Vasárnapi Ujság – 1895
1895-04-28 / 17. szám - Élőképek a Vigadóban (képekkel) 273. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
12. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 273 ELŐKÉPEK A VIGADÓBAN. A jótékonyságnak ez idei fényes ünnepélyei közt is valóságos esemény számba ment az az élőkép-előadás, melyet a múlt hónap utolsó napján a felvidéki magyar közművelődési egyesület javára rendeztek a fővárosi vigadóban. A jótékonyság apostolainak valóban évről-évre újabb leleményre van szükségük, hogy a nagyközönség áldozatkészségét felkeltsék és kiaknázzák valamely nemes ügy érdekében. Csak a felvidéki közművelődési egyesület hazafias czélja és a rendezőség fáradhatatlan buzgalma eredményezhette az elért szép sikert. Az ünnepi est rendezőségének élén gróf Csáky Albin és gróf Zichy Jenő állott. Ez a két főúr hozta össze azt a fényes társaságot, mely az élőképek előadására vállalkozott. Nem csekély dolog egy ilyen művész-estén való részvétel. A résztvevőktől a próbákon és az előadáson sok türelem, színészi és alkalmazkodási képesség kívántatik. A legtöbb közreműködő áldozatot is hozott az emberbaráti czél kedvéért, de e nélkül nem is képzelhető efajta vállalkozás. Főúri és előkelő körökből alakult meg az előadó társaság, melyhez hasonló csak ritka színpadon szerepelt. Történeti nevű mágnás-családaink tagjai vetélkedve csatlakoztak a vállalkozáshoz, s mi sem mutatja az eszmének közkeletű voltát, hogy annak megvalósításához közreműködésével hozzájárult gróf Széchenyi Imre, a volt berlini nagykövet is, aki aggkora daczára részt vett az előadásban s oly méltóságteljesen személyesítette Szent Istvánt. A vigadó nagy termének éjszaki sarkában volt felállítva a kis színpad, hol megelevenedni láttuk a világhistória és hazánk történetének kimagasló nagy alakjait. Szinte káprázatba ejtett e jelenetek ragyogása, színgazdagsága. Mindenik történeti alakot jellemző helyzetében vagy cselekvésében varázsoltak elénk e kis színpadon. A történeti jelenetek sorát Attila, a nagy hun király udvara nyitotta meg. Keleti fénnyel berendezett táborában trónol Attila, az isten ostora s mellette pihen szépséges felesége, Ildikó. Körülötte állanak fiai Ellák, Dengezics és írnák, tovább a hun világ hősei. Eléjük járul a római követség, mely hódolatát jött bemutatni Attilának. A világhódító büszke egykedvűséggel fogadja a követség hódolatát, mely nem újság előtte, hiszen az ilyesmihez régóta hozzászokott. Az érdekes tableaux szereplői mindannyian lehetőleg korhű jelmezeket és fegyvereket viseltek. A kép szereplői a következők voltak: Attila: báró Radvánszky Géza, Ildikó: gróf Széchenyi Alexandra, Ellák: gróf Széchenyi László, Dengezics : gr. Apponyi Antal, írnok : gr. Szapáry Pál, Rátius: Stróbl Alajos, Priscus rhetor: Fekete József, Onegezius: Bánó Zoltán, Virgilius: Asbóth Jenő, Edegon : gr. Zedwitz-Utz, Ammianus Marcellus : Klobusiczky János, Ildikó udvarhölgyei: báró Révay Gyuláné, gróf Lónyay Margit, Kármán Aranka, Attila kísérete: gróf Zichy Manó, gr. Szapáry Péter, gr. Lázár Jenő, gr. Lónyay Menyhért, gr. Széchenyi Bertalan, Lukacsics Béla, gr. Sztáray István. Mialatt a közönség a kép pompájában gyönyörködött, a zenekar magyar zamatú, régies melódiákat játszott. A zenét Szabados Béla, a jeles fiatal zeneszerző írta. A függöny felgördülte előtt pedig Jászai Mari asszony, a nemzeti színház kitűnő művésznője, magyar ruhába öltözötten szavalta el a képek magyarázó verseit, melyeket Váradi Antal írt. Alig ocsúdott fel a közönség az első kép hatása alól, ismét felgördült a függöny és látható lőn Szent István király, a mint a kereszténység jelvényeit átveszi. A szent királyt koronázási palástban s fején koronával kitűnően személyesítette az agg Széchenyi Imre gróf. A szent király környezetét papok és apáczák alkották. E képnek, melynek mását szintén bemutatjuk, a következő szereplői voltak: Szent István: id. gr. Széchenyi Imre (horpácsi), Gizella királyné , Kramolin Papp Emilia báróné, Imre herczeg: gr. Hunyadi László, püspökök: Rakovszky Ferencz, Stróbl Alajos, kis leány: Elek Valéria, Endre herczeg: gr. Hunyadi József, udvarhölgy: hg. Thurn-Taxis Emilia, tudós: gr. Zedwitz-Utz. Ez a kép is zajos tetszést keltett s a közönség sehogy sem akart betelni nézésével. Addig nem is szűnt meg a taps, míg a függönyt kétszer-háromszor föl nem húzták. A harmadik képben Könyves Kálmánt láttuk ; a nagy királyt abban a jelenetben mutatták be, amint kimondta a híres ítéletét: «Nincs boszorkány!» Erre következett: «Nagy Lajos király udvara», amelyben ott voltak Toldi Miklós, a nagy nemzeti hős s szívének bálványa, Rozgonyi, Piroska, Arany János Toldijának költői alakjai. Ezután a Mediciek ragyogó udvara elevenedett meg előttünk. Szinte szemkápráztató volt a képben a szereplők fényűzése. Az olasz renaissancekorszak urai és hölgyei pompás ruhákban, művészi jelmezekben léptek elénk. Az utolsó kép a brit szellemóriást, Shakespearet ábrázolta, amint halhatatlan költeményeit elszavalta Erzsébet királynő előtt az ámuló udvar környezetében, kápráztató fény és illatár közt, magával ragadva hallgatóit. Ez a kép is kitűnt plasztikai szépségével és korhű jelmezeivel. A képek között a népszínház művészei és művésznői eljátszották a «Tékozló fiú» czímű némajátékot. A nézőtér közönsége, melynek soraiban ott láttuk a politika, a művészet és irodalom kitűnőségeit, lelkesedéssel fogadta az élőképeket és sokat tapsolt a némajátéknak is. A művész est hatása oly rendkívüli volt, hogy harmadnapon meg kellett ismételni. A két este jövedelméből kétezer forint tiszta jövedelem maradt a felvidéki közművelődési egyesületnek. A fényesen sikerült élőképekből Attila udvarát és Szent István királyt s a szereplők közül a Shakespeare «Erzsébet királyné előtt» czímű előképből báró Szentkereszty Bélánét (Erzsébet királyné), gróf Zichy Paulát és báró Kotz Henriettet (udvarhölgyek) s Rakovszky Ferenczet (Essex); a Könyves Kálmán király idejéből vett jelenetet feltüntető élőképből: Rakovszky Mariannet (Apácza); a Nagy Lajos udvarát feltüntető élőképből: báró Kotz Henriettet (Piroska), és Földváry Mádit (Piroska udvarhölgye), a «Medici Lőrincz udvara» czimü előképből báró Révay Gyulánét (Medici Lőrincz neje) ábrázolják képeink. A sok érdekes alak közül természetesen csak azokat mutathatjuk be, akikről eddig a fénykép elkészült, s akiknek fényképét máig megszerezhettük. Fénykép után rajzolta Nagy Lázár. ATTILA UDVARA KÖRÉBEN FOGADJA A HÓDOLÓ RÓMAI KÖVETSÉGET. Fénykép után rajzolta a Nagy Lázár. SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁTVESZI A KERESZTÉNYSÉG JELVÉNYEIT.