Vasárnapi Ujság – 1895

1895-06-02 / 22. szám - Afrikai vadászkalandok. Borovszky Géza magyar tengerészkapitány naplójegyzeteiből közli Hentaller Elma 352. oldal / Elbeszélések; genreképek

352 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM. megörökítettek a krónikások, a történetírók, de nem úgy, nem oly páratlan eredménynyel, mint azon mesterek, kik a velenczei festészet fényko­rában működtek. Az általunk bemutatott kép is láttatja a velenczei iskola minden egyes részle­tét legnagyobb fejlettségében, s magában véve nemcsak Bordone legkitűnőbb műve, hanem ra­gyogó színeivel és pompájával a festészetnek általában is igazi diadala. A másik három kép az építészet körébe tar­tozik. Az egyik kép tárgyát, az olasz kora-renais­sance ízlésben készült bergamói Colleoni-kápol­nát, Amadeo Giovanni Antonio (1447—1470) építette­ ki a páviai Certosa márványkapuját, a homlokzat egy részét is építette s 1490—1503-ig a híres milánói dómnak volt építőmestere. Mint szobrász szintén ő készítette a Colleoni-kápol­nában Colleoni tábornoknak és leányának Col­leoni Medeának szép síremlékét. A bergamói gaz­dag homlokzatú kis kápolna, mely a Santa Ma­ria Maggiore - templom szomszédságában áll, nagy gonddal épült; az építés hét évig (1470—­ 1477) tartott s kerek 50,000 aranyforintba ke­rült. A homlokzat készítésénél fehér, vörös és fekete márványt használtak. A homlokzata az architektúrás részletek finomsága s a díszítésül használt domborművek szépsége által válik ki. Némely részleteiben hasonlít ugyan a középkori márványkonstruktióhoz, de finomabb rajta az ízlés. A következő két kép a spanyol renaissance korából való, abból az időből, melynek művészi termékeiből még oly keveset ismerünk. Az egyik az Infantado berezegek palotájának egyik rész­lete Guadalajarában, a másik a Santa Cruz collegium kapuja Valladolidban. A spanyolok a XV. században sűrűn érintkeztek az olaszok­kal, s ez az érintkezés még szorosabb lett, mikor Rodrigo Borja spanyol bíbornok VI. Sándor név alatt a pápai trónra lépett. A Francziaország­ból kiindult gót-styl Spanyolországban ép oly kevéssé talált visszhangra, mint Olaszország­ban, s így természetes, hogy Spanyolországban is az olasz renaissance kezdett hódítani, habár a spanyolok eleinte nem igen mutattak fogékony­ságot a styl tisztasága iránt. Gyakran megtör­tént, hogy a késő gót-styl gazdag ornamentikáit összekeverik a renaissance új formáival, s ez nem tesz ugyan tiszta műhatást, de különben eredeti, megkapó, festői. Méltó példa erre az Infantado herczegek palotája, mely 1461-ben épült, s gót, sőt mór díszítményeket egyesít a renaissance motivumaival. Ezt a stylt a spanyo­lok Estilo Mudejar-nak nevezik. De már 1480-1492-ben renaissance-stylben épül a Santa Cruz-collegium Valladolidban. Építette Enrique de Egas, ki egy 1459 körül Brüsszelből beván­dorolt flandriai ember fia volt s 1584-ben halt meg. Érdekes, hogy a spanyolok azt a stylfajt, mely a gót formákat a renaissance ornamenti­kával egyesíti, estilo plateresco-nak (plata-ezüst), azaz ötvös-stylnek nevezik, és csakugyan a gyakran semmikép sem igazolt diszformák az ötvösség formáihoz hasonlítanak, melyek szán­dékosan vannak oda forrasztva, vagy erősítve, a­hol épen hatást keltenek. Dr. Nyári Sándor.­ ­ AFRIKAI VADÁSZKALANDOK. Borovszky Géza magyar tengerészkapitány napló­jegyzeteiből közli Hentaller Elma. IV. Miután Cap-Coast-Castle-t is meglátogattuk, decz. 9-én Lagos kikötőjében vetettünk horgonyt. Itt ismét nyilt alkalmam vadászkirándulást tehetni. Már Freetownban megismerkedtünk a lagosi po­rosz konzullal, ki hazafelé utazott Európába. Mi­előtt búcsút vett volna tőlünk, megbízást adott he­lyettesének, hogy a­mint Lagosba érkezünk, háza, gőzösei, személyzete rendelkezésünkre álljanak Gaiser konzul helyettese, Zimmer úr, el is kö­vetett mindent, hogy kedvünket keresse. Eljött értünk a «Helgoland »-ra, porosz zászlóval éke­sített kis gőzössel szállított partra, s miután lucullusi villásreggeliben részesített, sétacsó­nakázásra hivott meg bennünket. A kis gőzcsónakba, mely a tengerparton vá­rakozott ránk, beszállva, végig haladtunk a part mentén. Nem annyira tengerpartnak, mint folyampartnak nevezhető e vonal, mely torko­latot képez. Miután az utolsó nagy lerakodót (itt faktoréi a neve), elhagytuk, új kép tárult elénk. Jobbra a négerek lakóházai, előttünk egy tó, az úgy­nevezett Laguna, melyről Lagos nevét kapta. E tó nagyságra felülmúlja a Balatont, de szép­ségre nem versenyezhet vele, mert szép tájkép­hez szükségesek a hegyek, különben nagyon egyhangú. Ha e tavon annyi néger bárka nem lebegne és partja hoszszában a néger házak nem , — V .. . ^ l 18fj ' "V"; ' , • (•> ••/ .­­V/-rry• ff. AZ INFANT­ADO HERCZEGEK­ PALOTÁJÁNAK UDVARA GUADAL­AJ­ARÁBAN. A SANTA­ CRUZ KOLLEGIUM KAPUJA VALLADOLIDBAN.

Next