Vasárnapi Ujság – 1895
1895-01-06 / 1. szám - Szalay Imre. Morelli Gusztáv tanár metszete 1. szám / Arczképek, Hazaiak - II. Ferencz volt nápolyi király 1. szám / Arczképek, Külföldiek - Labriola Teréz a római egyetemen fölavatott jogtudor 1. szám / Arczképek, Külföldiek - Nigrinova Velika a szerb nemzeti szinház primadonnája 1. szám / Arczképek, Külföldiek - Stanojevics Gyoka a szerb dalos társaság elnöke 1. szám / Arczképek, Külföldiek - Szalay Imre a Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatója (arczképpel) E-r 1. oldal / Élet- és jellemrajzok - Claretie Gyula «A kis Cora» czimű elbeszéléséhez 5 kép 1-3. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - Női pánczél-öltözet Sforza Katalin idejéből a XV. századból 1. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - Verne Gyula «Antifer mester» czimű regényéhez 74 kép 1-33. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - A jó parthie. Margitay Tihamér festménye 1. szám / Műtárgyak - Az ezredéves kiállitás épitkezései: Részlet az épülő történelmi csarnokból. - A történelmi csarnok. - Részlet a kiállitás területéről; háttérben az iparcsarnokkal. Háry Gyula rajzai 1. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A női viselet reformjához. (Ausztráliai menyasszony és nászkisérete reform-öltözetben) 1. szám / Vegyes tárgyuak - A szerb dalos társaságnak Natália királyné által ajándékozott zászlaja 1. szám / Vegyes tárgyuak - II. Leopold Péczely Józsefhez intézett levelének végsorai (hasonmás) 1. szám / Vegyes tárgyuak - Szerb dalosnők 1. szám / Vegyes tárgyuak
1. SZÁM. 1895. Előfizetési feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG es I egész éra 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt | féléra _ 6 . BUDAPEST, JANUAR 6. Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG egy te egész évre 8 félévre 4 6. Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK e?,eSZ eTM _ 1 felévre _ 2.50 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. 42. ÉVFOLYAM: HAZÁNK KÖZMŰVELŐDÉSI intézetei közt a Magyar Nemzeti Múzeum egyike a legnevezetesebbeknek, mely szerény kezdetből aránylag igen rövid idő alatt igazán naggyá nőtt. Múlt évi november hó 25-ikén múlt kilenczvenkét éve, hogy a legnagyobb magyar édes atyja, gr. Széchenyi Ferencz családi gazdag könyv- és éremtárát a nemzet oltárára örök tulajdonjoggal fölajánlván, átadta és a kezelő tisztviselők számára, valamint a gyűjtemény további gyarapítására alapítványt tett le. Ez volt a Magyar Nemzeti Múzeum születése napja. Azóta, kivált néhai József nádor példás buzgalma, a nemzet nagyjainak, öregének és aprajának pártolása mellett, az intézet rohamosan gyarapodván, csakhamar gazdag tárházakon haladásunk egybegyűjtött kincseinek és elsősorban történetünk megóvott emlékeinek. Anélkül, hogy ezen intézetünk vezetésében fáradozott, sok tudománnyal is dicsekvő honfiak valódi érdemeiből levonni akarnánk, nem hallgathatjuk el, hogy volt idő, amikor attól kellett tartani, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum tisztán esetlegesen befolyó növedékével lomtárrá talál sülyedni. Épen jókor, 1870-ben nevezték ki Pulszky Ferenczet ezen intézet igazgatójává, aki sokoldalú tudományával, teljes avatottságával s európai szabású látókörével a Magyar Nemzeti Múzeumról ezt a csapást nemcsak elhárította, hanem azt az általa megindított és befejezett rendezés alapján, Európa többi hasonló intézeteinek színvonalára emelte. A különböző tudományokban működő szakférfiakból egész gárdát toborzott maga köré és új iskolát nevelt, mely a nagyszabású feladat megoldásában neki segédkezvén, a siker dicsőségében is vele osztozkodott. És most, amikor 25 éves fáradhatatlan munkássága után, melyet elsősorban ezen intézetnek szentelt, a jól megérdemelt nyugalomba térve, a Nemzeti Múzeum igazgatásától visszalép, méltán környezi őt a Felség elismerésén kívül az egész nemzet hálája. A ki a nemzet öregének aprajának kegyeletes ragaszkodását intézményeink szemefényéhez, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, hol hazánk letűnt századaiból fönmaradt ereklyéink,műkincsek számába menő egybegyűjtött művelődési emlékeink őriztetnek, ismeri, nem fog csodálkozni rajta, hogy a haza szeme az elért sikerek után fokozott érdeklődéssel fordul azon férfiú személye felé, a kit a Felség kegye és a vallás- és közoktatásügyi m. ki. miniszter bizalma Pulszky Ferencz örökébe szólított. Mert az ő feladata, melynek hivatásszerűen megfelelni elsősorban kötelessége leend, ha nem jár is többé az áttörés nehéz munkájával, könnyűnek azért épen nem mondható. A Pulszky Ferencz buzgó tevékenysége által megteremtett alapon nemcsak fenn kell tartania a Nemzeti Múzeum sok ágú intézményeit, hanem a tudományos haladás felmerülő kívánalmai szerint tovább is kell fejlesztenie és hatását a közművelődés emelésére kamatoztatva, a tudományosság népszerűsítésére minél inkább kell érvényesítenie. Szalay Imrének, a Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatójának eddigi életfolyására egy futó pillantás elég, hogy új állásán a legjobb reménnyel üdvözölhessük. Született 1846. évi november 8-ikán Bécsben. Atyja, Szalay Ágoston, az ismert régiséggyűjtő mellett, már zsenge korában a történelmi emlékek felé fordult a figyelme. E sorok írója darabról-darabra ismerte Szalay Ágoston gyűjteményét, melyet ennek 1877-ben bekövetkezett halála után, ismételten kifejezett óhaja szerint a Nemzeti Múzeum vásárolt meg. Kinyomatát viselte az magán azon sokoldalúságnak, mely a nevezetesebb emlékektől kezdve kiterjedt oly apróságokra is, minőket akkortájt a gyűjtők figyelembe sem vettek s azóta már, mert a kereslet piaczárói is egészen letűntek, összehordani lehetetlen volna. Ily környezetben, iskolában nevekedett ifjúvá az új múzeumi igazgató, gymnáziumi tanulmányait Győrött és Sopronban a hazafias benczések vezetése alatt végezvén. Majd a jogi szakmára iratkozott be a budapesti tudomány - egyetemen, s tanulmányait ott befejezvén, 1868-ban már a kir. táblánál mint joggyakornok működött. Egy év múlva, 1869-ben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumba lépett segédfogalmazói minőségben. Itt elemében találta magát s fokról-fokra emelkdve, miniszteri tanácsossá lett. Köz- és váltóügyvédi diplomáját már mint állami tisztviselő 1869—70-ben szerezte meg. A kultuszminisztériumban Trefort Ágoston mellett, kinek legfiatalabb lányát, Máriát, nőül vette (azóta meghalt 1891-ben) 11 évig az elnöki osztályban — több évig mint annak vezetője — működött. 1883-ban a miniszter egy külön művészeti és emberbaráti osztályt állítván föl, ennek vezetését ő reá SZALAY IMRE, A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÚJ IGAZGATÓJA. Fénykép után metszette Morelli G. tanár: SZALAY IMRE.