Vasárnapi Ujság – 1897
1897-07-04 / 27. szám - Gróf Bethlen Gábor 27. szám / Arczképek, Hazaiak - Gróf Wenckheim Frigyes gyermekeivel 27. szám / Arczképek, Hazaiak - A hirlapirói kongresszus üdvözlése Stockholmban. A stockholmi «Söndags Nisse» svéd lap humoros rajza 27. szám / Időszerű illusztrácziók - A sziámi király és kisérete Gödöllőn a haraszti erdőben 27. szám / Időszerű illusztrácziók - Viktória királynő jubileuma Londoni fényképek után: A királynő elindulása a Buckingham-palotából. – Részlet az ünnepi menetből. – Viktória királynő öltözéke a jubileum alkalmával: A Buckingham-palotában és a körmenetben 27–28. szám / Időszerű illusztrácziók - Verne Gyula «Dardentor Clovis» czímű regényéhez 44 kép 27–46. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - A boros-sebesi vadaskert 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A gróf Wenckheim-palota Budapesten a Baross-utczában. Benczúr Béla rajza 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A gyulai árvaház 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A keresdi kastély. Benczúr Béla rajza 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A lébényi kastély 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A menyházai fürdő-épület 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A menyházai vasút 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Az ó-kigyósi kastély 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Lébényi Duna-részlet 27. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak
434 VASÁRNAPI UJSÁG. 27. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. és főispánjának, a nagy telepítő b. Haruckern János Györgynek Mária Czeczilia nevű leányát. Ezek fia, József, anyja nővérének leányával, b. Gruber Terézzel kötött házasságot. Ez időtájban a roppant birtokú b. Haruckern György fiú utód nélkül elhalván, uradalmain öt leánya osztozott. B. Wenckheim Józsefnek két fia volt: József Antal (1780—1852) és Ferencz Lipót (1785—1838), amaz egyetlen leányt, Krisztinát, emez négy fiút (József, Károly, Antal, Rudolf) hagyván maga után. E négy fiú egyikének, Károlynak a fia gr. Wenckheim Frigyes, aki nagyatyja testvérének a leányával, az imént nevezett Krisztina grófnővel kötötte 1872 június 18-ikán a most oly szép ünnepiességgel megújított házasságot. Az 1732. év óta állandóan meghonosodott Wenckheim család egész sorát adta a hazának a különböző tereken föltűnt és hasznos szolgálatokat tett férfiaknak. A grófi rangot a most ünneplő pár nagy-, illetőleg szépatyja, József kapta a törökök, francziák és poroszok elleni háborúkban kitüntetett vitézségéért; a másik ág, melyből Wenckheim Béla volt miniszterelnökünk származott, ma is báró. Gróf Wenckheim Frigyes 1842 október 20-án született Milanóban, hol atyja huszárkapitány volt, apósa, gróf Radetzky József alatt. Születésekor nagyatyja ágyúlövésekkel hirdette fiú unokája érkeztén való örömét. Serdülő korában hazahozatván, középiskoláit Győrött, jogi tanulmányait pedig Budapesten és Pozsonyban végezte mindig kitűnő sikerrel. 1866-ban, 24 éves korában, ügyvédi oklevelet szerzett, s aztán atyjának gerlai birtokára haza menvén, gazdálkodott ugyan, de készültsége is, hajlama is lévén a politikai szerepléshez, egyszersmind sűrűn érintkezett a politikai élet akkori vezérférfiaival s 1869-ben Békésen, 1872-ben Gyulán Deákpárti programmal képviselőjelöltül föllépett, de kisebbségben maradt, s e miatt, főleg pedig azért, mert nősülése épen erre az időre esett, egyelőre otthonába vonult s csak 1878-ban lépett föl ismét Gyulán. Ekkor aztán tagjává is lett az országgyűlésnek, ahonnan azóta csak egy ülésszakon át, az 1881—84-ik években hiányzott, akkor is csak azért, mert nem fogadta el a fölajánlott mandátumot. Hanem 1884-ben ismét fölléptették az aradmegyei kisjenői választókerületben, melynek azóta folyvást képviselője nemzeti párti programmal. Az országgyűlésen nem szokott nyilvános ülésekben fölszólalni, de annál munkásabb tagja pártjának, melyben nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvend. Neje, gróf Wenckheim Krisztina csillagkeresztes hölgy, Ó-Kigyós pusztán, 1849-ben született atyjának, gróf Wenckheim József Antalnak Schercz Krisztinával kötött harmadik házasságából. Anyját még a születése évében, atyját pedig 1852-ben elveszítvén, árvaságra jutott, de atyja végső intézkedéséből Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, meg Schercz és Farkas uradalmi főtisztek személyében olyan gyámokat kapott, a kik mind illő neveléséről a legczélszerűbben gondoskodtak, mind pedig roppant örökségét a leghívebben kezelték. Mikor fölserdült, beutazta egész Európát, majd pedig itthon elfoglalta helyét a főúri társadalomban, mely «az ország egyik legműveltebb és leggazdagabb árváját», a jeles tulajdonairól és nagy jótékonyságáról már akkor hires grófkisasszonyt, mondhatni, ünnepelte benne. Országra szóló esemény volt, mikor élete legszebb világában rokonával, gróf Wenckheim Frigyessel házasságra lépett. Sokak előtt ma is emlékezetes a kígyósi fényes lakodalom pompája, de szélesebb körben is emlékezetessé tette e napot az ifjú pár a tudomány, művészet és emberbaráti intézetek javára tett nagy alapítványaival, melyeket azóta évről-évre szaporítanak újabb adományokkal s részben fejedelmi bőkezűségű alapítványokkal. Fennen tanúskodnak ezekről a Magyar Tud. Akadémia, a Kisfaludy-társaság, az írói segély-egyesület, a váczi siketnémák intézete, a gyulai árvaház, a grófi uradalomban épített mintaszerű kórház, s a békési, tardosi, szőllősi, pósteleki és kígyósi uradalmi népiskolák, meg sok más egyházi, társadalmi és közművelődési intézetek, stb. Egyik legnagyobb alapítványuk, a Gyulán tervezett főgimnázium megteremtésére fölajánlott>50,000 forint, a fenforgó helyi nehézségek miatt ez ideig nem volt még czéljára fordítható. A grófi pár hét gyermeke közül kettő már szárnyra kelt: Friderika grófnő gr. Wenckheim Dénes, Krisztina grófnő pedig gr. Széchenyi Antal neje lett, s ez utóbbi pár már egy leányunokával is megajándékozta a még éltek delén levő nagyszülőket. Három fiuk már fiatalemberkorba lépett, két kisebb leányuk pedig most van serdülő korban. A grófi családnak Békés, Csanád, Arad és Győr megyékben 120 ezer holdat haladó hét nagy uradalma van, melyek közül a kigyósi és székudvari (együtt több, mint 36 ezer hold) hitbizomány. A mintagazdaságokként mívelt uradalmak mindegyikében alkalmas úri lakások is vannak. Ezek közt építészetileg kiválóbbak a győrmegyei lébényi, de különösen az ó-kigyósi hatalmas új kastély, a család legkedveltebb és legállandóbb tartózkodó helye, mely Ybl Miklós tervei szerint német renaissance ízlésben a hetvenes években épült közel másfél millió frt költséggel s 1879 június 18-án vétetett rendes használatba. Általános az a vélemény, hogy ez a magaslaton álló s az Alföld síkságán mérföldekre ellátszó tornyos kastély stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompa tekintetében a legelső magánépületek egyike az országban. E mellett, különösen a gyermekek nevelésére való tekintetből gyakran tartózkodik a család Budapesten, a Baross- és József-utcza sarkán álló s fő homlokzatával a Kálvin-tér felé néző szép palotájában is, mely 1889 őszén készült el (közel egy millió frt költséggel) s ma egyike a főváros építészeti nevezetességeinek. A lébényi kastély kisebb, de nemes egyszerűségű épület, mely régebben a gr. Zichy család tulajdona volt. Legegyszerűbb az aradmegyei borossebesi földszintes udvarház, melyhez újabban az a nevezetesség fűződik, hogy 1893 szeptemberében, az ottan tartott katonai gyakorlat alkalmával ez szolgált a király lakásául. Boros-Sebes Arad megyének egyik kies vidékén, a Fehér-Körös völgyének az Alföldre nyíló torkolatán belül, hegyek alján fekszik. A völgyet szegélyező hegyek itt még nem magasak ; felsőbb részeiket erdőség borítja, alsóbb lejtőiken szőlőültetvények díszlettek, míg a fillokszera mindent el nem pusztított. Most az uradalom újra telepíti a szőlőket. A borossebesi uradalomnak egyik igen szép része az erdőborította vadaskert, mely a völgy jó nagy darabjára kiterjed. Ehhez az uradalomhoz tartozik a hegyek közt bentebb, innen 22 kilométernyire fekvő menyházi fürdő, melynek föllendítése végett a gróf nemcsak csinos fürdőépületeket emeltetett, hanem a borossebesi vasútállomástól kiágazólag egy helyi érdekű vasutat is építtetett saját költségén. Ez ugyan első sorban ipar-vasút, mely a menyházi mész- és márványbányák s a kodrui vasbányák termékeit szállítja, de személyszállításra is be van rendezve, s így, a kik itt óhajtanak üdülést keresni, vasúton mehetnek a regényes hegyektől környezeti fürdőig. A vasút gyönyörű völgyben halad, melynek természeti szépségei maguk is üdítőleg hatnak az utasra. Maga a menyházi fürdő valósággal meglepi az érkezőt, ki itt az útban látott szegényes oláh kunyhók után nagy hírű fürdőkbe is beillő épületeket és mosolygó tágas parkot talál. A fürdő épületei közt legkiválóbb az új fürdőépület, e 85 méter hosszú, egyemeletes, palotaszerű alkotmány, melynek övezetes nyílt csarnokra támaszkodó erkélyes homlokzata helybeli csiszolt vörös márványból van alkotva. E díszes épület a legkényesebb követeléseket is kielégíti, valamint maga az egész fürdőintézet általában is olyan berendezésű, hogy távoli vidékekről is méltán várhatja látogatóit. E fürdőnek az újjáalkotásával is szép bizonyságát adta a jótékony grófi pár annak, hogy itt nem új jövedelemforrást akart magának nyitni, hanem a közegészségügyet óhajtotta egy közhasznú intézettel megajándékozni. GRÓF WENCKHEIM FRIGYES GYERMEKEIVEL. ^ Strelisky 1804. évi fényképe.