Vasárnapi Ujság – 1897
1897-08-01 / 31. szám - Petőfi haláláról. Eötvös Károly 509. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak
31. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 509 PETŐFI HALÁLÁRÓL. Körülbelül a gróf Haller Ferencz által körülültetett és ápolt honvédsir táján kell keresni — ha megtalálható — azt a helyet, hol Petőfi eleshetett.* Mert itt szélesebb levén a sík, a nyílt tér: véletlen lovassági roham elől nehéz és kivételes volt a hátramaradtak menekülése. Amennyire lehet, rámutatok a nyomokra, melyek engem e föltevésre vezettek. Petőfi a csata alatt Bem közelében, lehet mondani törzskarában volt. Ez természetesen nem azt teszi, hogy az egész csataidő folytán szakadatlanul Bem személye mellett tartózkodott. Ellenkezőleg. Szemtanuk, bajtársak állítják, hogy Petőfi a csata folyama alatt jó darabig ismételve oly helyeket keresett föl, honnan az orosz seregre s a csata egyes távoli jeleneteire is elláthatott. Ez természetes. Oly lélek, mint Petőfié, a csatanap izgalmai közt nem szunyókál, s vagy részt vesz a verekedő csapatok mozdulataiban, vagy legalább nézi azokat, s ha lehet, az ellenfelet is. Itt pedig lehetett. A csata kezdődött 10 és 11 óra közt s délután 2 óráig változó szerencsével folyt. Eddig leginkább csak az ágyúk működtek. Skariatin orosz tábornok körülbelül ott esett el, ahol most síremléke áll. Ágyúgolyó találta Bem azon ütegéből, mely körülbelül ott volt felállítva, ahol az Eötvös Károly a helyszínen végzett tanulmányai alapján abban a nézetben van, hogy Petőfi menekülés közben az orosz lovasság fegyverei által, a legnagyobb valószínűség szerint Fehéregyháza alatt, az országút másik oldalán levő két honvédsír táján esett el. Ez volt meggyőződése gróf Haller Ferencznek is. Sárpatak a segesvár-fehéregyházi utat kettészeli. Ez ütegtől s ennek környékéről az oroszok segesvári hadállását meglehetősen látni lehetett a háromnegyedfél kilométernyi távolságból. Itt volt Bem s az ő közelében lehetett Petőfi is délután 2 óráig. Ez után élénkebb lett a harcz. Az országúton s az attól délre fekvő magaslatokon ismételve gyalogsági rohamokat rendelt Bem, de sikertelenül s viszont Lüders az országút és a Küküllő közti lapályon tömeges lovassági előnyomulást kezdeményezett, jelentékeny sikerrel. Bem délután 3 óra tájban már Fehéregyházára s az e mögötti menetelés oldalra vonult vissza s alig lehet abban kétség, hogy Petőfi is kisebb-nagyobb távolban követte őt. Délután 5—6 óra tájban sikerült az orosz lovasság megkerülő mozdulata, mely arra képesíté, hogy a magyar sereg jobbszárnyát oldalban s hátulról támadja meg. Amint ez bekövetkezett , az elölről is erősen szorongatott magyar sereg teljesen felbomlott s hanyatt-homlokfutásban keresett menedéket. Valószínű, hogy Petőfi ekkor nem volt nagyon távol Bemtől, Bem maga pedig a Fehéregyháza és Héjasfalva közti országúton vagy az ettől délre fekvő, lassú emelkedésű magaslaton volt törzskarával, de az úttól nem messze Bem A Kossuth Lajos-utczai régi Jankovics-ház (6. szám), ahol A régi Marczibányi-ház Budapesten, ahol Petőfi 1849-ben lakott. (A ház Dohány-utcza felőli része; Petőfi 1846—47 ben, és a Koch-féle ház (10. szám), ahol ma Kerepesi-út 12. szám.) 1845—46-ban lakott. (Most lebontattak.) EMLÉKEZETES HELYEK PETŐFI ÉLETÉBŐL. A piaristák budapesti iskolájának Kötő-utczai része. (A hol az a tanterem van, melyben Petőfi 1834—35-ben tanúlt.) Sár-Szent-Lőrincz.