Vasárnapi Ujság – 1898
1898-12-11 / 50. szám - Ferencz Ferdinánd főherczeg vadászata (képekkel) 875. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
876 VASÁRNAPI UJSÁGI. 50. SZÁM. 1898. 45. éVFOLYAM. Közbe fel-felzokog a hazafi bánat, Mert érzem csapását töröknek, tatárnak, S buzgóbban rebegem estenként imámat! Mintha csak mesét-regét mondanának ! Ott parancsol Lajos négy tenger partjának S messze földről jőnek Mátyás udvarába Tudományt tanulni, pompát, fényt csodálni, S félve néznek hazám nagysága ormára — Hogy nem tudtunk azon örökre megállni ! Mintha csak mesét-regét mondanának ! Járok Máriákkal Mohács bústájának Temető helyére, nefelejts kertjébe . . . Viruló vérrózsák szeretetre intnek ! S éled buzgó vallás érző szív mélyébe S bús könyük közt magvat századokra hintnek ! Mintha csak mesét-regét mondanának ! Harsonája harsog szabadság fiának, S kélnek óriások, névtelen vitézek. Karjuk felriasztja, szemük tűzbe kapja A korhadt világot s meghalásra készek, Semhogy lássák-tűrjék, kinek népem rabja. Mintha csak mesét-regét mondanának ! Ott esküdnek Marsnak, itt magyar Múzsának ! S valamerre nézek, ameddig csak látok : Lángzó élet pezsdül, munka közt dal zendül! Nem fogant meg, Isten ! elvérzett az átok! El magyar, él s Buda soha meg nem rendűl! Mintha csak mesét-regét mondanának Ezüstös levelű mesebeli fának Arany virágjáról, gyémánt almájáról . . . Hazám ezer éve, hite, dicsősége Messze-messze szálljon Kárpát ős ormáról S addig lengjen, taroson, mig világnak vége A «Budapesti Szemle» deczemberi kötete tartalmát Péterfy Jenőnek «A három görög tragikus »ról irt kitűnő tanulmánya nyitja meg. Ebben a harmadik befejező részben Euripidessel foglalkozik, a nagy triász utolsó alakjával, ki már egy új nemzedék költője, kinek más a hite, más a hangulata s ép ezért sokan ferdén ítélték meg, összehasonlítván Aischylossal és Sophoklessel. A haladott érzésű kor költőjét szépen mutatja föl benne Péterfy tanulmánya, mely a görög költészetet ismertető magyar irodalmi művek közt az elsőrendűek közé tartozik. Farkas Jenő ír a kötetben ezután «Arch József és az angol földmíves-mozgalom» czimen egy kiváló emberről, Arch Józsefről, ki egyszerű mezei munkásból küzdötte föl magát a parlamenti tagságra, s az angol munkásmozgalmakban oly nagyrészt vett, s azokat okosan és jól vezette. Majd Berzeviczy Albert folytatja és fejezi be «Italia» czímű útleírását, a művészi benyomások és megfigyelések gazdag beszámolóját. Flórencz mély benyomásairól szól tanulságosan. Duka Tivadar Londonban élő hazánkfia egy nagyérdekű dolgozatát is olvassuk a füzetben. Körösi Csoma Sándorral foglalkozik, kiről a külföld írói is sűrűn emlékeznek meg. Duka, ki Indiában éltekor gyűjtött össze nagy anyagot a híres utazóról és életrajzát becses munkában írta meg, ezúttal két nevezetes külföldi munkára hívja föl a figyelmet, melyekben a külföldi előkelő tudósok rójják le az elismerést a magyar tudós utazó iránt, akiről egyébiránt minden valamire való könyv, melynek tárgya a kelet-ázsiai tudomány és az európai behatás, mindig tisztelettel szól. Az utóbbi időben egy angol, Sir William Hunter, ki előtt nyitva állt az indiai birodalom levéltára és a híres franczia tudós és államférfi, néhai Barthélemy St. Hilaire foglalkoztak Körösi Csoma Sándorral. Az angolok előtt neki az a nagy érdeme, hogy a Himalayán túli tibeti nyelvet ő birta megtanulni először s az angolok számára ő írta meg az első nyelvtant. Duka közli mind Hunter dolgozatát, melyet 1885-ben közlött egy indiai lapban a kitűnő magyar tudósról, mind Barthélemy St.-Hilaire czikkét 1887-ből a «Journal des Savants» -ból. Mind a két tudós ünnepli Körösiben a magyar embert, akit nemzete múltja iránti szeretet vitt a messze világba, hogy a magyarok nyomait kutassa. A darzsilingi sírja fölé emelt oszlopról Hunter azt mondja: «Ez emlékoszlop most már a nagy emberek emlékeinek lajstromába van beírva». A franczia tudós pedig ezt: «Ha majd egykoron a hálás és Csornára büszke Magyarország hozzá méltó szobrot emel emlékének, lerovandja tartozását dicső fiainak legérdemesebbje iránt». Jól esik minden magyar embernek olvasni, hogyan becsülik messze földön és idegen irodalmakban egy magyar tudós törekvését és érdemeit. A «Budapesti Szemle» további tartalma : «A jutalom ».spanyol elbeszélés Picentói, fordította Huszár Vilmos. «Pusztai hang», költemény Bócsai A.-tól, «Szenkovits Iván és a ribniki aga», szerb népköltemény, eredetiből fordította Dömötör Pál. Végül az «Értesítő rovat, mely bírálatokat tartalmaz. A »Budapesti Szemlén előfizetési ára egész évre 12 forint, fél évre 6 frt; egyes kötet ára 1 frt. Költők albuma, összeállította Badó Antal. Kiadja Lampel Róbert (Wodianer és fiai) könyvkereskedése. Nagy negyedrét alakú díszmű, számos illusztráczióval, s tartalmában a hazai költészet gazdag gyűjteményét kapja az olvasó. Badó Antal ismert «Költők Albumá»-nak harmadik kiadása ez, ugyanaz az anyag, de fényesen fölújítva s 35 magyar művész illusztrácziójával ellátva. A képeket készítették : Baditz Ottó, Bihari Sándor, Both Menyhért, Cserépy Árpád, Csók István, Dudits Andor, Faragó József, Fényes Adolf, Ferraris Arthur, Ferenczy Károly, Goró Lajos, Grünwald Béla, Halmi Arthur, Hegedűs László, Ipoly Sándor, Jendrassik Jenő, K. Hirsch Nelly, Karvaly Mór, Kimnach László, Knopp Imre, Kriesch Aladár, László Fülöp, Mannheimer G., Márk Lajos, Olgyay Ferencz, Pataky László, Pap Henrik, Réthy István, Spányi Béla, Spányik Kornél, Szlányi Lajos, Székely Árpád, Tull Ödön, Ujváry Ignácz, Vágó Pál, Vajda Zsigmond. A művészi képek közül 28 külön lapra van nyomtatva, sikerült fénymetszetekben. A külön papírra nyomott szép műmellékleteken kívül is számos szövegrajz díszíti a szöveget. Az album kötése is elegáns. Tartalom, kiállítás alkalmassá teszi a könyvet ünnepi ajándékul. Ára 28 forint. Az ezüst kecske. Bródy Sándor legújabb regényének, s a magyar könyvpiacz egyik pazar kiállítású, művészileg ékes könyvének czíme ez. Bródy az ifjabb írói nemzedék sokoldalú és eredeti tehetsége. «Az ezüstkecske» is gazdag színezésű rajz a mai társadalmi életből. Az ezüst kecske egy szegény ember botját jelenti, annak a fogóján van az ezüst kecskefej, mely aztán koronként eltűnik, meg előkerül a zálogházból. Ez mindig a gazdája sorsának állapotát mutatja. Erőteljes fejezetek mellett gyöngéd, érzelmes részek váltakoznak. Ez a regény oly alakban jelent meg, hogy valóban műtárgynak tekinthető. Jeles művészek illusztrálták s az illusztrácziók mind a szöveg közti képekben, mind a külön lapokon a másolatban is művészileg sikerültek. Több közülök színes nyomás. Nagy negyedrét alakú a könyv, mint az albumok szoktak lenni, 151 oldallal, a legfinomabb velinpapírra nyomva. Ez a nyomdai kiállítás a Pallas nyomdáját dicséri, valamint az illusztrácziók nyomása is. Az illusztrácziókat készítették: Baditz Ottó, Csók István, Faragó József, Fényes Adolf, Feszty Árpád, Glatz Oszkár, Grünwald Béla, Hegedűs László, Ipoly Sándor, Karlovszky Bertalan, Lotz Károly, Márk Lajos, Mednyánszky László, Mannheimer Ágoston, Olgyay Ferencz, Pállya Celesztin, Réti István, Thorma János, Tornyai János, Vaszary János. A kötés is a műipar mesterműve. Habos selyem kötésű, elől aranyos liliomszál, felül bal sarkában egy ércznyomású dombormű, egy ifjú lány mellképe, melyet Fadruszné mintázott. Ez is egy kis műtárgy. A szép könyv betakarásához még elegáns fedélről is gondoskodtak. A fényes kiállítású könyv ára reliefes, selymes tékás kiállításban 16 forint, pergamentbe fűzött, tékába helyezett példánya 12 forint. «Kozma Ferencz emléke.» Ily czimen Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter néhai Kozma Ferencz, volt miniszteri tanácsos, a lótenyésztési főosztály egykori főnöke emlékére díszes könyvet adott ki. Az illusztrált mű a Kozma emlékére létesített szobor és emlékművek történetét tárgyalja. Igen csinos a Pap Henrik által rajzolt emléklap, mely Kozma mezőhegyesi szobrát ábrázolja ; előtte az urlovas levett czilinderrel, a huszártiszt lovon szalutálva és a földmives két igáslova mellett levett kalappal áll. — Az érdekes művet a miniszter, a vármegyei és városi lótenyésztő-bizottsági tagoknak, a gazdasági egyleteknek, lovaregyletnek, urlovas-szövetkezetnek, gazdakörök választmányi tagjainak, a ménesbirtokok gazdasági tisztviselőinek, a méneskari tiszteknek, Kozma Ferencz idejében szolgált őrmestereknek és gazdáknak, valamint a mezőhegyesi szoborleleplezésnél jelen voltak és meghívottaknak küldötte szét. Az osztrák-magyar monarkhia írásban és képben czímű nagy hon- és népismertető vállalatból közelebb megjelent 311. füzet «Magyarország» VI. kötetének az 1-ső füzete, mellyel a Felső-Magyarországról szóló kötetnek a II. része kezdődik meg. E füzetben A bányavidék összefoglaló czím alatt a Garam és Ipoly mellékein szétágazó felvidéki Erczhegység tájainak, illetőleg az ide eső megyéknek leírásai indulnak meg. A sort Zólyom megye ismertetése nyitja meg ; ez után Bars megye leírása következik, de ebből csak a bevezetés fért be ebbe a füzetbe. E két közlemény közül az elsőt Lovesányi Gyula, a másodikat pedig Buffy Pál irta, kik a legjobb forrásmunkákon kivül fölhasználták a helyszínen szerzett tapasztalataikat s így számos oly adattal bővítik és színezik előadásukat, amelyek itt jutnak először a nyilvánosság elé. A vonzó alakú és tanulságos tartalmú dolgozatokat tizenegy rajz dííszíti és élénkíti, melyek közül nyolcz darab Háry Gyula művészünktől való, míg a többit Dörre Tivadar, báró Mednyánszky László és Paur Géza készítették. — A magyar kir. államnyomda kiadásában és Révai Testvérek bizományában megjelenő vállalat előfizetési ára: egész évre (21 füzetre) 7 frt 20 kr.; félévre (12 füzetre) 3 frt 60 kr.; negyedévre (6 füzetre) 1 frt 80 kr. Egy-egy füzet ára 30 kr. Megszerezhető bármely hazai könyvárusnál. SCHNIERER ALADÁR, SZOBONYA MIHÁLY.