Vasárnapi Ujság – 1897
1897-02-21 / 8. szám - A «Kisfaludy-szinház» Ó-Budán (képpel) 122. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
124 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÍM. 1897. 44. ÉVI OLVAST. sával tehát egy nemzeti ereklye-tár fölállítására mozgalmat kellene indítani. Addig is az uj ereklyéket a titkárnak adja át. Felolvasások következtek ezután. Torkos László előadta «Hajlott fa», «Szegény költő!» és «Kerülöm az embereket» költeményeit. Pap Zoltán bemutatta Zempléni Árpád vendégnek «Ulysses» czimü költeményét, melyet mai számunkban közlünk. Végül Bercsényi Béla olvasta fel Szabóné Nogáll Jankának «A bűn» czimű elbeszélését, melyet szintén élénk tapssal fogadtak. A zárt ülésben ismét szóba került a Petőfi ereklyék elhelyezésének kérdése. Hosszabb eszmecsere után elhatározták, hogy ismét megkérik az akadémiát egy helyiség átengedése végett. A történelmi társulat febr. 18-ikán közgyűlést tartott gr. Teleki Géza elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében a társulat gyarapodását emelte ki. Szilágyi Sándor titkár évi jelentése következett. A Teleki Mihály levelezéseinek összegyűjtésével megbízott Gergely Samu a párisi külügyminisztérium levéltárában s a bécsi állami és hadi levéltárban tett kutatásokat. A Zichy-okirattár indexének elkészítése is halad. Említi a jelentés Káldy Gyulának a magyar zene történetéből vett két rendbeli felolvasását zene kíséretében. Szól ezután a jelentés a társulat kiadványairól. A múlt évben az alapítók száma hat taggal szaporodott. A társaság törzsvagyona 53.700 frtra emelkedett. Az összes évi bevétel 13.452 frt volt, a kiadás pedig 13.283 frt. Az előadások során Dézsi Lajos, Kropf Lajos értekezését olvasta föl: «Árpádházi Jolánról, Arragon királynéjáról». Utána Karácsonyi János «Péter király és az óbudai prépostság» czimmel tartott fölolvasást. MI ÚJSÁG? László gyermekhon. József főherczeg és neje Klotild főherczegnő néhai László főherczeg emlékére gyermekotthont alapítottak Fiume mellett, a rhachitisben és scrophulusban szenvedő gyermekek gyógyítására. József főherczeg ez ügyben február 7-ikéről Fiuméból kelt levelet intézett Jókaihoz, melyben elmondja az új intézet alapítását. «László gyermekhon» lesz a neve az intézetnek, s Klotild főherczegnő vett hozzá 11,000 frton nagy telket, mely erdőt, gyümölcsöt rejt magában. A főherczeg a Frangepán-féle régi kastélyt, melyet 1895-ben helyreállított, adta az intézet czéljaira. Berendezett ott teljes Kneipp-intézetet, dr. Coltelli honvéd ezredorvos vezetése alatt. A főherczeg kiemeli levelében, hogy e gyermekbajok legjobb gyógyszere a tengeri levegő, tengervíz és a Kneipprendszer, párosulva az enyhe égaljjal. Fölvétetnek oda nemzetiség- és valláskülönbség nélkül az említett bajokban szenvedő 5—14 éves gyermekek, a Szent István koronája valamennyi országából és pedig, ha lehet, már április hóban. A gyermekek ápolása áradatik a szatmári apáczáknak. «Egyelőre főczél volna — írja a főherczeg — mennél több ingyen helyet alapítani, azért is folyik a gyűjtés, de fájdalom, eddig még lassan. Igaz, hogy alkalmatlan időben kezdetett, a millennium alatt, midőn másfelé járt az eszünk ; de azért állanak ott már a millenniumi fák. De reméljünk a jövőbe és azért ragadtam meg ma a tollat, hogy önt, mint régi jó barátomat és hazánk koszorús költőjét, kérjem szépen, bocsásson néhány pártoló és buzdító szót a nyilvánosságba ezen jótékony intézmény érdekében : tudom, ez többet ér, mint a száraz gyűjtőívek. Hiszen láttuk annál a tombolánál, midőn gyermekeim kezdetleges műveit szavai a szegények javára oly értékessé tették. Meg kell jegyeznem, hogy ez a vállalat teljes független a czirkveniczai részvénytársulattól. Ez tisztán a nőm alapítványa, melyet egy bizottság kezelend nem felügyelete alatt. Tehát, mig ivadékunk él, biztosítva van.» A nemeslelkü alapítványról, mely egyszersmind emléke az annyira gyászolt László főherczegnek, bizonyára mély meghatottsággal értesül mindenki. A maga nemében első és oly szükséges intézetekkel minden magyar ember érdeklődése foglalkozik folytonosan, s az alapítók nagy czélját népszerűvé fogja emelni a közönség részvéte. Jókai is a főherczeg levelét következő megjegyzésekkel adja közre: «A magyar közönséget sérteném meg vele, ha az ezen magas szívből jött szavakhoz még egyéb buzdítást csatolnék. Én magam egyezer koronát írok alá ez emberbaráti intézmény megalapításához.» A közoktatásügyi minisztérium új tanácsosai. A király dr. Sleman Ottó budapestvidéki tankerületi főigazgatót és Pfeiffer Kálmán miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsosokká nevezte ki. Hóman Ottó, az ismert filológiai író, a közoktatásügyi minisztériumban a legfontosabb állások egyikét tölti be, mert Klamarik nyugalomba vonulásával a középiskolai ügyek vezetését veszi át. Pfeiffer Kálmán a vallási és közoktatásügyi alapok kezelését vezeti. Dalmady Győző jubileuma. Dalmady Győzőnek, a jeles költőnek, Pest vármegye árvaszéki elnökének szép ünnepet rendezett a megye tisztviselői kara febr. 13-ikán a megyeház dísztermében. Harmincz éve, hogy Dalmady tisztviselője lett a megyének, s 25 éve, hogy az árvaszéket oly mintaszerűn vezeti. Tisztviselőtársai elkészíttették a jubiláns arczképét, s ezj ist babérkoszorúval is meglepték. Az egész tisztikar megjelent az ünnepélyen s ezenkívül a jóbarátok és tisztelők egész serege. Beniczky Ferencz főispán üdvözölte benne a példás tisztviselőt, a költőt, és a szeretetreméltó embert. Hindy Kálmán árvaszéki helyettes elnök, Beniczky Lajos alispán, Fazekas Gusztáv főjegyző mondtak még szives szavakat. Nagy meghatottsággal válaszolt s fogadta Dalmady a rokonszenv és tisztelet nyilvánulásait, s válaszában megemlékezett a megyeházban töltött időre, élete legszebb korára. Az ezüst koszorút külön köszönte meg, mint amelyet a költőnek nyújtottak. «Verseim nagy részben — így szólt — a családi boldogságot éneklik, ez pedig itt fakadt a megyeház falai között, szép emlékeimnek hatása alatt mély hálával tölti el szivemet az ajándék.» Zajos éljennel fogadták a költő e szavait. A Kisfaludy-társaság nevében, melynek Dalmady régi tagja, a társaság elnöksége levélben küldött üdvözletet. Táviratok, levelek az ország minden részéből érkeztek hozzá. Hoffmann Alfréd, az Eggenberger-féle könyvkereskedés tulajdonosának és a könyvkereskedők egyesülete elnökének tiszteletére díszes lakomát rendezett febr. 16-án este a könyvkereskedők egyesülete a Royal-szálló egyik termében abból az alkalomból, hogy a királyi bokros érdemeinek elismeréseül kitüntette a Ferencz József-rend lovagkeresztjével. A lakomán megjelent az egyesület valamennyi fővárosi tagja, sok vidéki könyvkereskedő s Hoffmann barátai és tisztelői. Ott voltak : báró Eötvös Loránd, Plósz Sándor Pulszky Ágost, Marczali államtitkár, Gyulai Pál, Henrik, Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv, König Gyula, Hőgyes Endre, Laufenauer Károly, Fodor József, Krenner József egyetemi tanárok, Székely Bertalan, Inkei Béla, Fenyvessy Adolf, Pekár Imre, Püspöki Emil és többen. A díszes társaság kitűnő kedvben vette körül a kitüntetett férfiút a legválogatottabb ünnepeléssel. Természetesen nem volt hiány az elmés köszöntőkben sem. A legtöbb szónok Hoffmann Alfréd érdemeit méltatta. Benkő Gyula mondotta az első felköszöntőt a királyra. Révai Mór hosszabb beszédben méltatta az ünnepelt érdemeit, b. Eötvös Loránd a magyar könyvkereskedelemre átalában s annak egyik kitűnőségére, Hoffmann Alfrédre emelte poharát. König Gyula, Hőgyes Endre, Beöthy Zsolt szintén az ünnepeltet éltették. Révai Ödön a millenium alkalmából szintén kitüntetést nyert Emich Gusztávot és dr. Gerő Lajost köszöntötte fel, majd a vendégeket éltették. A díszes társaság éjfélig maradt együtt. Lakoma Rákosi Viktor tiszteletére. A Pósaasztal, a fővárosi írók és művészek egy részének vidám társasága febriáibán lakomát rendezett Rákosi Viktor tiszteletére, kit most választott tagjává a Kisfaludy-társasaság. Sokan gyűltek össze a Drexler vendéglőjében, s a vidékről is érkeztek üdvözlések. A tréfás meglepetések közé tartozott egy alkalmi lap «Sipulusz és Vidéke» czímen. Lányi Géza zeneszerző Sipulusz-csárdást szerzett. Az első felköszöntőt Pósa Lajos mondta. Lőrinczy György a felvidéki írók körének szép ezüst billikomát nyújtotta át. A jókedvű társaság Jókainak is üdvözletet küldött, ki épen születésnapját ülte. A sajtószabadság ügyeinek tárgyalására tartott értekezletet febr. 14-ikén a budapesti újságírók egyesülete, Mikszáth Kálmán elnöklete alatt. Seress László adta elő az ülés tárgyát, hogy tudniillik a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről készülő törvény tervezetében különösen két pont sérti a sajtószabadságot. Az egyik, hogy a magánbecsületet érintő közlemények nem az esküdtszék, hanem a törvényszék elé tartozzanak ; a másik pedig, hogy szigorú büntetéssel sújtassák, aki a nyilvánosság kizárásával tartott törvényszéki tárgyalásról közlést ad. Dr. Kenedi Géza fejtegette bőven és világosan, hogy a sajtó kivételes állása szükséges, és feltüntette a sajtóügyeket a külföldi igazságszolgáltatásban. A jogászvilág átalában arra törekszik, hogy a büntető kódexek alá vonja a sajtójogot. Újabban nálunk is a sajtót kihágások czímén a járásbíróságok előtt vádolják. Hozzájárul a közönség is, mert a zuglapok sok visszaélést követnek el. Kenedi így megismertetvén a kérdést, szükségesnek véli, hogy az értekezlet a sajtó igazait kifejtse, s az áramlatok ellen fölemeli szavát. Utána még többen szóltak, s végül kimondták, hogy ragaszkodnak az 1848-iki törvények alapelvéhez, mely szerint sajtóvétségek fölött esküdtszék itél, s felszólítják az egész hazai sajtót, hogy a sajtószabadságot korlátozó bírói gyakorlat és törvényjavaslati tervezet ellen foglaljanak állást, és kövessenek el mindent a sérelmek orvoslására és elhárítására. Elhatározták ezután Mikszáth Kálmán indítványára, hogy a javaslatot bő megokolással együtt, memorandum alakjában megküldik a kormány és az országgyűlés minden tagjának. Az értekezlet után lakoma volt, melyen többen éltették Kenedi Gézát a délelőtt tartott fejtegetéseért. Bán Zsigmond pedig egy szép serleget ajánlott föl, melyből márczius 15-dikén, a sajtószabadság napján fognak áldomást inni. Az első áldomást már most márcz. 15-dikén megtartják s Mikszáth Kálmán lesz a szónok. Szerzői jogi bizottság. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-czikk 31. §-a értelmében Budapesten alakított állandó szakértő bizottság elnökévé Arany Lászlót, alelnökévé Szily Kálmánt nevezte ki; a bizottság tagjaivá pedig a következőket: Benczúr Gyulát, Benkő Gyulát, Benkő Kálmánt, Bercsényi Bélát, Csiky Kálmánt, Ellinger Edét, Falk Miksát, Festetics Andor grófot, Fittler Kamillt, KRÉTA SZIGETÉRŐL. KANDIA KIKÖTŐJE.