hatalmas portáléj­ával, oszlopaival, két oldalú végződésé­vel s könnyed tornyával a külső architektúrá­nak legszebb része. A torony távol áll a temp­lomszerűségtől s megfelel abbeli rendeltetésé­nek, hogy az épületet a környezetből kiemelje. Nagyon elősegíti a monumentális hatást a kör­úti homlokzat teljes kőborítása és figurális ré­sze a bőséget és takarékosságot ábrázoló két női alak, a négy hatalmas atlant, a sarok koro­názó csoportja, mely valamennyi Senyey Károly szobrász alkotása. Ehhez a fő középrészhez igen szépen olvad a diszes sarok rész, mely alant egyszerű és erő­teljes s föntebb könnyed, alakokkal koronázott oszlopos architekturába fejlődik. A diszes külső rés­szel a legteljesebb össz­hangzatban van az épület belseje s az árkád­folyosóval kiképzett főudvar, mely úgy van meg­oldva, hogy az összes helyiségek jó világítást nyernek. E mellett az épület berendezésénél tekintet­tel voltak a modern kényelem minden követel­ményére. Az emeletekre felhúzó gépeken lehet jutni. A lépcsők szélesek és szelid emelkedésűek. A toronynak praktikus rendeltetése az, hogy a benne elhelyezett víztartóba szivattyúzott víz ereje a felhúzó gépek működtetésére szolgáljon. Külön víztartó készülék van a negyedik emelet­nek vízzel való ellátására. A palotának első emeletén van a biztosító­társaság hivatalos helyisége és e fölött a második emeleten az «Otthon» írók és hírlapírók köré­nek helyisége. A legpompásabb része azonban a palotának a New-York-kávéház, a­mely olyan pazar fén­­nyel van berendezve, hogy párját ritkítja az egész kontinensen. Ez a kávéházi helyiség mű­vészi berendezésével a II. Lajos bajor király tün­déri palotáira emlékeztet. Csupa márvány, kő, bronz, selyem, bársony és művészi alkotás benne minden, úgy, hogy maga a helyiség ne­vezetes műremek számba megy. A kávéház, jóllehet a földszintet foglalja el, voltaképen négy emeletre van osztva. A mély pinczében van a vendéglő, a melyből lépcső ve­zet a mélyített tekéző-terembe és a külön szo­bákhoz a középső termet képezi a kávéház, a­melynek újabb emeletét alkotják a játszótermek. A berendezés minden tekintetben eredeti és művészi jellegű. A kávéház belső architektúrája stílszerű, de az egyes díszítő motívumok inte­rieur jellegüknél fogva szabadabbak a kül­sőknél. A mérték azonban meg van tartva, mert a hatást emeli az alkalmazott nemes anyag: a bronz és a márvány. Különösen szépek a bronz­keretek és átmenetek, melyek a pilléreket dí­szítik és a finom ízléssel alkalmazott márvány és tükörfelületeket befoglalják. Igen eredetiek a bronzból öntött hármas nyílású portálok, me­lyeknek csavart oszlopai rendkívül művészi hatásúak. A belső színezés lehetőleg diskrét, világos és szép keretét képezi a pompás mennyezet-fest­ményeknek, a­melyek Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferencz festőművészek alkotásai. Ös­­szesen hét nagy, 14 négyszögméteres falfest­mény díszíti a mennyezetet. A művek deko­rativ hatása kifogástalan s kompozicziójukban is sok ötlet van. Legsikerültebb a kávéház belső csarnoka fölött elhelye­zett két falfestmény a vidám zene és a szere­lem allegóriája. A többi kép közül egyiken ba­chansnők, másikon in­cselkedő faunok látha­tók, réten bárányokkal játszó gyermekek a gon­datlanságot és jókedvet jelképezik, egy géniusz alakú lenge ruhás nő pedig Newyorkiát, mint a művészetek barátját ábrázolja. A sok tarka­ság mellett feltűnő egy holdvilágos kompozí­czió a bárányfellegek közt repülő gyermek­rajjal és egy előtérben alvó nővel, a­ki az álom személyesítője. Ezeket a falfestmé­nyeket szépen egészítik ki a női termekben a gyönyörű kézimunká­val készített hímzett se­lyem mezők. Az egész helyiséget 21 villamos ívlámpa és 850 izzó lámpa világítja be és árasztja el nap­pali fén­nyel. A világító testek szinte beleolvad­nak az architektúrába, melyet majd hosszúra, majd láncz vagy csil­lárok alakjában nagy­szerűen díszítenek. A nemes anyagok alkal­mazásában odáig men­tek, hogy még a pado­zatot is márványból csi­nálták. Negyed millióba került ennek a kávé­háznak a berendezése, mely nem csupán szó­rakoztató helyiségül szolgál, hanem elő­mozdítja a művészi íz­lés fejlődését. A kávéházat a múlt hó 23-án nyitotta meg Steuer Sándor, az ismert kávés, egy meghívot­takból álló nagyobb társaságnak mutatva be a páratlan fényű helyiségeket. E megnyitási ünnepségen előkelő közönség vett részt, közte az irodalom, művészet és a közélet számos ki­tűnősége. A díszlakomán elhangzott köszöntők egyaránt ünnepelték Arányi York igazgatóját és Hauszmann Miksát, a New­ Alajos műegye­temi tanárt, a­kik ilyen fényes műalkotással ajándékozkatták meg a fővárosunkat. A magyar iparnak és művészetnek dicsősége ez a palota és kávéház, melynek legkisebb anyagja, díszítésének s fölszerelésének minden egyes része Magyarországból került ki, s ma­gyar kezek munkája. A nevezetes palota fő­homlokzatát, illetőleg belsejét képeinken bemutatjuk. Ez a fényes látványosság kétség­es­telenül állandó vonzó erőt fog gyakorolni nem csupán a fővárosi közönségre, hanem vidékiekre és külföldiekre egyaránt. A NEW­ YORK BIZTOSÍTÓ­TÁRSASÁG PALOTÁJA AZ ERZSÉBET-KÖRTJTON.

Next