Vasárnapi Ujság – 1896
1896-11-01 / 44. szám - A választások eredménye 739. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
45. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJJSÁG. 751 junk egyes adatokat. Minden kötet elején Petőfinek egy egy arczképe, különböző időkből: az első kötetben 1844-iki képe Barabástól, a második kötetben szintén Barabástól 1848-iki képe, kardosan, mellén kokárdával; a harmadik kötetben aczélmetszetű képe. A Franklin-társulat szép kiállításban bocsátja közre a jeles munkát. A három kötet ára 6 frt 50 kr., vászonkötésben 8 frt. félbőrkötésben 10 frt. Rudolf trónörökös költeménye. A kispesti Rudolf-fogadalmi templom javára kiadandó emlékalbum érdekes czikket kapott dr. Rimély Károly beszterczebányai püspöktől, Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főherczegnők egykori magyar nyelv- és irodalomtanárától. A czikkben sok említésre méltó, még eddig nyilvánosságra nem jutott adat van. Rudolf főherczeg elolvasta Kossuth Lajosnak a szabadságharcz előtt mondott beszédeit s azoknak különösen formai szépsége nagyon tetszett neki. Hallott Kossuthnak az uralkodóház ellen mondott beszédeiről is s egy napon nagy meglepetésre azt kérte Rimélytől, hogy olvasás végett ezeket a beszédeket adja át neki. A tanár zavarba jött s a kérelem a király elé került. Ő felsége megengedte a beszédek elolvasását. A följegyzések között, a melyeket Rimély volt tanítványáról, Rudolf trónörökösről az emlékalbum számára megirt, versek is vannak, a melyeket Rudolf trónörökös mint stilgyakorlatokat irt volt. 1873 ban a király trónraléptének huszonöt éves évfordulóján, Rudolf trónörökös is jelen volt az ünnepélyen, mint ezredes, az ezredparancsnokok élén. Az ünnepélyről Rudolf főherczeg a következő magyar verset irta : séggel adja elő ; megjegyzéseivel, következtetéseivel érdekeltséget támaszt. A nőknek van szánva a kötet s czíme a «Földön és föld felett» onnan van véve, hogy a nő mindenütt jelen van. A könyvhöz van csatolva a fővárosi nők hála felirata Wlassics miniszterhez a nők érdekében hozott reformért. A felirat is Ábrányiné tollából került ki. A kötet az írónő arczképével, az Athenaeum-társulat kiadásában jelent meg, s ára 1 frt 50 kr. A félisten, mesék a hónapos szobából czimen jelent meg a Légrády Testvérek kiadásában Kóbor Tamás új kötete. A szerző a napilapok tárczáinak eleven tollú dolgozó társa. Most megjelent kötete tíz elbeszélést és rajzot foglal magában. A kötet az első és legterjedelmesebb elbeszéléstől kapta czimét. Ára 1 frt 20 kr. A Vígszínház okt. 23-ikán három apróságot mutatott be, három angol szerző műveit, mindeniket Mihály József jó fordításában. Valami különös becsök nincs az apróságoknak, de a Vígszínház játékrendjének tarkításához megteszik a szolgálatot. «Husz percz esernyő alatt» az egyiknek czíme irta Dubourg. Rövid tréfás jelenet, egy szerelmes pár perpatvara, kiket a vihar a szabadban ér s egy esernyő alatti közvetlen szomszédságban tör ki köztük is a zivatar. Tapolczai és P. Szép Olga gyorsan elbeszélték, amit a szerző nem valami elmésséggel irt meg. Mulatságosabb a «Pry Pál megházasodott» bohózat, melynek szerzője Charles Mathews a népszerű «Pry Pál» bohózat főalakjának kotnyeleskedéseit folytatja a darabban, hogy felsüljön és felesége turpisságát derítse ki. Hegedűs a főszereppel sok derültséget szerzett. «Egyszer egy héten» vagy «Ibbs és Nibbs» a harmadik darab (szerzője Wilmot Harisson) a vaskos dolgok közül való. Két szobatárs a hőse, kik különböző párt hívei, különböző természetek, azonban egy lányt szeretnek. Nem valami ügyes furfanggal akarják egymást kijátszani, mialatt a szeretett lány egy harmadik felesége lesz. Sziklay és Gyöngyi játszották a két főszerepet, az író túlzásait nagyon is kiszínezve. Haraszti Hermin egy esetlen cselédlány alakjától szintén nem kímélte a színeket. A három apróság közül Pry Pál úr története aratott határozott tetszést a nagyszámú közönség előtt. A király ünnepe. Lecsendesült a nagy birodalmi város, Zajos köréből elvonult a nép. Vívmányait, csodáit, fejleményit kizárta már az ész, a mű, a gép. Tudós s művészsereg jött megfigyelni A nagy világ ujabb iparfokát, Kelet, nyugot királyi versenyeztek Hazánknak üdvözölni főurát. Letűnt a fény is, elvonult sugára . . . Nyomán lebeg magasztos érzület, Királya nagy szivének, szellemének Adózni jő a nép, a tisztelet. Hogy is ne, századév negyedje már, hogy Uralg a két hazán az ős jogar, S királya üdveért az ég urához Emelkedik fel annyi honfikar. Huszonöt éven át kiállta keble A balszerencse támadásait, S midőn rajong a lelke, orvosolta A szenvedők kinos fohászait. S fokozva lőn meleg szivének üdve, Ha napjainkra felderül az ég, Az ő kegyelme műveié, ha népe A végzet ostromit legyőzte még. Ezért, ezért siet ma lelkesülten Feledve bút, feledve pártviszályt, Feledve múltja elvonult borait E nép, hogy üdvözölje a királyt. S övezve őt az ünnep fénykörében, Szíves fogadtatást talál kegyén, Mivel jogos, dicső királyi széke Szilárdan áll s uralg a nép szivén! A magyar nemzet története, az Athenaeum kiadásában és Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelenő nagy munka negyedik kötetét fejezi be a 84-ik füzet. Az a nagyérdekű résznek utolsó füzete ez, melyet «A Hunyadiak és a Jagellók kora» (1440—1526) czím alatt Fraknói Vilmos írt meg, olaszországi levéltári kutatásainak gazdag eredményével bővítve és sokszor helyre igazítva, amit eddig e nevezetes korszakról tudtunk. A 85—86-ik füzetekkel a VI-ik kötet kezdődik meg: Magyarország története a II. Mátyástól III. Ferdinándig, írta Angyal Dávid, egykorú számos illusztráczióval, díszes mellékletekkel, a szöveg közt is nagyobb és kisebb rajzokkal. A nagybecsű vállalat egy-egy füzetének ára 30 krajczár. Az egész mű tíz kötetre terjed. Földön és föld felett, tárczák, írta Ábrányiné Katona Clementin. A 248 lapra terjedő kötet a nő lelkületével, érzelmeivel, a szerelemben, a családi életben, a művészetben, irodalomban elfoglalt állásával, befolyásával számos czikkben foglalkozik, egyszer elmélkedések, máskor rajzok, alkalmi felszólalások, irodalom- és művészettörténeti fejtegetések, aforizmák alakjában. Az írónő elmondani valóit ügyesen, olykor elmésen, s átalában élénk KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia okt. 20-ikán összes ülést tartott b. Eötvös Loránd elnöklete alatt. Az ülésen nagy közönség jelent meg, hogy meghallgassa az emlékbeszédet, melyet dr. Kautz Gyula tartott Roscher Vilmosról, a hires német nemzetgazdasági iróról, akadémiánk kültagjáról. «Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdasági tudományban» czimen adta elő dr. Kautz Gyula az emlékbeszédet, mely behatón foglalkozik a kitűnő lipcsei tanár működésével, az általa a jelen század közepén alapított s mindvégig fényesen képviselt úgynevezett históriai iskolának elveivel, irányával és sikereivel. Részben helyreigazítja és cáfolja az ez iskola ellen tett ellenvetéseket, különösen pedig az osztrák közgazdasági iskoláéit. Roschernek mint nemzetgazdának, államtudósnak, történetfilozófusnak jellemzését is erőteljesen kidomborította a tanulmány. A zajos éljenzéssel fogadott emlékbeszéd után Szily Kálmán főtitkár tette meg jelentését a folyó ügyekről, Tóth, Lőrincz és Barabás Miklós, az akadémiának 60 év óta tagjai. Az összes ülés tehát üdvözlő iratot fog intézni a két tudóshoz. Az egyesült fővárosi budapesti takarékpénztár 50 éves fennállása alkalmából egy pénzügyi vagy nemzetgazdasági munka jutalmazására 4000 forintos alapítványt tett. Köszönettel vették tudomásul. A Kisfaludy-társaság okt. 28-ikán tartotta havi felolvasó ülését, Gyulai Pál elnöklete alatt. A felolvasások sorát Vargha Gyula kezdette meg, aki Bayer Józsefnek «A magyar drámairodalom története» czimű művéből mutatott be egy részt, Madách «Ember tragédiája» első bírálóiról s a nagy drámai költemény expozicziójáról. Bayer tüzetesen foglalkozik a dráma expozicziójával s kimutatja, hogy alakul át Ádám egyéni tragédiája az emberiség tragédiájává. Dalmady Győző három költeményét olvasta föl, Vértesy Arnold «Aranka» cz. elbeszélését, végül Kozma Andor két költeményét. Mindenik fölolvasót megéljenezték. A Nemzeti Szalon, a képzőművészek és műbarátok egyesületének választmánya legutóbbi ülésén tárgyalta azokat a módozatokat, melyeket a társulat a művásárlás fejlesztésére nézve életbeléptetni óhajt s elvben kimondta, hogy egyes műveket részletfizetésre is elárusít. A képeladást külön ügynökökkel is közvetíti s havonta önkéntes műárverést tart. A pénztári jelentés szerint az egyesület mintegy 20,000 frt vagyonnal rendelkezik. A társulat november első felében új kiállítási sorozatot nyit meg. MI ÚJSÁG? A király a misszió-kiállításon. Ő felsége okt. 27-ikén délben megtekintette a múzeum oszlopos csarnokában rendezett néprajzi misszió-kiállítást. A kiállítást, mely messze világból való vallásos szertartáshoz tartozó tárgyakból, bálványokból áll, a kispesti Rudolf fogadalmi templom javára rendezték. A néhai trónörökösre vonatkozó több tárgyat is kiállítottak, de ezt a király látogatásakor letakarták, hogy ő felsége atyai érzelmeit kíméljék. A király déli 1 órakor érkezett, s a kispesti fogadalmi templom építésére alakult bizottság tagjai fogadták, köztük Wlassics miniszter, Wekerle Sándor. Ő felségének Wekerle köszönte meg a látogatást, s bemutatta Schuszter Konstantin váczi püspök képviselőjét, mert a püspök betegsége miatt nem jöhetett el. Csávolszky József váczi kanonoktól a király mindjárt tudakozódott a püspök hogyléte felől. A tanulságos kiállítás megtekintésénél dr. Jankó János, a kiállítás rendezője szolgált felvilágosításokkal. Ő felsége érdeklődéssel nézte végig a kiállítást, végül pedig beírta nevét a kiállítás albumába. Távozása előtt ő felsége még megjegyezte, hogy kár volna, ha a tárlat a kiállítás után feloszlanék, mire Wlassics miniszter azt felelte, hogy a kormány megszerzi a nemzeti múzeum számára, ő felsége a múzeumkörúton összegyűlt sokaság éljenzése közt ült fel kocsijába és hajtatott át Budavárba. A királyi pár okt. 29 ikén déli 1 órakor hagyta el a magyar fővárost, hol egész október havát töltötték. Az indóházban a miniszterek mind megjelentek, továbbá Schlauch Lőrincz bibornok, Beniczky Ferencz főispán, Ráth Károly főpolgármester. A királyi pár a vonat elindulása előtt hosszan beszélgetett a miniszterekkel. A vonat az egybegyűltek hosszas éljenzése közt hagyta el a pályaudvart. Ottó főherczeg Gömörben. Ottó főherczeg november első napjaiban gr. Andrássy Géza gömöri birtokára érkezik. A gróf a gombszögi állomásnál fogadja s onnan mennek Betlérbe. Vaddisznó bőven van, medve is elég csatangol még az erdőségekben. Mária Dorothea főherczegnő menyegzője. Fülöp orléansi herczeg és Mária Dorothea főherczegnő nov.ziki esküvőjére már minden előkészületet megtettek Bécsben. A vőlegény és kísérete számára a schönbrunni kastélynak azt a lakosztályát rendezték be, amelyben egykor I. Napoleon is lakott. A portugál király és királyné, valamint az aostai herczegné a Hofburgban fogtak lakni. A király, mint a hivatalos lap okt. 27-iki száma közli, Fülöp orleánsi herczegnek az aranygyapjas rendet adományozta. Budapest főváros hatósága József főherczeghez és nejéhez feliratot intéz a nász alkalmából. A fölirat művészi kiállítású, korvina stílusban festett keretrajzokkal. A pompás bőrkötés ezüsttel van foglalva és ékkövekkel díszítve. A föliratot küldöttségileg fogják a főherczegi párnak átnyújtani. A segesvári Petőfi-szobor. Segesvárit, ahol Petőfi elesett, két emlékmű fogja hirdetni a nagy költő hősi halálát és dicsőségét. Az egyik művet a csata színhelyén állítják föl, a másikat a vár fokára szánták. Ez utóbbi szobor már javában készül Köllő Miklós szobrász műtermében, és Petőfit őrnagyi ruhában, karddal kezében, szavaló állásban tünteti föl. A három és fél méternyi magasságú agyagminta kész, bronzba öntését is legközelebb megkezdik. Az emléket a jövő évi júl. 31-én, a segesvári csata évfordulóján leplezik le. A sakkverseny vége. A budapesti nemzetközi sakkverseny első díjának sorsa okt. 28-ikán dőlt el. Az orosz Csigorin és Charousek egyformán, 87a egységgel kerültek ki a versenyből és kettejöknek külön kellett mérkőzni a király által adott díjért. Négy játszma döntött köztük. Csigorin győzött, hármat nyert meg, a fiatal magyar matador csak egyben, a 3-ik játszmában bírt még híres ellenfelével. A sakkverseny első díja tehát Csigorinnak, a második Charouseknek jutott. Millenniumi menettérti és egyéb kedvezményes jegyek érvényessége. A magyar kir. államvasutaktól nyert értetés alapján figyelmeztetik az utazó közönség, hogy az összes bel és külföldi állomásokon váltott 14, illetve 30 napig érvényes menetjegyek, továbbá az ezredéves országos kiállítás igazgatósága által kiadott menetérti füzetjegyek érvényessége folyó évi november hó 15-ig, illetve 30-ig (bezárólag) lejár olyképen, hogy a visszautazásnak ezen napokon éjfélkor be kell fejezve lenni. A vidéki kiállítók, bizottságok tagjai, stb. a birtokában levő kékszínű igazolvány alapján azonban a kedvezmény folyó évi deczember hó 31-ig vehető igénybe.