Vasárnapi Ujság – 1897
1897-08-22 / 34. szám - Fadlallah-El-Hedad Mihály ezredes 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Canovas Del Castillo Antal 34. szám / Arczképek, Külföldiek - A Nyergestetőn állított honvédemlék leleplező ünnepélye 34. szám / Időszerű illusztrácziók - Árvíz a Margitszigeti fürdőépület előtt 34. szám / Időszerű illusztrácziók - Szent-István-napi körmenet 1860-ban. Egykorú kőrajz után 34. szám / Időszerű illusztrácziók - A «Hires asszonyok» czímű történeti rajzokhoz: Pompadour márkiné (3 arczkép) 34–36. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - Szent István legyőzi a pogányságot. – Szent István hirdeti a keresztény vallást. Székely Bertalan falfestményei a budavári Mátyás-templom Szent-István kápolnájában 34. szám / Műtárgyak - A budavári Mátyás-templom (jobb oldalt a Szent-István kápolna) 34. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A szent jobb oltára a budavári Mátyás-templom Szent-István kápolnájában 34. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A római magyar történelmi intézet. Gróf Vay Péter vázlata után rajzolta Háry Gyula. – A történelmi intézet a kert felől nézve. Fénykép után 34. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Szent István király ünnepére (képekkel). Forster Gyula 549. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak - A szent jobb ereklyetartója 34. szám / Vegyes tárgyuak - A szent jobb. Szentkirályi Antal fényképe után 34. szám / Vegyes tárgyuak - Angiolito Canovas gyilkosa 34. szám / Vegyes tárgyuak - Szent István állkapczája. Háry Gyula rajza 34. szám / Vegyes tárgyuak
34. SZÁM. 1897. Előfizetési feltételek • VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt 1 félévre — 6 BUDAPEST, AUGUSZTUS 22. 44. ÉVFOLYAM. Cirt I _ , TT.níT,»T.T,T _Tnt „ í egész évre 8 frt _ , » - í egész évre (5. Külföldi előfizetésekhez a postailag ! Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG " - Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK < ,,, „ __ , . , . . , ,T • I [ felévre — 4 « | 1 felévre — 13.oO | meghatározott viteldíj is csatolandó. SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉRE. NAGY-BOLDOGASSZONY és Szent István királyunk ünnepén, augusztus hó 15-én és 20-án, nemcsak a fővárosból, hanem az ország minden vidékéről seregesen jönnek fel Budavárába a katholikus magyarok, hogy ott a régi fényébe visszaállított plébániatemplomban, az ősi idők szép hagyományai szerint, szívükből buzgólkodhassanak. Mindkét ünnep szoros kapcsolatban áll Szent István királylyal. Nagy Boldogasszony ünnepén a katholikus egyház azon nap emlékezetét üli, melyen a Szent Szűz földi életét az örök élettel váltotta fel. De ez a nap az is, a melyen első királyunk a II. Szilveszter pápa által küldött koronával Esztergomban megkoronáztatott, és ez a nap az, melyen István 1038-ban, 60-dik évében, földi életét befejezte. Az ő ünnepét azonban csak öt nappal később, augusztus 20-án ülik azért, mert dicső utódja, László király, ezen a napon emeltette föl István testét sírjából. De ezenkívül még szeptember hó 2-án is ünnepet ül az ő emlékezetére nemcsak Magyarország, hanem az egész kereszténység is. Lipót király ugyanis fogadalmat tett, hogy ha sikerül Budát a törököktől visszafoglalni, akkor azt a napot Szent István tiszteletére fogja szentelni. E fogadalom teljesítéséül XI. Incze pápa el is rendelte, hogy Budavára visszafoglalásának napján, szeptember 2-án, a magyarok első szent királyáról a keresztény anyaszentegyház az egész világon megemlékezzék. István halála gyászba borította az országot. Az ifjak fájdalmuk jeléül gyászruhát öltve, három éven át nem tánczoltak és az országban minden nemű zene hallgatott. István Székes-Fehérvárott az általa emelt bazilikában fehér márványkoporsóban temettetett el. VII. Gergely pápa pedig 1083-ban a szentek sorába iktatta. László király ez évben, az országnagyok jelenlétében felvétette nagy elődje testét. A test feloszlott ugyan, de jobb keze teljes épségben maradt, s pedig olyan állásban, — mint a XV. században élt temesvári Pelbárt mondja, —mintha alamizsnát adna. A Szent Jobb, melynek föltalálását a magyar katholikus egyház május 30-án üli meg, a Szent László által alapított szent-jobbi apátságban őriztetett, honnan azonban a tatárjáráskor IV. Béla a székesfehérvári bazilikába vitette. A XVI. században, a török hódoltság idejében azonban a Szent Jobb Raguzában helyeztetett biztonságba, honnan dominikánus szerzetesektől Mária Terézia 1771- ben szerezte vissza. Szent István napja Magyarországon eleitől fogva nemzeti ünnep volt. II. András király egyik decretumában kijelentette, hogy ha csak nagy szükség vagy betegség nem gátolja, kötelességének tartja Székes-Fehérvár István napját megünnepelni. Ujabb időben pedig I. Ferencz király rendelte el, hogy az első király ünnepe országos norma ünnep legyen s azt a protestánsok is megtartsák. A megünneplésre azonban századokon át kedvezőtlen idők jártak. Mária Terézia királynő volt az, a ki Szent István király napjának megülése végett gondoskodását e nemzeti ünnep megtartására is kiterjesztette, midőn azt a raguzai köztársaságtól, SZENT ISTVÁN LEGYŐZI A POGÁNYSÁGOT. Székely Bertalan falfestménye a budavári Mátyás-templom Szent István-kápolnájában.