Vasárnapi Ujság – 1898
1898-07-31 / 31. szám - Az ezredévi ünnep hét emlékműve (képekkel) 534. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
534 VASÁRNAPI UJSAGr. a szelamlikon — és örömét fejezte ki, hogy magyar emberrel találkozik, mert a magyarokat mint valódi hősöket ismerte meg a nagy amerikai polgárháborúban, melyben ő is parancsnoki állást foglalt el. Miles főparancsnok Konstantinápolyból a görög harcztérre utazott; elutazása előtt megküldötte nekem arczképét is.” J. C. Watson tengernagy 1842-ben született Kentucky államban s 1860-ban végezte el a haditengerészeti iskolát. A rabszolga-háborúban mint Ferregut tengernagy hadsegéde vett részt, később az Európa, majd még az Ázsia partjai körüli hajórajoknál szolgált. 1887-ben lett kapitány, később több évig a hadi kikötők felügyelője volt. A mostani háború a filadelliai tengerészeti iskola élén találta. Őt nevezték ki a Havannát körülzáró hajóraj parancsnokává, most pedig az ő vezetésére van bízva az a hajóhad, amely állítólag Spanyolország európai partjait akarja megtámadni. Szomorú nevezetességre vergődött Toras spanyol tábornok. A Santiago de Kuba körüli harczokban megsebesült Linares tábornok helyett neki kellett átvennie az ottani csapatok vezetését s ő volt az, a ki a várost az amerikaiaknak feladta. A kapituláczió azonban ő reá nem vet árnyat a mint ezt az amerikaiak is hangoztatják mert ő nem tehetett egyebet. Katonáit éhség gyötörte, segítségre remény se volt s így nem maradt számára más, mint megadni magát. A SPANYOL-AMERIKAI HÁBORU. AMERIKAI NEMZETŐRCSAPATOK A LAGUASIMAI CSATÁBAN. 29. SZÁM. 1898. 45. ÉVFOLYAM. AZ EZREDEYI ÜNNEP HÉT EMLÉKMŰVE. A most megjelent diszműből.* A magyar nemzet a honalapítás ezredik évfordulójának emlékét az ország különböző helyein felállítandó építészeti művekkel is meg akarta örökíteni, s a nemzet kegyeletes érzületének és óhajának tett eleget a magyar törvényhozás, midőn Thaly Kálmán országgyűlési képviselő indítványát egyhangúlag elfogadta s az 1896. évi VII. t.-czikkben gondoskodott róla és megadta a szükséges költséget arra, hogy a hét vezér seregeitől elfoglalt országnak történelmileg nevezetes hét pontján szilárd, maradandó, messze vidékről meglátható, nagyszabású emlékművek emeltessenek. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök hazafias és erélyes intézkedéseinek köszönhető, hogy az ige csakhamar testté lőn s hogy az ország különböző részein ma márhét emlék hirdeti a honalapítás nagy tényét és Magyarország ezeréves állami létét. Az emlékművek tervezője Berczik Gyula építész, a kereskedelemügyi minisztérium műszaki tanácsosa; ugyanő volt az építkezések művezetője is. Az előmunkálatok az 1895-ik év tavaszán kezdődtek, a midőn Thaly Kálmán országgyűlési képviselő vezetése mellett a kormány által kiküldött bizottság, az országgyűlés kijelölte helyeket megtekintette. Az idő rövidségén s a költségek kiszabott voltán kivűl megnehezítette a tervezést és az építési munkák kivitelét még az is, hogy az emlékek számára kijelölt helyek többnyire igen korlátolt területűek és nehezen hozzáférhetők. Az emlékek kiterjedését ezek a körülmények is bizonyos határok közé szorították. Mindezen nehézségek mellett is az emlékek kellő időben, rendeltetésükhöz méltóan elkészültek, s a kormány egy-egy tagjának alkalmi beszédével ünnepiesen, nagy részvét mellett föl is avattattak. Az emlékművek a következők: A munkácsi emlék Munkács város magános várhegyén, a várnak a vereczkei szoros felé néző egyik bástyafokán áll, mely mögött Zrínyi Ilona egykori lakásának termei vannak. A várhegy alatt terül el a Latorcza széles völgye, hol eleink a vereczkei szoroson átjőve első pihenőjüket tartották. A régi bástyafal felső részét lebontották s annak helyébe épült almási kőből a messzire ellátszó hatalmas emlékoszlop, mely alapzatával együtt 33 méter magas. Az obeliszk tetején vörösrézből vert turulmadár lebeg kiterjesztett szárnyakkal; ennek alakját Bezerédi Gyula szobrász mintázta. Az építkezés összes költsége 42,015 forint. A zoborhegyi emlék Nyitra város mellett a Zoborhegynek meredeken kimagasló csúcsán emelkedik. Ez is hatalmas oszlop zsidóvári gránitkőből, kerek alzatából, kőből faragott négy turul madár által környezve szökik fel 21,40 méter magasra az obeliszk. A szobrászmunka Kallós Ede műterméből került ki. Az emlék összes költsége 25,931 frt. A dévényi emlék az ország nyugati határszélén, a Duna és Morva összefolyásánál, a régi vár romjaival borított fenséges magaslaton hirdeti a Nyugatnak, hogy itt Magyarország határán áll. Gazdagon tagozott alapzatából kimagasló korinthusi oszlopra van elhelyezve a Jankovics Gyula szobrász által mintázott «Árpád korabeli közvitéz» kőből faragott alakja, mely kivont kardjára támaszkodva Ausztria felé néz, mintegy őrt állva a határon. A tisztán haraszti mészkőből létesített emlék 21 méter magas és 37,983 frtba került. A czenk-hegyi emlék az ország keleti részén, Brassó felett, a Czenk-hegynek 760 méter magas ormáról tekint Erdély vadregényes havasain át Románia felé. Kerek talapzatból kifejlődő erőteljes dóri oszlop tetejében áll, a dévényinek mintájára készült «Árpád korabeli kőből faragott alakja. Az egész mű közvitéz» erdélyi kőből készült; magassága 2166 méter, költsége pedig 26654 frt. A zimonyi emlék az ország déli szélén, a Duna és Száva egybefolyásánál, a Hunyadiak romba dőlt vára helyén jelzi, meddig terjedtek dél felé a honfoglalás hullámgyűrűi. Az építmény vártorony-, (donjon)-szerűleg van szerkesztve ; két kisebb oldaltornya között a Hungaria kőszobra látható; a mögötte kimagasló főtorony felett vörösrézből vert turulmadár terjeszti szét 456 méter hosszú szárnyait. Az erkélyekre két csigalépcső vezet fel. A szobrászati művekhez szükséges mintákat Róna József és Bezerédi Gyula szobrászok szolgáltatták. A hármas torony külső falai nyers téglával vannak burkolva; a lábazat, párkányzatok, keretezések és faragványok pedig haraszti mészkőből készültek. Az emlék 36 méter magas és 70842 frtba került. A pusztaszeri emlék azon történelmi nevezetességű helyen épült, hol eleink első alkotmányozó gyűlésöket tartották s «szert» (törvényt) alkottak, s hol a későbbi századok hazafias és vallásos kegyelete az azóta már romba dőlt termonostori apátságot alapította. Az itt létesített emlékmű honszerző őseink első országgyűlésének emlékjele. Alapeszméje kombinált kettős dór portikus (kapu) egy-egy oldaloszloppal; a portikusok által alkotott négyzetből lépcsőzetes gúla emelkedik ki, honalapító Árpád ülő szobrával, melyet Kallós Ede szobrász mintázott. Ez emlékmű mintája az ezredévi kiállításon is látható volt. Az egész emlék almási kőből van faragva, magassága 20 56 méter, összes költsége 45.163 frt. A pannonhalmi emlék a Szent István alapította s ma is meglévő főapátság szomszédságában, a nevezetes hármas halom középsőjén áll. * «A magyar állam ezeréves fennállását megörökítő hét vidéki emlékmű. 896 — 1896.» A magyar kormány megbízásából kiadja Erdélyi Mór cs. és udvari fényképész.