Vasárnapi Ujság – 1894
1894-08-26 / 34. szám - Szebasztopoli emlékek. Irta III. Sándor czár 557. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak
32. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 557 debreczeni országos kiállításnak minden eddigi szakkiállítást felülmúló külső dísze. Az országos szaktestületek köréből kiegészítéssel átalakult az előkészítő bizottság rendező nagybizottsággá, védnökül megnyerte gróf Csáky Albin minisztert, nagybizottsági elnökökké Berzeviczy Albert államtitkárt (kit lemondása után Szathmáry György miniszteri tanácsos váltott fel), gróf Degenfeld József főispánt, Kiss Áron ref. püspököt, Simonffy Imre debreczeni polgármestert és dr. Wolafka Nándor vál. püspök s debreczeni r. kath. prépost-plébánost; igazgatósági elnökökké pedig Eötvös K. Lajost az intéző osztály vezetésére, Csiky Lajost a biráló bizottság megalakítására, Zádor Lajost a gazdasági ügyosztály élére, továbbá a közoktatásügyi minisztériumból Mártonffy Márton ipariskolai orsz. felügyelőt, a kereskedelmi minisztériumból Szterényi József orsz. iparfelügyelőt, a budai paedagogiumból Gyertyánffy István igazgatót, az orsz. tanszermúzeum főfelügyelőjét, végre megválasztotta a titkári kart, és a kiállítási irodavezető titkárt Váncsa György ipartanító személyében. Az igazgatóság nagy munkával végezte a rendezést, melyről egy 40 ívre terjedő nyomtatott tárgyjegyzékkel számolt be az aug. 18-án történt megnyitó ünnepély alkalmával. A negyven termet és zárt folyosót betöltő szakkiállítás több mint 600 kiállítójának sok ezer kiállított tárgyát foglalja magában. Napokba kerül, míg az ember e ritka gazdagságú kiállítást figyelmesebben végignézegetheti. A megnyitásra megjelent vendégek két óra hosszáig járták a termeket, de ennyi idő alatt csak futólag pillanthattak be minden kiállítási csoportba. A megnyitás gróf Degenfeld József főispán, dr. Klamarik János miniszteri tanácsos, a rendező nagybizottsági elnökök és nagy hallgató közönség jelenlétében történt a kereskedelmi palota dísztermében. Gr. Csáky Albin védnök nevében gr. Degenfeld József főispán végezte a megnyitást, tartalmas szép beszéddel. A debreczeni kereskedők valóban szolgálatot tettek a tudománynak, mikor annak művelésére azt a fényes palotát s benne az igazán pazar művészi díszítésű nagytermet építtették. Itt rendezték a kiállítás főcsoportját, azzal a czélzattal, hogy a tantárgyaknak különböző iskolafokozaton találkozó és eltérő tanszereit szakszerűen, egybefüggésük szerint, tehát nem a kiállítók cégeihez képest csoportosítsák s ezzel a különböző fokú és jellegű iskolák tanításának egymáshoz való viszonyát tisztázzák és fejlesszék. Hogy ez a kísérlet jól bevált, az egyik nagy sikere a debreczeni szakkiállításnak. Az elemi iskoláktól a közép- és szakiskolákig minden taneszköz együtt található s itt összehasonlítható : 1. a földrajz, történet, nyelvtan. 2. a természetrajz, természettan, vegytan, mértan, számtan. 3. a bölcsészet s egyéb tárgyak köréből, főleg a földrajzi tanszercsoport gazdag gyönyörű új taneszközökben. A főcsoport két mellékterme az iskolák művészeti tantárgyainak, egyik a rajznak és rokontárgyainak, másik a zenének s rokontárgyainak eszközeit mutatja be. A rajzoktatási teremben a budai paedagogium részmintái uralkodnak, a zeneteremben a magyar észnek két találmánya képezi általános érdeklődés és lelkesedés tárgyát. A kiállítás alatt lefolyó szaktanácskozmányok egyik legfontosabbja az iskolai ének-és zeneoktatás ügyét tárgyalja. A Jankó Pál és Schneller Lajos zongorái — úgy lehet — új korszakát teremtik meg e művészeti oktatásának, főleg leánynevelő intézeteinkben. A Jankó-féle zongora már ismeretes, azaz annyira vagyunk vele, hogy a külföldön már elterjedt hangszer ismertetésére Lipcséből kellett egy magyarázó, bemutató zeneakadémiai tanárt megbízni. A Schneller Lajos «vonószongoráját» pedig maga a feltaláló budapesti zenetanár ismerteti. Zongorabillentyűzeten közönséges játék vonósnégyes zenekarával lep meg, az elmés szerkezet nem kalapáccsal, hanem vonóval hozván rezgésbe a zongora bélhorozatát. Az előcsarnok az orsz. tanszermúzeum gyűjteményeiből főleg a kézügyesítő munkák sorozatait mutatja, jövő irányzatát jelezvén a népoktatásnak, főleg módszereinek. Az udvaron az iparoktatás tananyaga van csoportosítva. A nézőközönségnek ez a legtetszetősb, de a szakembereknek is becses. A kereskedelmi akadémia földszintjén az elemi iskolák foglalnak el három termet és egy hosszú folyosót; egyik terem a debreczeni ref. iskolák teljes 6 osztályú, mindennapi oktatást feltüntető csoportja. A földszinti gazdag gyűjteményekben feltűnnek a tanítóknak nagy mennyiségben kiállított saját találmányú taneszközei, földrajzi, számoló, szemléltető eszközei, iskolai bútorok, táblák. Az első emeleten a kisdedóvás és nőnevelés 5 termet és két folyosót foglal el; a hölgy vendégek csodálkozva látják az iskolák meglepő szép készítményeit, a szakértőt a munka fokozatossága érdekli, ezért legtöbbet időz a debreczeni ref. felsőbb leányiskola csoportja előtt. A hangszergyárosok és kereskedők kiállítása — egyszersmind zeneelőadó terem — szintén itt van. A második emeleten találjuk a szakoktatás termeit és a debreczeni kereskedelmi akadémia mintaszerű szertárait; ugyanitt található a természettani terem, hol sok felolvasó- és tanszerbemutató összejövetel van. Az udvar hátterében van a pompás tornacsarnok és az iskolai fűtő, szellőztető, fürdő készülékek kiállítói csoportja. A ref. főiskolában, a középiskolák és képezdék kiállítása van 12 teremben. Kiegészítő része ezeknek a fiúiskola sokféle és gazdag gyűjteménye, s a földszinten foglalkozó «kézügyesítő póttanfolyam» tanítóinak érdekes kiállítása. Legérdekesebb és legértékesebb termei a tanszerkiállításnak itt találhatók, főleg a természetrajzi, természettani és vegytani készítmények, tanműhelyi és iparvállalati termékek, melyek mind becsesek; az a futólagos bepillantás pedig, mit a főiskola 70.000 kötetes könyvtárába, éremgyűjteményére és szertáraiba vetünk, ellenállhatatlanul újabb és tüzetesben szemlélő látogatásra késztet bennünket. A gazdasági szakoktatás és a népoktatási intézetek gazdagsági tantárgyainak s mellékfoglalkozásainak eszközei és munkálatai, végre az állami gazdasági tanintézet termeiben és szertáraiban állíttattak egybe. A megnyitás órájában még nem volt a kiállítás e területének rendezése befejezve, de másnap már ez is gyönyörködtette és oktatta a látogatókat. A DEBRECZENI KERESKEDELMI AKADÉMIA ÚJ ÉPÜLETE. i Lovag Chylinsky György fényképei után. A DEBRECZENI ZENEISKOLA ÚJ ÉPÜLETE. SZEBASZTOPOLI EMLÉKEK. Irta III. Sándor czár. III. Napoleon példájára a «minden oroszok uralkodója», III. Sándor czár ő felsége is a történelmi írók sorába lépett. Ugyanis ezelőtt néhány héttel Szent-Pétervárott a fentebbi czim alatt egy vaskos könyv jelent meg, melyet a felséges szerző engedelméből — vagy ami sokkal valószínűbb — annak parancsára, Notovics Miklós volt államtanácsos franczia nyelvre fordított le. A «Szebasztopoli Emlékek »-ben Sándor czár leginkább a hadsereg hangulatára kiván hatni, a