Vasárnapi Ujság – 1894
1894-03-25 / 12. szám - Emlékezetes helyek Kossuth életében (képekkel) 195. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak - Jelenetek Kossuth életéből (képekkel) 195. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak - Kossuth kéziratai (hasonmásokkal) 195. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak - Kossuth amerikai arczképei (képekkel) 195. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények
12. SZÁM. ÍSGI. 41. ÉVFOLYAM. sok táplálékot nyernek a külföldi eseményekből: ismét őtet hívja, ötet várja első helyen; nem is kételkedik rajta, hogy jönni fog s neki is meghozza mindazt, amire szüksége van. E dalok között költészeti szempontból kétségkívül legbecsesebb cSZ c mely egyszersmind legismertebb is s specifice Kossuth-nótának neveztetik s a melynek, ime néhány versszaka: Kossuth Lajos ablakába' Kinyílott a piros rózsa, Ráhajlott az egyik ága, Ott búsul az árnyékába. Kossuth Lajos nagy bújába kiül a tenger partjára, Ráborul a koronára, Hol van a sok katonája? Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára, Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. Kossuth Lajos azt izente, Hibázik a regementje ; Ha hibázik kettő, három, Lesz helyette tizenhárom. Kossuth Lajos azt izente, Elfogyott a regementje; Ha még egyszer azt izeni Mindnyájunknak el kell menni. Költőink közül is többen irtak verset Kossuthhoz vagy Kossuthról, mint: Hiador, Lévay, Lisznyai, Sárossy Gyula, Tóth Kálmán; s ezek közül a legcsinosabb az utolsóé, mely igy hangzik: Kossuth. A harczba mentem én is akkor el . . . Bár okát nem sejtem, hogy mi lehet. Tizenhat éves gyermek voltam én — Csak mentem — és éltettem nevedet. Atakra fújtak — és én nevetek Tréfának tetszett ez a művelet — De a huszárok közbevettek, és rohantunk mind — éltetve nevedet. * Elveszett minden, — haza mentem én, Atyám szeméből a köny peregett . . . És sirtam én is, nem tudom miért — De sirva is éltettük nevedet. * Azóta nagyon sok év elhaladt, A sejtelem előttem eszme lett . . . Most értek mindent: mi volt akkor az ! És éltetem én most is nevedet. Tóth Kálmán. KOSSUTH AMERIKAI ARCZKEPEI. Lapunk jelen száma két olyan arczképet közöl Kossuthról, melyek eddig nemcsak itthon, de általában Európában teljesen ismeretlenek voltak még. E képek megszerzését Krécsy Béla tanár úrnak köszönhetjük, ki a chicagói kiállítás alkalmával Amerikában járván, utazásai közben Bostonban megtudta, hogy ugyanott egy híres öreg fényképész, az akkor épen művészi jubileumát ünneplő 82 éves Hawes. Kossuth több olyan arczképének van birtokában, melyeket még daguerreotyp módszer szerint ő maga vett föl és sokszorosított elárusítás végett, mikor Kossuth amerikai körútjában Bostonban is megfordult. Az egyik mellképe a da guerre otypiának igazi remeke, a mellett olyan hű, hogy e tekintetben VASÁRNAPI ÚJSÁG. Kossuthnak egy más arczképe sem mérkőzhetik vele. Kossuth ez a maga igaz valóságában. Ekkor még csak 50 éves volt, déli testtartású és megjelenésű férfi. Egész valóján nem életkorának terhe, hanem a mély bánkódásnak hervasztó nyomai látszanak. Arczára, különösen homlokára, korai ránczokat szántott a gond és bú, szemeit komor tekintetűekké tette a sok törődés és lelki szenvedés, de a csüggedés ekkor is hiányzik vonásaiból. A másik állókép, melynek eredetijén tetőtől talpig van Kossuth ábrázolva, tehát úgy, ahogy még máskor és másutt soha sem lett fölvéve. Nemcsak ezért fölöttébb érdekes ez a különben is kitűnő helyzetbe állított alak, hanem azért is, hogy annak idején hiteles mintául szolgálhat annak a művésznek, a ki Kossuthnak álló szobrát fogja készíteni. Arcza és kifejezése itt is olyan, mint az előbbin ; de öltözetét ez mutatja teljesen. Kettős ujjú atillában s franczia szabású nadrágban jelenik itt meg; egyik kezét csípőjére illeszti, a másikkal pedig, melyben tollas kalapját tartja, egy karosszékre támaszkodik ; derekára kötött övéről kard függ alá, melyet itt azért látunk a jobb oldalán, mert a daguerreotyp felvétel az alaknak csak visszás, vagyis úgynevezett tükörképét volt képes előállítani. Úgy ennek, mint az előbbi képnek eredeti ezüst lemeze Krécsy Béla úr birtokában van. 195 lakott szokott egyszerűségével, de elég kényelmesen. A házat szépen rendbe hozatta, a kertet pedig maga kiváló ízléssel rendezte, rágalmazván mindazon szeretetet, a melylyel a természet, a növények és kivált a virágok iránt viseltetett. Egész kis paradicsommá tette maga körül azt a pár holdnyi földet, mely házához tartozott. A ház földszintjén volt az ebédlő és a tekéző szoba, az emeleten a dolgozó, nappali és hálószoba. A második emeleti pár szoba fiainak, vagy bizalmasabb látogatóinak szolgált vendégszobául. Ihász halála és közbejött anyagi veszteségei miatt 1883-ban elhagyta, sőt eladta e kedves hajlékát s Turinba költözött vissza, hol a Via dei mille nevü utczában egy közkertre néző ház első emeletén bérelt lakást, melyben kedves nővére, Ruttkayné úrnő testvéri gyöngéd gondoskodása őrködött utolsó évei fölött. Ennek a lakásnak a baracconei nyaralóbelihez hasonlóg berendezett dolgozószobájában írta azt a nagy munkáját, melyből «Irataim az emigráczióból» czímmel eddig négy nagy kötet jelent meg. Ugyanitt hányta le örök álomra szemeit. EMLÉKEZETES HELYEK KOSSUTH ÉLETÉBEN. — Képeinkhez. — Mikor egy-egy nagy ember örök álomra hunyja le szemeit, jól esik a kegyeletnek, valamint az elvesztése miatti bánatnak sorra látogatni azokat a helyeket, melyekhez a boldogult életének valami nevezetesebb emléke fűződik. A magyar nemzet nagy halottja, Kossuth Lajos, Zemplén megyének Monok nevű kis falujából indult ki nagy pályájára. Monok Szerencstől éjszakra s pár óra járásnyira fekszik az Ond vize mellett, melynek partjain valaha a honfoglaló Árpád hadai táboroztak. A gróf Andrássyféle uradalomhoz tartozik az az egyszerű tiszti lakház, melyben Kossuth 1802. szept. 18-ikán született s mely atyjának, mint az uradalom ügyvédjének, hivatalos lakása volt. Monokon nem lévén ágostai evangelikus templom és pap, az újszülöttet a szomszéd Tállya városába vitték megkereszteltetni, abba az egyszerű, toronytalan evang. templomba, melyet Kossuth születésének 90-ik évfordulója alkalmára a felekezetiség nélküli közkegyelet adományaiból újítottak meg. 1859-ben Olaszországba menvén, — egyelőre Genuában szállott meg, onnan kísérendő figyelemmel az őt annyira érdeklő olasz háború folyását. Lakásul az Aqua Sola nevű sétatérre néző egyik három emeletes ház első emeletét bérelte ki, melynek ablakai a sétatér gyönyörű ültetvényeire néztek. A rá nézve nagy csalódással végződött háború után állandó lakásra Turinba költözött, hol 1873-ig a szintén ültetvényes Ardennes-utcza egyik házának a harmadik emeletén volt a szállása. Egyszer Turin környékén Ihász Dániel ezredes társaságában tett sétái közben szemébe tűnt a Collegno községhez tartozó, tanyaszerű Baraccone kis házcsoport közt Capuccio mérnök csinos egyemeletes s tágas kerttől környezeti nyaralója, melyről megtudván, hogy eladó, nyomban megvásárolta 20 vagy 25.000 lirán s 1874-ben Iliásszal együtt odaköltözött, kinek a kert egyik sarkában álló kis emeletes mellékház lett a szállása. A főépületben, melynek két szárnya egyemeletes, a homlokzata ellenben két emeletes, maga Kossuth OWI^LALJ (LJUUZJ eí JX^uSCt, CTr^ilLf soviy^ w £ o de OJXSKAJL vvl vwvA .. GrUt^comvL Ar«L« Q 2 H5 /-> n JELENETEK KOSSUTH ELETEBŐL. Kossuth hosszú és mozgalmas életében sok olyan jelenet fordult elő, melyeket a rajzoló művészet is sietett megörökíteni. Első ilyen jelenetes kép az, mely 1847-ben Walzel A. F. kiadásában kőrajzban jelent meg s azt a népáradatot tünteti föl, mely ugyancsak 1847-ben október 17-ikén Pesten követté választatása alkalmából újongva rajzotta körül és éljenezve kisérte a megyeházához lovas bandériummal vitt győztes Kossuthot. Másik képünk az 1848-iki első képviseleti országgyűlés megnyitását mutatja. Julius 5-dike volt az az emlékezetes nap, melyen István nádor, a törvényesen kinevezett első független felelős magyar minisztérium kíséretében, az egybegyűlt képviselők és főrendek között megjelenvén, a miniszterekkel együtt az elnöki emelvényen helyet foglalt s az országgyűlést megnyitotta. Az egykorú kőrajz után készült szép kép földszintjén és karzatain zsúfolásig megtelten ábrázolja az akkori redoute termét, melyben ez az ünnepies megnyitás történt. Harmadik képünk annak a jelenetnek a megörökítője, mikor Kossuth, mint kormányzó, a magyar sereg fővezéri körében megjelenik s velők értekezik. KOSSUTH KÉZIRATAI: Bodola Lajos úr, akitől a «Kossuth búcsúzója Sumlában» czimű fentebb közölt czikket kaptuk, 1848/9-ben mint tüzér főhadnagy harczolt Bem erdélyi hadjáratában, azután mint emigráns Kossuthot követte a török földre, s majd Olaszországban több évig megbízottja volt. Bodola úr — kérésünkre— szíves volt átadni a Kossuthtól Londonban 1854-ben kapott kéziratot, melyet itt hasonmásban közlünk. .. Közöljük egyszersmind «Kossuth Iratai» első kötete «Előszavá»-nak befejező sorait is, szintén kézirati hasonmásban. KOSSUTH KÉZIRATAI.