Vasárnapi Ujság – 1894

1894-01-14 / 2. szám - Jókai jubileuma 20. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

24 VASARNAPI UJSÁG. 2. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.­ «Üdv a magyar regényírók királyának.» — Jankó Ottó berlini könyvkiadó czég távirata pedig ez volt: «Az általunk nyilvánosságra hozott 300,000 kötet teremtőjének szívből eredő üdvözletünket.» A táviratok beszélnek azok helyett, kik nem jelen­hettek meg s azok helyett, a kik távol élnek. A külföldön élő magyarok is megülték e napot. De megemlékeztek a magyar íróról a külföldi lapok is. Alig van valamire való lap, mely ne írt volna Jókairól. * A színházak ünnepe. Jókai ünneplése e hó 5-én kezdődött, a színházak díszelőadásaival. A nemzeti színházban az operaszínház zenekara játszotta Erkel «ünnepi nyitányát» Nikisch­ operai igazgató vezetése alatt, s a «Szigetvári vértanuk»-ból adták elő az első és utolsó felvonást, melyet apotheozis fejezett be, a színpadon Jókai szobrával, körülte a színház mű­vészei és művésznői Jókai darabjaiból vett jelmez­ben. A költő egy páholyból nézte az előadást s onnan köszönte meg a közönség tapsait. Gr. Csáky miniszter is megjelent a költő páholyában. — A nemzeti színházból a népszínházba ment Jókai, hol az ő szövege után készült «Czi­gánybáró» került színre. A páholy, melyben Jókai megjelent, virágok­kal volt díszítve itt is , a nemzeti színházban babérkoszorúval. Estély a redoutban. Január 6-ikán este fényes kivilágításban ismét megnyíltak a redout termei. Ki voltak állítva a Jókainak adott emléktárgyak is. Az estély czélja az volt, hogy a költő szót válthasson azokkal, kik az országos ünnepre érkeztek. Mikor kilencz órakor megjelent, körül is fogták a kitörő lelkesedés egész hevével. Jókai ke­zet szorított és meleg szavakat váltott sok régi ismerősével, tisz­telőjével. Fél tízkor azonban szét­oszlott a társaság, mert az estének egyéb eseménye is volt. Az operabál. Január 6-ának mozgalmas eseményeit az opera­színházban tartott bál fejezte be, melyet az egyetemi ifjúság rende­zett az egyetemek kórh­ázegylete­i javára. Nemcsak előkelő, hanem nagy közönség is gyűlt össze. Tánczról szó sem lehetett, mert mozogni is alig bírt a tömeg. A tánczteremmé átalakított nézőtér ízléssel volt díszítve, kivált a szín­pad, Jókai szobrával. Három zene­kar játszott. Jókai úgy tíz óra után kevéssel érkezett a színházba, a­hol az intendáns üdvözölte és vezette be. Beléptekor szűnni nem akaró­­ éljenzés hangzott fel. Jókai a terem­ben körsétát tett s ismerőseivel mindenhol hosszasabban társal­gott. Körülbelül egy óra hosszáig időzött a bálban s azután eltávo­zott, békés nyugalomra a nagy nap fáradalmai után. Irodalmi estély. Január 7-ikén, vasárnap, ismét megnépesült a re­dout nagy­terme. A jubileummal kapcsolatban irodalmi estély volt a hírlapírók nyugdíj­intézete és a «Fehér kereszt» gyermekvédő egy­let javára, felolvasásokkal és Jókai közreműködésével. A zenekari emelvény előtt a költőnek Ferraris Artúr által készített arczképe volt elhelyezve. A közönség sorában voltak : gróf Csáky Albin minisz­ter, Tisza Kálmán, gróf Szapáry Gyula, báró Eötvös Loránd, a Széchenyi és Teleki grófi családok stb. Kiadó, perczekig tartó éljenzés jelezte Jókai érke­zését. Az estély Jászai Mari asszony szavalásával kezdődött. Kozma Andor alkalmi prológját adta elő. Majd a nemzeti színház másik művésznője P. Márkus Emilia adta elő Jókainak egy ismert apró­ságát: «A kis király beszélő babáját.» Aztán Mikszáth Kálmán ötletekben gazdag «Jókai Mórok» czimű enyelgését olvasta föl Csillag Teréz asszony kitűnő előadásban. Végül, pedig maga Jókai foglalta el a felolvasó asztalt. Állva olvasta föl, vonzó és színező előadásban «Álom-élet» czimű művét, mely már megjelent nyomtatásban. Ezzel véget ért az estély, mely jelentékeny hasznot hozott jótékony czélra. (Mikszáth Jókairól szóló dolgozatát és Kozma Andor Prológját lapunk más helyén közöljük.) «Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben» irodalmi vállalat különböző bizottságai szintén küldtek üdvözletet Jókainak irói jubileuma alkalmából, mint ki e nagy irodalmi műnek is, a boldogult Rudolf trónörökös mellett egyik kezde­ményezője volt. Az igazgató­tanács január 6-án kelt iratban üdvözölte Jókait s ez üdvözlő levelet a következők írták alá: Szögyény László elnök, Ar­nóth Alfréd, gr. Wilczek János, Dumba Miklós, Zaleski F., báró Chertek Emil, Hauler Ferencz, Jirecsek H., Beck Antal, Volkmer D., Zeissberg Henrik, Thallóczy Lajos és Nagy Miklós. — A magyar kiadás szerkesztőségének tagjai és munka­társai külön is üdvözölték Jókait mint a magyar kiadás szerkesztőjét. Egy bécsi lap küldöttsége. A «Neues Wiener Tagblatt» szerkesztősége küldöttséggel fejezte ki üdvözletét e hó 7-ikén. A küldöttség tagjai voltak: Singer Vilmos főszerkesztő, Pötzl Ede és Konried Gyula bécsi tárczaírók. A küldöttséget dr. Sturm Albert, a lap budapesti képviselője mutatta be. Sin­ger Vilmos meleg hangú beszéddel üdvözölte Jókait, a­ki szívélyes válasz után beszélgetésbe elegyedett a küldöttség tagjaival, s megmutatta az ajándékokat, a­melyeknek épen rendezésével foglalkozott. A kicsinyek üdvözlete. Volt még a Jókai ünne­peltetésének egy nagyon érdekes része, mikor a «legeslegifjabb» Magyarország nevében Pósa Lajos vezérlése mellett egy apró deputáczió is bemutatta azt az albumot, melyet «Az én újságom» olvasói ké­szíttettek Jókai tiszteletére. Ebben az albumban mintegy 2000 mosolygó gyermekarcz van együtt. A vidéken száz és száz helyen ünnepeltek : iro­dalmi, közművelődési egyesületek, kaszinók és egyéb társaskörök. Az iskolák legtöbbjében szintén meg­ülték a koszorús költő jubileumát. A párisi magyar egylet 1. hó 7-én, vasárnap ünnepelte meg Jókai Mór félszázados írói jubileu­mát. Az egyesület szépen feldíszített helyiségének termeit egészen megtöltötték az ott tartózkodó ma­gyarok. Ott volt Munkácsy Mihály nejével, Bertha Sándor, Türr tábornok, Wagner Sándor. Munkácsy felolvasta és bemutatta azt a díszes kiállításit üd­vözlő iratot, melyet ő írt pergamenre s melyet a magyar egylet összes tagjainak névaláírásával küld­tek el az ünnepelt írónak. Majd Bertha Sándor nagy­hatású beszédben méltatta Jókai írói pályáját. Az ünnepélyt követő lakomán az első felköszöntőt Jó­kaira Munkácsy mondta. Utána Malonyai Dezső novellaíró tartott beszédet. A lakoma alatt jelen­tette a pénztárnok, hogy Zichy Mihály Pétervárról 300, Wagner Sándor 150 frankot ajánlottak fel a Jókai-ünnepély költségeinek fedezésére. Jókai művei nemzeti kiadását az egyesület szintén megrendelte. Berlinben ottani nagy­követünk, Szögyény-Marich László védnöksége alatt az új színházban e hó 5-ikén a magyar egyesület ünnepélyt rendezett, Lautenburg Zsigmond igazgató vezetése alatt. A magyar kolonia tagjain kívül számos előkelő vendég jelent meg. Különösen a Kun Aladár prologja, melyet Poppa Róza udvari színésznő hatásosan adott elő, tetszett, ez után Gross Károly ünnepi szer­zeményét «Ötven év multán» adták elő. Lautenburg igazgató a darabot fényesen állította ki; mind­megannyi képe Jókai borostyán-övezte emlékszobra előtti hódolattal végződött. A szereplők legtöbbjei magyarok voltak. A jelenlevők közt volt Bosse köz­oktatási miniszter is. EGYVELEG. * Nő csizmatisztitók szaporodtak el újabban Párisban s más nagyobb franczia városokban. Külö­nös, a szürke nénékéhez hasonló öltözetük van s általában igen csinosak, de kissé kaczérak. Némelyik közülök keztyüben végzi a csizmatisztítást. * A zene gyógyító hatásának gyakorlása végett egy Harford nevü angol pap «Szent Cecília egyesületet» alapított, mely zene­orvoslással akar foglalkozni s a kórházak számára ily zenészeket fog kiképezni. * Az érez rozsdájának meg­gátolását állítólag sikerült egy japáni fizikusnak kitalálnia. A fel­találó titkát képező anyaggal be­vont érez állítólag soha sem rozs­dásodik s az egyszeri bemázolást ismételni nem kell. * Gő­zhajó-vonatot terveznek az amerikaiak az Európa és Ame­rika közti közlekedésre. Nem kevesebb, mint 9 gőzhajó volna három sorban egymáshoz kap­csolva ; a három középső volna a legnagyobb és legerősebb, egé­szen aczélból. A gőzhajó-vonat gépeinek 50­ 00 lóerővel kellene bírnia, az egész mintegy 160 millió forintba kerülne, de egyszerre képes volna 4000 utast szállítani, egy óra alatt 35 tengeri mért­földet tenne meg; járása hasonlít­hatatlanul biztosabb volna, mint az egyes gőzhajóké. * Új-Zélandból jelenleg éven­kint 60—80 ezer mázsa sajtot szállítanak Londonba. " Az ember arcza újabb tapasz­talatok és mérések szerint körül­belül akkora, mint ugyanazon em­ber kezének hosszasága. * «Hartdime hats» névvel ellá­tott kalapokat hordanak a télen az amerikai nők, mintegy jelezni akarván, hogy ők is érzik az üzlet­pangás baját. Ez a név ugyanis, azt jelenti, hogy «nehéz időkre való kalapok.» Különben e kalapok és főkötők csak oly drágák s diva­tosak, mint egyéb kalapok; egye­düli sajátságuk, mely némileg ne­vükre vonatkozik, abban áll, hogy régi kalapokból és főkötőkből alakít­tatnak át. * A déli sarkvidékre hosszú szünet után a jövő évben megy el egy Cook nevű amerikai tudós, ki Peary grönlandi kutatásaiban is részt vesz. Egész télen ott marad s szánkákon fog kisebb-nagyobb utazásokat tenni a jégen. * A házasságok száma a művelt népeknél éven­ként mintegy egy millió egyszázezer, azaz napjában átlag 3000. De a földgömbön sokkal több házasság­nak kell köttetnie, mivel az eladó leányok száma állandóan meghaladja az öt milliót. * Berlinben a jelen évben olyan járványos volt az influenza, hogy a lakosságnak több mint egy ötöde megkapta; igen sok iskolát be kellett zárni s a gyárak egy része is szünetelt. Az influenza Német­ország más részeiben is erősen pusztított. * A múzeumok nyitva tartása vasárnaponként most már valószínűleg Angliában is megvalósul, mióta egy ügyes agitáló egyesület működik ebben az irányban. A jelen évben már 80 múzeum és könyvtár volt nyitva vasárnaponként. * A leghidegebb nap különböző időre esik, néha deczemberben, vagy februárban. Átlag véve azonban január 14-én van a leghidegebb. * Sarah Bernhardt, hír szerint, sajtó alá adta emlékiratait, melyeket a nagy közönség részére is, megkaphatókká akar tenni. A virágház előtt. Neogrády Antal vízfestménye, A MAGYAR MŰVÉSZEK ÁLTAL JÓKAINAK ADOTT ALBUMBÓL.

Next