Vasárnapi Ujság – 1898
1898-06-05 / 23. szám - Az Unió-ünnep Kolozsvártt (képpel) 398. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
23 SZÁM. 1898. 45. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 399 temploma nem nevezhető Mátyás király után, mert kétségtelenül IV. Béla idejében épült s alapkövét valószinüleg 1255-ben tették le, még pedig a pesti oldali német polgárok, diszes nagy tornyát azonban csakugyan Mátyás király emeltette. Érdekes a régi zsidótemetőről szóló közlemény is, amely temetőt az Alagút-utcza és Pauler-utcza összeszögellése táján fedezték föl. Több héber feliratú sírkő került itt napvilágra, egyebek közt a Peszach fiáé, Péteré az 1278-ik évből, vagyis a felirat szerint, a hatodik évezred 38-ik évének eltut havából. Továbbá Nagy Géza értekezik kimerítően Budapestről a népvándorlás korában, végül pedig dr. Kuzsinszky Bálint az aquincumi múzeumot és annak kőemlékeit ismerteti vonzó modorban és élénk előadással. A székesfőváros kiadásában megjelent füzetet, mely bárkinek, de kivált a budapesti embernek érdekes olvasmányt nyújthat, számos rajz ékesíti. A tüdőbetegségek diagnostikája és általános tünettana előadásokban, orvosok és orvostanhallgatók számára irta dr. Fraenkel Albert, berlini egyetemi tanár ; fordította dr. Jordán Ferencz fővárosi közkórházi főorvos. A Franklin-Társulat kiadása ára 3 frt. A német orvosnak ez a jóhirű munkája könnyen érthető tiz előadásban tárgyalja a tüdőbetegségeket s azok tüneteit. Ugy a légzőszerven magán észlelhető tüneteket, mint a távolabbi szerveknek a tüdőbántalmakhoz társuló zavarait is behatón tárgyalja. Az orvosi tudománynak mostani ismereteit, tapasztalatait, tanácsait és intézkedéseit egyesíti a könyv a szomorú tüdőbetegségekről. Az Egyetemes Regénytár legújabb két kötete egy franczia regényt közöl : A titkos kert, irta Marcel Prévost, fordította Hevesi Sándor. Singer és Wolfner kiadása. Ára a piros vászonba kötött két kötetnek 1 forint. Prévost a párisi élet és erkölcsök ismert irója. Ez a regénye a házasság problémáját tárgyalja s leirja, hogy egy asszony, a ki nyomára lő a férje hűtlenségének, kezdetben megtorlásra, válásra gondol s utóbb lelki válságok után mint tér újra vissza a családi tűzhelyhez. A regény után következik Coppée Ferencznek, a népszerű franczia költőnek egy rövidebb, de hatásos elbeszélése, «Jótékony bűntett» czimen, melyet Fái J. Béla fordított magyarra, Az Athenaeum olvasótára. A vállalatban egy eredeti és egy fordított regény jut ismét a közönség kezébe. Palotás Fausztin, ki a magyar vidéki életet sok találó vonással és színekkel festi, Salve Regina czimen drámai tárgyú regényt irt. A régi s elmúltnak hitt szenvedélyek uj fellobbanását s ennek pusztítását rajzolja le regénye hősében, a régi szerelmet, melyről hiába hitte, hogy már elhamvadt. A szerző érdekes alakok közreműködésével beszéli el a viharos történetet. Ara 50 kr. — Az idegen regény : Tollem Lóri, írta Heimburg W., németből fordította Schleiming Bella. A német szépirodalom elég olvasott írónője Heimburg, s a regény, melynek hőse egy szegény, de tiszta lelkű nő, nálunk is főleg a női olvasókat fogja érdekelni. A két kötet ára 1 forint. Jules Verne magyarul. Verne munkáinak illusztrált magyar kiadásából, melyet a Franklin-társulat 20 kres füzetekben bocsát közre, megjelent a 92—96. füzet. A lángban álló szigettenger czímű regénye kezdődik benne. Izgalmas, érdekes meséjének háttere a görög szabadságharcz. A regényt Huszár Imre fordította magyarra. Egy-egy füzet ára 20 krajczár. Az állategészségügy rendezése az 1888. évi VH. t.-czikk s az 1888. évi végrehajtási rendelet alapján, a törvény s végrehajtási rendelet szövegével, magyarázatokkal, az állatbetegségek ismertetésével és szakutasításokkal. Második kiadás, kiegészítve az összes újabb törvényekkel s rendeletekkel 1889. évtől 1897. év végéig. Kiadja a Franklin-Társulat Budapesten. Ara 1 frt 20 kr. A tetemesen bővített uj kiadás gyakorlati hasznossága az, hogy az 1888. évi törvényen s végrehajtási rendeleten kivül mind azokat is közli, amelyek azok után később megjelentek. Ezek lényegesen új intézkedéseket, illetőleg változásokat tartalmaznak. Szakfolyóirat a külföld számára. A külföldi lapok nagyon hiányos, ferde vagy épenséggel czélzatos tudósításokat közölnek a magyar gazdasági viszonyok felől. Ezen segítendő, Dániel báró kereskedelmi miniszter intézkedésére ősztől kezdve oly szakfolyóirat fog megjelenni, mely a kereskedelmet és gazdaságot érintő ügyeket behatóan ismertesse. A lap szerkesztésével a kereskedelmi minisztérium iparügyi osztályának főnöke van megbízva. A folyóirat magyar, német és franczia nyelven fog megjelenni. Magyar Könyvtár, szerkeszti Radó Anta kiadja Lampel Róbert könyvkereskedése. Ujabban ismét négy füzet jelent meg belőle : «Emlékbeszéd Rudolf trónörökösről és egyéb beszédek», Jókai Mórtól, a költő arczképével. — A messinai menyaszzony, Schiller görög utánzású tragédiája, fordította Váradi Antal. — Elbeszélések és hirlapi czikkek, Petőfi Sándortól. — Rejtelmes történetek, irta Poe Edgar, fordította Tolnai Vilmos. Minden füzet ára 15 kr. Népszínház. Május 27-ikén került színre a népszínházban Jáfet tizenkét felesége, franczia énekes bohózat,írták Mars és Desvalliéres , zenéjét szerzette Roger Viktor, fordította Makai Emil. A házasélet borsos paródiája a bohózat, sok elevenséggel, elmésséggel, de sok van benne, ami nyers. Jafet, akinek tizenkét felesége van, egy franczia, aki Amerikába, a mormonok közé került, s ott megszerette a soknejűséget. Feleségeinek nagy száma azonban nem tudja visszatartani, hogy minden évben el ne látogasson Párisba, mulatni. Hanem egyszer csak utána megy mind a tizenkét felesége Párisba. Ezek közt van Arabella is, ki előbb Baliveu urnak, Jáfet nagybátyjának volt a felesége, aztán Cassoulet urat boldogította szerelmével. A mint a tizenkét feleség Párisba érkezik s egy fogadóban szállnak meg, legelőször is az történik velük, hogy gyanúba fogják őket, s egy tolonczkocsin viszik a rendőrbiztos elé, aki nem más, mint Baliveu, Arabella első férje. De a második férj, Cassoulet is előkerül, aki most házasságközvetítő. Itt aztán a mulatságos zűrzavarok egész sorozata következik. A darab vége pedig az, hogy Jáfet úrnak sikerül házasságközvetítő útján férjhez adni összes feleségeit. Az előadás is tetszett, leszámítva néhány vaskos dolgot. Arabella szerepében Z. Bárdi Gabit sokszor megtapsolták. Szirmai (Jáfet), Solymosi, Német, Kassai, Tollagi, Újvári, Lubinszky Csatai Zsófia is tetszés mellett töltötték be szerepüket. Magyar Színház. A színházi időszak végén a Magyar Színház egy eredeti bohózatot mutatott be «Északsarki utazók» czímen. Szerzője Feld Mátyás, egészen fiatal író, kitől egy pár bohózatot a városligeti színkörben adtak már. Úgy látszik, hogy a könnyebb és sekélyes bohózatok mellett is kiván maradni. Nagyjából összerakott epizódokból áll bohózata, alig fűzi össze egyéb, mint a közös szereplők. Tréfa, ötlet, alkalmi vonatkozás, szerep azonban a színpadi hatások iránti érzékre mutat. Az éjszaki sarkutazóknak különben e fővárosi tarkasághoz csak annyi közök, hogy egy kisasszony ezen a czimen vált leveleket post restante imádójával. Zene is járul a bohózathoz Barna Izsótól. A darabban a színház sok tagja buzgólkodott. Kiállítás Koroknyai festményeiből. A korán elhunyt Koroknyai Ottó derék festőművész hátrahagyott festményeiből, vázlataiból, tanulmányaiból özvegye kiállítást rendezett a műcsarnok egyik termében. [•* Mintegy száz olaj- és vízfestményt s rajzot tartalmaz a gyűjtemény, továbbá két érdekes Munkácsyvázlatot. A művész legjobb alkotásai közé sorozható: «A munkás gyermeke» s «Az özvegy» czimű két kép. Kitűnő tanulmány egy ködmönös magyar parasztasszony mellképe s egy «Női tanulmány», mely Munkácsy mesteri ecsetkezelését juttatja eszünkbe. A studiumok közül érdekesek azok, melyeket Koroknyai jelesebb genre-képeihez készített. Ilyen a «Javíthatlan» első czeruza és szin- Vi >> o A Garay-albumból. GARAY JÁNOS SZÜLŐHÁZA SZEGZÁRDON. ZICHY MIHÁLY VÁZLATA GARAY «OBSITOS»-ÁHOZ. A Garay-albumból.